Rekordsok a túzok Dévaványán
Január közepén, az országos túzokszinkron keretében, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei is megszámolták a területen élő túzokokat. A Dévaványai-síkon rekordszámú, összesen 781 madarat regisztráltak, ez Közép-Európa legnagyobb túzokállománya.
A park munkatársai bejárták a túzokcsapatok korábbi évtizedekben beazonosított téli előfordulási helyeit, de a madarak kevésbé kedvelt területeit is érintették, hogy térségi szinten lefedjék egy-egy állomány életterét. A csapatok megtalálását segítette, hogy korábban műholdas jeladóval láttak el több túzokot is. Kiderült, hogy az egyikük Dévaványa térségében tartózkodik, a másikat pedig Romániában, a partiumi területen figyelték meg, egy korábban szintén Dévaványán meggyűrűzött példánnyal együtt. Mindezek alapján úgy tűnik, hogy a dél-tiszántúli és a partiumi régió madarai szoros kapcsolatban vannak egymással.
A Körös-Maros Nemzeti Park területén három túzokállomány ismert.
Az egyik a Csanádi pusztákon, a másik a Kis-Sárréten, a harmadik, egyben a legnagyobb létszámú állomány pedig a Dévaványai-síkon él. A mostani enyhe télen a túzokok nemcsak az ilyenkor használatos repceföldeket keresik fel, hanem találnak még táplálékot a lucernaföldeken, gyepterületeken is.
A dévaványai térségben minden korábbinál több túzokot találtak: 781-et, akik közül 332 kakas, 449 pedig tojó. A Csanádi pusztákon 26, míg a Kis-Sárréten 56 túzokot regisztráltak. A Körös-Maros Nemzeti Parkban tehát összesen 863 túzokot találtak, ami az országos szinkronszámlálás eredményének több mint 45 százaléka. Magyarországon összesen 1899 túzok él, ami az évszázad eddigi legnagyobb létszámú magyar állománya.
A rekord több tényező együttállásának köszönhető. Az egyik, hogy jól bejárhatók az élőhelyek, emellett sok csapat előfordulási helyét már korábbról is ismerték. Jó volt az éves túzokszaporulat és jó természeti környezetet kínáltak számukra az agrár-környezetgazdálkodási programban résztvevő gazdálkodók nagy kiterjedésű földterületei.
Forrás: KMNP
Forrás: MTI | Borítókép / illusztrációk: Pixabay
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több túzok
Ó, persze, Dévaványán ne lenne túzok…. 🙂
Szívet melengető hír, 20 év alatt több mint 500-zal több túzokunk van úgy, hogy a mosoni-síki állomány egy része rendszeresen átmegy valamelyik határon telelni, vagyis ebből a téli számolásból kimaradnak.
Engem egyedül az szomorít el, hogy talán a kis-sárréti állományt kivéve az ezredfordulón eleve kisszámú populációk (Heves, Borsod) nem tudtak erőre kapni, vagyis középtávon nem számíthatunk sem az ilyenek megmaradására, sem korábban megszűnt állományok feltámadására. DE ne legyen igazam…
Talán 15-20 éve, hogy a Besenyőtelek-Sarud-Poroszló háromszögön belül, főleg a Laskó-patak mentén lehetett látni néhányat, de az utóbbi években én egyel sem találkoztam, pedig néha arra visz az utam.
Néha-néha eszembe jut még a Kis-Balaton környéki állomány is, aminek talán utolsó példányát láttam 1994. júniusában Balatonmagyaród határában. Bár 1990 táján már úgy tartották, hogy kiveszett onnan, és az utolsót a sármelléki orosz laktanya katonái ették meg a nyolcvanas évek végén. | Nem mellesleg életemben először a Hortobágyon láttam túzokot Dr. Kovács Gáborral, valahol a Kunkápolnási-mocsáron túl egy lucernaföldön. 🙂
A túzok hangja nagyon vicces:-))
Mint ez a régi „Beugró” videó a verébről és a túzokról, avagy mit jelent : „jobb ma egy veréb mint holnap egy túzok”
https://www.youtube.com/watch?v=bltnJMSieIo
Fetrengeni fogtok olyan szellemes.-)))