Nagy kísérletbe fognak az erdészek a klímaváltozás miatt
Korábban már írtunk arról, hogy török partnerektől a Magyarországon őshonos fafajok déli változatainak magjait kapják meg erdészetek, amelyek már alkalmazkodtak a szárazabb és melegebb klímához. Akkor sokan kíváncsiak voltatok rá, hogy vajon milyen fafajokról van szó. Most kiderült.
Ugyanis a török-magyar erdészeti együttműködés keretében nagy területű kísérlet kezdődik az állami erdészeti társaságoknál. Az együttműködés keretében két tonna tölgymakk érkezett Magyarországra azokból a törökországi régiókból, ahol a hazánkban is őshonos fajok már alkalmazkodtak a melegebb és szárazabb éghajlathoz. A kezdeményezés célja, hogy a szakemberek nagy területen alkalmazva vizsgálhassák a várható klímaváltozási trendekhez már alkalmazkodott szaporítóanyagból létrehozott erdők fejlődését.
Törökországi klímánk lesz
A klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás az erdészeti tudomány és az erdőkezelés jelenlegi legfontosabb témája. Ennek jegyében született a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézete (SOE ERTI) által fejlesztett klíma-előrejelző alkalmazás és döntéstámogató rendszer is, amely megalapozta. A török-magyar erdészeti együttműködési programot. A SiteViewer szoftver segítségével a SOE ERTI kutatói kimutatták, hogy az évszázad közepétől hazánkban olyan klimatikus viszonyok várhatók, amelyek már ma is jellemzőek Törökország bizonyos területein. Mivel a fenntartható erdőkezelés során évtizedekre kell előre gondolkodni, az erdészek törökországi, úgynevezett „klímaanalóg” erdőkből hoznak Magyarországra szaporítóanyagot.
Az együttműködést a török és magyar szakemberek részletes előkészítő munkája előzte meg. Az Agrárminisztérium is többször egyeztetett a Török Erdészeti Főigazgatóság (OGM) szakembereivel. A program során kifejezetten a hazánkban is őshonos tölgyfajok, mint a kocsánytalan tölgy és a csertölgy alkalmazkodásának megsegítésére fókuszálnak. A mintegy két tonnányi első szállítmány Törökország észak-nyugati, márvány-tengeri régiójából érkezett és a Mecsekerdő Zrt. nemrég átadott, hűtött makktárolójába került. A Mecsekerdő Zrt. mellett több állami erdészeti társaság – így a Bakonyerdő Zrt., a Budapesti Erdőgazdaság Zrt., a Szombathelyi Erdészeti Zrt. és a Zalaerdő Zrt. – is részt vesz a programban. Erdősítésekben és csemetekertekben vetik el a déli származású szaporítóanyagot, valamint hazai tölgyesekbe ültetik elegyfaként, hogy növeljék az erdők ellenállóképességét.
A felnövekvő fák tulajdonságait
az állami erdőgazdálkodók, a SOE ERTI kutatói és az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács szakemberei folyamatosan monitorozzák.
Érdekesség, hogy a kocsánytalan és csertölgy mellett ezzel a szállítmánnyal érkezett a hazánkban is őshonos, azonban a neve ellenére alig elterjedt magyar tölgy makkja is. A szárazabb és melegebb klímát jobban viselő magyar tölgy (Quercus frainetto) a jövőben a tölgyesek fenntartásának egyik fontos fafaja lehet.
Forrás: MTI, kép: Unsplash
Előre is köszönjük, ha megosztod ezt a cikket másokkal is!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több erdő
Az ember szíve ilyenkor megmelegszik- persze nekem egy Vámosi János dal jutott eszembe, a „Köss egy sárga szalagot a tölgyfára:-)) s nagyon jó kedvem kerekedett így kora reggel.
https://www.youtube.com/watch?v=N3MDN6U3gbQ
Amikor ide költöztem Szhelyre és lakást kerestem egy fiatal srác aki ajánlott nekem egy épülőfélben lévő zöldövezetit, képzeljétek a kapcsolódó kertben volt egy fiatal tölgyfa s amikor megkérdeztem, hogy mi lesz a sorsa azt mondta a „makkfát ki lehet vágni:-))) azt hittem begyökerezek a fa mellé. Az a srác dúsgazdag építési vállalkozó volt de nem tudta, hogy a tölgyfa termése a makk. Aztán csak úgy emlegettük a „makkfás fiú”. Nos én sem tudok túl sokat a fafélékről, így rákerestem a tölgyfára- az istenek fája azt írja a wikipedia és van belőle vagy 150 féle. A mi falunkban az Őrségben volt erdészet is , az egyik erdész aki rendszeresen járta a falut is mindig szép zöld ruhában dolgozott, olyan vastag szövetből készült zöld csizmanadrágja volt, hetyke kis zöld kalapja mint a vadászoknak és ha jól emlékszem a zakóján is volt valami kitűző. A fia velünk egyidős volt és osztálykiránduláson az erdőben sorolta az összes fafélét- a törzsükről felismerte- s ezért én nagyon irigyeltem és csodáltam is egyben.
Ugye mennyire jó volna, ha a Cenweben volna minden fafajról is egy használható cikk! Ez a makkfás fiú, olyan, mint az a birtokszomszédom, aki lovak üvöltésének hitte a szarvasbőgést. Erről annak idején írtam itt: https://centauriweb.hu/mi-a-muveltseg/
Igen- kitűnő cikk volt. Nagyon szeretem a fákat- bocs jobban mint a madarakat- de nagyon keveset ismerek fel. A szüleim kertjében van egy gyönyörű legalább 50 éves hársfa a kisház elé ültette Apám és az alatt hűsölt nyáron. Annyi mindent kellene tudni, hogy képtelenség fejben tartani, az ember csak akkor keresi a részleteket, ha belefut egy ilyen jó cikkbe. Szóval jöhetnek a fák:-)) Amúgy a Fák titkos élete könyvben ha jól emlékszem pont a tölgyfák kommunikációról ír az erdész szerző részletesen, meg arról, hogy vigyáznak a hajtásaikra. Azt a könyvet is újra kell olvasni, bár amikor a gombákról írtál akkor ez a könyv ugrott be- a gombák föld alatti internet hálózata:-))
Ez a program nagyon ígéretes! 🙂
Én is rákerestem a magyar tölgyre. Érdekelt volna, hogy miért ez a neve, ha Magyarországon – eddig! – nem is nagyon található. Sajnos, erről nem találtam semmit. 🙁