Barnabékák | Csakis nálunk ilyen extra a békák összetétele!

2000 mocsári béka hím 2025.03.26. Nagyfűz-víz

Barnabékák | Csakis nálunk ilyen extra a békák összetétele!


Centauri cen logo Cenweb

Folytatjuk rövid összefoglalóinkat a békáinkról, elsősorban a gyepi békáról (Rana temporaria), abból az apropóból, hogy a nászidőszak véget ért, mi pedig máig csodálkozunk a kutatási eredményeken. Megdöbbenve és boldogan láttuk, hogy korábbi sejtésünk nemcsak beigazolódott (élnek itt gyepi békák), de az idén megtudtuk azt is, hogy nem is kevesen. Az első összefoglalóban kontextusba helyeztük, hogy a nálunk élő gyepi békák jelenlétét és állománynagyságát hogyan kell értékelni az országos helyzet ismeretében. Erről itt írtunk részletesen, most csak annyit idézünk vissza, hogy 2010 és 2025 között az országos herpetológiai adatbázisban mindössze 69 esetben észleltek gyepi békát a Dunántúlon. Ezzel szemben mi csak az elmúlt egy hónapban 22 alkalommal (a reggeli cikkünkben még 20 szerepelt, de azóta új, és fontos adatokat szereztük – erről külön posztban később).

Az utolsó öt év adatait tekintve valamennyi dunántúli adatot figyelembe véve a birtok részesedése már 70% körüli! Az utolsó két évből (2024, 2025) már nem töltöttek fel gyepi béka adatot dunántúli területről, míg nálunk ebben a pillanatban kelnek a gyepi béka lárvák elvileg egyszerre 5 víztestünkben.


Még egy friss információ,

mert folyamatosan kutatjuk, olvassuk, gyűjtjük a vonatkozó szakirodalmat is, hogy a lehető legpontosabb képet alkothassuk a gyepi békáinkról, és a lehető legkörültekintőbben tudjuk kontextusba helyezni a mi adatainkat.

Szóval: a legrégebbi gyepi békákat kutató program a Pilisben zajlik, ahol közel 30 éve vizsgálnak 18 hegyi tavat, ami a gyepi béka hagyományos, klasszikus élőhelye (azért hangsúlyozzuk ezt, mert mi nem vagyunk hegyvidéken, s ennek ellenére élnek nálunk gyepi békák). Ebből a 18 hegyi tóból kilencben éltek hegyi békák, de már 2020-ban is mindössze egyetlen egyben találták meg. Magyarán a gyepi béka, mint érzékeny indikátor, egyrészt látványosan jelzi a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait, másrészt, mint faj tragikus helyzetbe került sok területen.

De nemcsak ezért örvendetes, hogy csinos, szaporodóképes állományt találtunk nálunk!

Érdemes megnézni, hogy a helyi fauna, a birtokon élő békafajok összetétele mennyire speciális. Ez ugyanis szintén egy kiemelkedő természeti érték. Ez nemrégiben került az előtérbe, mivel 2025 „szenzációja” – nekünk biztosan –, hogy teljesen váratlanul mocsári békák (Rana arvalis) is előkerültek a birtokról, ami legalább három szempontból is érdekes:

  1. A mocsári béka valamivel még a gyepi békánál is ritkább (bár több élőhelyen fordul elő).
  2. A két faj gyakorlatilag szinte sehol sem él együtt (egyedül az Őrségben pár helyen).
  3. Így mindhárom barnabéka-faj előfordul a területünkön.

Barnabékáknak mondjuk az egymáshoz viszonylag erősen hasonlító, Rana családba tartozó fajt (gyakoriságuk sorrendjében):

  1. Erdei béka
  2. Gyepi béka
  3. Mocsári béka

Magyarországon mindössze 12 békafaj él (Forrás: Wikipédia):


A helyzetet bonyolítja, hogy a kecskebéka valójában nem önálló faj, hanem egy fajkomplex („hibrid”), amiről már évekkel ezelőtt részletesen írtunk itt, de ebbe most nem megyünk bele (bár elképesztő a jelenség). A valódi békafélék hat faja két csoportra osztható,

  • a barnabékák
  • és a zöldbékák csoportjára.

A legtöbb ember a zöldbékákat ismeri a tópartokról (nem véletlenül, hisz ennek a csoportnak a képviselői közül egyik sem ritka), de érdekes módon ez a csoport – jelenlegi tudásunk szerint – innen teljesen hiányzik. Épp a leggyakoribb fajok. Igaz, így kevesebb a békafajunk, viszont azzal, hogy gyepi béka és mocsári béka is van nálunk egy egészen speciális, kiemelten értékes békafaunáról beszélhetünk. De vessük össze ezt is az országos helyzettel, hogy ne csak a levegőbe beszéljünk.

