Szokatlan temetkezési megoldásokat találtak Dunavecsén
Egy római kori szarmata temető feltárása során szokatlan temetkezési megoldásokat találtak a régészek Dunavecsén. A Schneider Electric Duna Smart Power Systems (DSPS) nevű gyárának bővítését megelőzően a Kecskeméti Katona József Múzeum régészeti kutatást végzett, amelynek során a sírok mellett épületek, füstölők, árkok, kemencék és kutak is előkerültek, és különböző használati tárgyakat is találtak.
A leletek között számos érdekesség is akad.
Az egyik tárológödörben találtak például egy hosszúkás, négyoldalú dobókockát, ami egy római társasjáték kelléke volt. Ez azért számít különleges leletnek, mert a Kárpát-medence területén ritkán kerül elő ilyen tárgy.
Találtak továbbá egy sírhelyet, ahol egy nőt és egy férfit helyeztek el közös sírgödörben, ami nem volt általános ebben a nagyjából Kr. u. 3-4. századra tehető időszakban. Szintén szokatlan módon, zsugorított temetkezésre is találtak példát a régészek. (Amikor az elhunytat behajlított végtagokkal, oldalfekvésben helyezik el a sírban.)
Egy olyan sírra is rábukkantak, amibe két, nagyméretű malomkövet helyeztek, ez szintén nem volt általános szokás. Ez valószínűleg valamilyen babonás hiedelemmel függhet össze, talán azt akarták biztosítani, hogy akit oda temettek, ne jöjjön vissza a túlvilágról.
Molnár Karola, a Múzeum ásatásvezető régésze szerint
a Dunavecse-Öreg-hegy nevű régészeti lelőhelyen feltárt temető abból a szempontból egyedi, hogy viszonylag sok benne a sír, és a régészeknek ritkán van lehetőségük arra, hogy ilyen nagy területen kutathassanak.
A feltárás során nagyon sok egyedi lelet is előkerült, terra sigillata edények, ékszerek, illetve a férfi sírokban fegyvereket is találtak, egy mintegy 80 centiméteres kardot és egy lándzsát. Női sírokból pedig különleges, féldrágakőből és korallgyöngyökből készült ékszerek, valamint tükrök kerültek elő, illetve két látványos és szép ruhakapcsoló tű, melyek közül az egyiket egy madáralak díszíti.
A szarmaták a Kr. u. 1. században érkeztek a Kárpát-medencébe, és egészen a Kr. u. 5. századig jelentős erőt képviseltek a térségben.
A régészek jelenleg is dolgoznak a lelőhelyen, a gyárépítés kivitelezési munkáihoz igazítva a feltárást.
A társaság tavaly májusban adta át a dunavecsei Duna Smart Power Systems (DSPS) üzemet, ami a vállalat egyik legnagyobb létesítménye Európában. Az első üzem építését szintén megelőzte egy régészeti feltárás, melynek során megtalálták egy neolitikumban (Kr.e. 5500 – Kr.e. 5000) lakott település maradványait, azt a szarmata települést, amelynek temetőjét a gyár bővítése előtt tárták fel, illetve egy bronzkori településrészlet is előkerült.
Forrás: MTI | A borítókép illusztráció: Unsplash
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több régészet
