A napokban több szó esett a nagy melegben való sportolás veszélyeiről. Ennek kapcsán dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének tanszékvezetője is megosztott néhány hasznos tanácsot és gondolatot az intézmény weboldalán.
Csökken a fizikai teljesítmény
Mint mondja, a magas hőmérséklet és páratartalom hatással van a szervezet hőháztartására. Különböző mechanizmusokon keresztül befolyásolja az erőkifejtést, az állóképességet és a koncentrációt is. Nagy melegben a szervezet a saját védelmét helyezi az első helyre, így óhatatlanul csökken a fizikai teljesítmény. Ezért, bár a nyár kiváló időszak a szabadtéri sportolásra, kulcsfontosságú a test hőháztartásának védelme, a megfelelő hidratálás, a túlterhelés elkerülése, valamint a napvédelem.
Az egyik legismertebb nyári veszély a hőguta, vagy hőártalom, aminek a kockázata már 28 fok felett megnő, különösen intenzív mozgás és magas páratartalom mellett. Ezt a súlyos, életveszélyes állapotot azonban több, enyhébb fázis is megelőzi, ezeket összefoglalóan hőstressznek, vagy hőkimerülésnek nevezzük.
A hőkimerülés tünete lehet
fejfájás, fáradtság, izzadás, szédülés, hányinger, gyengeség. Ha ezekről a jelekről nem veszünk tudomást, könnyen érhet minket hőguta. Ilyenkor a test hőszabályozása összeomlik, a testhőmérséklet 40 fok fölé emelkedik, a bőr kiszárad, és tudatzavar, ájulás léphet fel. Ez az állapot sürgős orvosi beavatkozást igényel – hangsúlyozza a tanszékvezető.
Dr. Torzsa Péter szerint kifejezetten fontos tudatosítani a hőguta veszélyét szabadtéri sportolásnál, mert az izmok mozgása is jelentős hőt termel. A szervezet ugyan izzadással és a bőrkeringés fokozásával próbálja hűteni magát, azonban meleg időben ez kevésbé hatékony, főleg magas páratartalom mellett, mivel a verejték nem tud elpárologni a bőrről. A test maghőmérséklete így fokozatosan emelkedik, ami egy bizonyos ponton fiziológiás válaszokat vált ki a teljesítmény visszafogására, hogy megóvja a szervezetet a túlmelegedéstől.
A hőterhelés miatt a szívnek is többet kell dolgoznia
Nemcsak az izmok, hanem a bőr vérellátása is fokozódik a hűtés érdekében, emiatt a szívfrekvencia nő, a pulzus gyorsabbá válik, és a szív munkája kevésbé hatékony. Mindez gyorsabb kifáradáshoz vezet, főként tartós, állóképességi mozgásformáknál, amilyen pl. a futás vagy a kerékpározás.
A teljesítménycsökkenésben a dehidratáció is közrejátszik. Már 1-2 százalékos testtömegveszteség (azaz kb. 0,7–1,5 liter folyadékvesztés) is csökkenti az izomerőt, a mozgáskoordinációt, sőt, a sérülésveszélyt is fokozza. A verejtékezéssel ráadásul fontos ásványi anyagok (elektrolitok) – például nátrium, kálium, magnézium – is ürülnek a szervezetből, ami izomgörcsöket, szédülést, hányingert, fejfájást is okozhat. A szájszárazság, a fejfájás, a szédülés, a kimerültség, az izomgyengeség és az izomgörcsök, valamint a sötét vagy kevés vizelet már kiszáradást jelezhet.
A dehidartáltság a szellemi teljesítményre is hatással van
Csökkenti a koncentrációs képességet, növeli az ingerlékenységet és a fáradékonyságot. Ez hatással lehet a taktikai döntéshozatalra, a reflexekre. Különösen labdajátékoknál vagy koordinációt igénylő mozgásformáknál érdemes erre tekintettel lenni, mert ilyenkor könnyebben történhet sérülés, baleset. Megelőzésként érdemes legalább három liter folyadékot fogyasztani, és kombinálni az ásványvizet az izotóniás italokkal, különösen egy óránál hosszabb vagy intenzív sportolás során. A koffeintartalmú italokat kerülni kell, mivel vízhajtó hatásúak és erős szívdobogást okozhatnak.
Nyáron, szabadtéri sportolásnál a harmadik legfontosabb dolog a leégés elleni védelem. A napégés nemcsak fájdalmas, de hosszú távon bőrkárosodást, korai öregedést és bőrrákot is okozhat. A megfelelő UV-bőrvédelem alapja a tudatosság és a következetesség.
A fényvédő krémeket még otthon, a szabadtéri tartózkodás előtt 15–20 perccel fel kell vinni a bőrre, különösen a közvetlen napfénynek kitett részeken, amilyen az arc, a nyak, a vállak, a karok vagy a lábszár, és a krémezést 2 óránként meg kell ismételni. A napvédő készítmény legalább 30-as fényvédő faktorú és széles spektrumú (UVA és UVB ellen is védő) legyen, sportoláshoz pedig kifejezetten olyat érdemes választani, ami víz- és izzadásálló. Dr. Torzsa Péter kiemeli a fej és a szem védelmét is, a sapka/kalap és a jó minőségű UV-szűrős napszemüveg hozzátartozik a teljes körű napvédelemhez, sportolás közben is.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Forrás: Semmelweis Egyetem, továbbította a Helló Sajtó! Üzleti Sajtószolgálat | Borítókép: Unsplash
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több sport