Apró zárójelben meg kell jegyezni, hogy a vegetációs idő és a kutatásaink végén majd el kell készíteni egy ugyanilyen összevetést valamennyi békafajt figyelembe véve, de most koncentráljuk csak a barnabékákra, két okból:

  • Egyrészt róluk áll rendelkezésre elég adat egy összevetéshez.
  • Másrészt egyértelműen ez a csoport adja a legfőbb természeti értéket nálunk.

gyepi béka barnabéka-fauna összetétele diagram

Ha megnézzük, hogyan aránylik a három faj egymáshoz

a rendelkezésre álló adatok szerint, akkor igen látványos az erdei béka – mint leggyakoribb faj – előnye. Országos szinten a barnabékák között a 80%-kot közelíti, és hozzá kell tenni azt is, hogy ez a jövőben várhatóan növekedni fog. A klímaváltozás hatására ugyanis például hegyvidéki területeken a gyepi béka eltűnőben van, s a helyére az erdei béka – mint konkurens – nyomul be. Az erdei béka elterjedési területe eleve délebbi, a gyepi béka pedig felhatol Skandinávia legészakabbi pontjáig is. A sarkvidéki gyepi békák tehát – ez egészen elképesztő, ha jól meggondoljuk – akár már rozmárokkal és jegesmedvékkel is találkozhatnak! Ezért is gondoljuk, hogy a birtokon élő állomány jégkorszaki maradvány (reliktum).

Érdekes látni, hogy az egyik legnagyobb hazai gyepi béka állomány élőhelyén, a Börzsönyben is rendkívül magas az erdei béka aránya, 70% fölötti. A Dunántúlon a dominanciája pedig már 90% fölött jár! Egyedül az Őrségben szorul vissza annyira, hogy a két ritka faj, a gyepi és mocsári béka együttesen a teljes barnabéka-állomány közel 60%-át elérje.

És most nézzük meg, mi a helyzet a birtokon!

Egészen elképesztő a gyepi béka dominanciája ezen a csoporton belül. Tudtunkkal a Börzsönyben élnek a legerősebb gyepi béka állományok az országban, ám nálunk kétszer akkora a gyepi békák aránya, mint a Börzsönyben! A két ritka békafaj (a gyepi és a mocsári) együttesen pedig teljesen uralja a barnabékák csoportját! Ez annyira unikális, hogy talán az egész országban nem találunk ilyen „béka-társulást”. Ennek kutatása rendkívül fontos, mert itt már nemcsak arról van szó, hogy egy ritka állományt találtunk, egy olyan állományt, amit meg kell védeni minden áron, hanem mindez tudományos szempontból, a zoológia, az ökológia számára is fontos lehet. Ne feledjük: a birtokon élő mocsári béka és gyepi béka állomány ismeretlen volt eddig a tudomány számára!

Azért megyünk bele mindebbe ennyire részletesen, mert szeretnénk, hogy a törzsolvasók, a támogatók – még ha nem is herpetológusok, tudósok és kutatók – legyenek tisztában a „békakérdéssel”, mert ez a jövőben sokszor fog előkerülni, és sok szempontból meghatározhatja a birtok jövőjét. Ahogyan azt a korábbi posztban is írtam, többek között azért, mert mostantól, e ritka és kivételes állományok felfedezése és a vizes élőhellyé válásunk után már valóban azt mondhatjuk, hogy a klasszikus értelemben vett rezervátum vagyunk:

ahol ritka és veszélyeztetett fajok találnak otthont és védelmet!

Íme a konkrét adatok, amiből számoltunk (2025.04.10-én – azóta a mérleg még inkább elbillent a gyepi béka felé). Rögzítjük ezeket is, hogy később – az adatok változásával – tudjuk ellenőrizni, hogy milyen adatokkal számoltunk, hisz amint a mi adatbázisunk is naponta változik, úgy az országos adatkészlet is folyamatosan bővül.

Nominális és százalékos adatok

Erdei békaGyepi békaMocsári béka
Magyarország6820 (78.2%)1097 (12.6%)803 (9.2%)
Dunántúl4975 (90.8%)69 (1.3%)432 (7.9%)
CW birtok11 (12.2%)55 (61.1%)24 (26.6%)
Őrség57 (41.6%)28 (20.4%)52 (37.9%)
Börzsöny1748 (73.3%)637 (26.7%)0 (0%)

2000 gyepi béka határozás hasa 2025.03.27. amplexusban
Gyepi békák a Nagyfűz-víznél | Fotó: Centauri

Borítókép: Centauri

Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!


békák 7 adomány béka

Kedves olvasó,

ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).

Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!   


még több „Kert és vadon”

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

Mozgolódnak az őszi hollók

A rezervátumunkban immár hagyománnyá vált, hogy szeptember-október a hollók megfigyelésének, fotózásának és kutatásának időszaka. Tovább

1 hozzászólás

  1. Unka, ásóbéka és varangy- akkor ők nem „valódi békák”?
    Tegnap sétáltunk a Batthyany kastély parkjában Körmeneden és majdnem ráléptünk egy jókora siklóra(kb. 50 cm látszott belőle), aki igyekezett átkelni a sétaúton. Világos szürke színű volt nagyon fázhatott és úgy tűnt félt, mert aztán visszahátrált szép lassan a sétány melletti fűbe. Egy darab békát nem láttunk sehol- de a csatorna vize ami átfolyik a parkon nagyon kevés volt és tele volt békanyállal.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük