Új generációs szabadelektron-lézer fejlesztése Magyarországon
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Osvay Károly által vezetett TeWaTi lézer kutatócsoportja, valamint a Hideghéty Katalin vezette radioonkológiai kutatócsoportja is részt vesz az EuPRAXIA (European Plasma Research Accelerator with Excellence in Applications) nemzetközi konzorcium tagjaként egy új generációs lézer-plazma gyorsítású szabadelektron-lézer előkészítésében – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.
Az EuPRAXIA célja
kompakt, nagy teljesítményű elektron-gyorsítók úttörő fejlesztése lézer- és ionalapú plazma gyorsítású technológiák alkalmazásával. A konzorcium döntött arról, hogy a csehországi ELI Beamlines lesz a tervezett lézervezérelt plazma alapú elektrongyorsító helyszíne.
A közlemény idézi Osvay Károly lézerfizikust, aki kifejtette, hogy a szabadelektron-lézerek – melyek valójában nem klasszikus lézerek, csak lézertulajdonságú fényt bocsátanak ki – működésük közben elektronokat gyorsítanak fel, és e részecskéket aztán a modulátorokban ide-oda cikáztatják; amikor a hullámvonalban mozgó elektron pályáján éppen fordul, magas frekvenciájú elektromágneses sugárzást, lágy röntgensugárzást bocsát ki. Az effektus ugyanolyan, mint ami a szinkrotronokban is lejátszódik; ezekben a részecskegyorsítókban zárt körben keringtetik és gyorsítják az elektronokat, amelyek minden kis fordulása sugárzást bocsátanak ki.
Világszerte körülbelül 30 ezer kisebb-nagyobb részecskegyorsító működik, legtöbbjük az iparban anyagvizsgálatokhoz használt elektrongyorsító. A kisebb részecskegyorsítók olyan alkalmazásokban kapnak szerepet, mint a félvezetők gyártásához használt ionimplantátorok, az onkológiai célú részecsketerápia, a radioizotópok előállítása orvosi diagnosztikához vagy a ritka izotópok mérésére szolgáló tömegspektrométerek.
A szabadelektron-lézer az elektromágneses hullámokat kibocsájtó nagy kutatási berendezések, például szinkrotronok egy újabb változata. Ezen belül is új eljárásnak számít a plazmán alapuló elektrongyorsítás. A plazma alapú elektrongyorsításnál a plazmát ionokkal vagy lézerekkel hozhatják létre. Az EuPRAXIA plazma-alapú berendezése az olaszországi Frascatiban lévő kutatóintézetében már épül, a lézeres alapú gyorsítás projektjében pedig a napokban döntött a prágai ELI pályázata mellett a konzorcium.
Az SZTE Onkoterápiás Klinikájának Hideghéty Katalin vezette csoportja az előállítani tervezett lágyröntgen sugárzás, valamint a gyorsított elektronokból álló sugárzás orvosbiológiai hatását vizsgálja. Az SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékén működő TeWaTi lézer kutatócsoport Osvay Károly irányításával az elektrongyorsításhoz szolgáló EuPRAXIA lézer kísérleti és tervezési feladatain dolgozik.
Az EuPRAXIA projekt teljes kidolgozását egy 74 tudományos intézményből álló konzorcium végezte. Magyarországról az SZTE-n kívül a HUN-REN Wigner Jenő Fizikai Kutatóintézet és a Pécsi Tudományegyetem vett részt a munkában. A PTE kutatói terrahertzes hullámok vizsgálatával foglalkoznak, míg a Wigner Fizikai Kutatóintézet elsősorban elméleti szimulációkkal és háttéradat-tárolási és -feldolgozási kapacitással járul hozzá a projekthez.
Forrás: MTI | Borítókép / illusztrációk: Pixabay
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több tudomány
