A Notre Dame felújítása a sólymoknak is fontos!
Nem is gondoltunk rá, holott logikus!
Tegnap a francia madárvédelmi egyesület, az LPO hírlevelében a Notre Dame ökológiai, elsősorban madárvédelmi szempontjairól adott hírt.
Az LPO szerint a székesegyház hivatalos újranyitása ezen a hétvégén (december 7-én és 8-án) reményt ad arra is, hogy visszatérhetnek a katedrálisra olyan védett fajok, amelyek évszázadok óta ott élnek a Notre Dame épületén, köztük egy sólyomfélével, a vörös vércsével.
A Notre Dame jóval több, mint egy katedrális.
A Notre-Dame de Paris egy valóságos ökoszisztéma! Ennek a „városi sziklának” az impozáns mérete és számtalan rejtekhelye sok faj számára kész áldás Párizs szívében. Olyan fajoknak persze, melyek képesek alkalmazkodni a városi környezethez. A székesegyház élővilágát már korábban is tanulmányozták. A „LA Notre-Dame állatai” jelentésben Allain Bougrain Dubourg 1976-ban a TF1 egyik műsorában már bemutatta a katedrális ökológiai gazdagságát. 1986-ban az épület 5 vércsecsaládnak adott otthont, amelyek száma napjaink Párizsában nem éri el a 30 párt. A házi verebek számára is fontos épület,
míg ugyanakkor a párizsi verebek populációja mindössze 20 év alatt 75%-kal csökkent!
A Notre Dame otthont nyújt a denevéreknek is.
2022 óta az LPO támogatja a párizsi Notre-Dame újjáépítését egy olyan megközelítésben, hogy nemcsak a székesegyház helyreállítása a fontos, hanem az is, hogy egyúttal a biológiai sokféleség helyreállítására is figyeljenek. Az együttműködés részeként több látogatásra is sort került, melynek során egyrészt felmérték a potenciális fészkelőhelyeket, másrészt javaslatokat tettek arra, hogyan lehetne ökológiai szempontból javítani a jelenlegi állapotokon.
A vörös vércsék nemcsak Franciaországban telepednek be a nagyvárosokba, hanem a világ számos táján, így Magyarországon is. Ma már szinte minden nagyvárosunkban találhatunk épületeken fészkelő vércsepárokat, főként magas épületeken, templomokon. Amint Párizsban a legfőbb fészkelőhelyük a Notre Dame, úgy Budapesten a parlament épületén vannak fészkelő párok. A vörös vércsék – mint általában a vércsék – hajlamosak telepes költésre, így ahol kedvezők a feltételek, jelentősebb számban fészkelhetnek egy-egy épületen. Arra is találunk példákat, hogy panelházak erkélyein, ablakaiban, virágládáiban fészkelnek. Városon kívül a tágas, nyílt területeket keresik, ahol magányosan álló fákon vagy fasorokon elhagyott szarkafészkekben, varjúfészkekben fészkelnek. Ezeken a helyen rendszeresen és sikeresen telepítik őket fészekládákkal. (Cenweb)
A korábban ott élő állatok természetesen elhagyták a környéket
miután 2019. április 15-én tűzvész ütött ki. Visszatelepedésük még várathat magára, és vélhetően fokozatos lesz, mivel az épületen továbbra is munkálatok folynak, így a zavarás nem teszi lehetővé az azonnali visszatérést. Ennek ellenére már 2022-ben is visszatért egy vörös vércse pár az északi torony mögötti csúcsra, ahol fészkeltek is, bár fiókákat egyelőre nem sikerült reptetniük.
Az LPO évek óta szoros együttműködéseket épít a nagy egyházi épületek üzemeltetőivel, tulajdonosaival, és az egyházakkal. A LPO PACA például 2022-ben fészekládákat telepített fecskék és sarlósfecskék számára a Notre-Dame-et-Saint-Arnoux székesegyházra Gap-ban (Hautes-Alpes). Ökológiai kutatások zajlanak további 7 székesegyházon, az LPO Occitanie pedig 2001 óta figyeli az Albi (Tarn) területén élő vándorsólyompárt.
A fenti videóban Albi katedrálisának egyik vándorsólymát láthatjuk. Ez sem francia specialitás. Magyarországon a Szent István Bazilikának volt egy „saját” vándorsólyma, aki éveken át a bazilikán töltötte a telet (később ez a madár ismeretlen okok miatt elpusztult). Ugyanígy rendszeresek a vándorsólymok a szegedi dóm tornyán is (erről mi is írtunk már). Számos további épület van Magyarországon – panelházak, víztornyok, tévétornyok -, ahol több kevesebb rendszerességgel megjelennek vándorsólymok. Ezeken az épületeken érdemes lenne intenzíven segíteni őket költőládákkal, ugyanis költőládát nemcsak a gyakori vörös vércsék, hanem a jóval ritkább vándorsólymok is szívesen foglalnak el.
Forrás: MTI | Borítókép / illusztrációk: Pixabay
Előre is köszönjük, ha megosztod ezt a cikket másokkal is!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több madár
