Mennyire van hideg a rezervátumban? | Videók
Pár napig mindenki azt figyelte, mennyire lesz hideg, dőlnek-e meg rekordok. Az ország mely részein lesz a leghidegebb? Mi is figyeltünk, bár mi leginkább arra, hogy felkészüljünk a jelentős havazásra és a drasztikus hidegre. 2026. január ötödikétől fogva mással sincs gondunk, csak a felkészüléssel és a sarkvidéki körülmények miatt megnövekedett madártömeg ellátásával (csak ölyvekből körülbelül 25-30 járt nálunk!). Ötödikén részletesen számoltunk be arról, hogyan töltöttük fel a készleteinket az utolsó pillanatban, és bár azóta is sok videót hoztunk, és posztokat is, ám alapvetően nem tudtunk már folyamatosan írni mindenről. Arról sem, hogy a szokatlan hideg mennyire értintett minket.
A vizeink természetesen lefagytak, sőt: azok már jóval korábban, december 29-30. táján. Viszont a gázlóinkon megy a víz továbbra is, a duzzasztott szakaszok alatt a mély patakmederben szintén. Talán ennek köszönhető, hogy a guvatok (Rallus aqauticus) még mindig nem vonultak el. Ezt onnan tudjuk, hogy az egyik vadkamera felvett egy példányt január hatodikán (az év, sőt az elmúlt évek egyik legfagyosabb napján) a Sakál-csobogóbál, s miután ezt megírtuk, január hetedikén a Hód-gázló közelében hallottuk is.
Csak épp azt nem írtuk meg,
hogy a rezervátumban „mennyi volt az annyi”, vagyis mikor volt a legkeményebb fagy és meddig hűltünk le a legzordabb hajnalon. Teljesen egzakt adataink még nincsenek, bár bőven karácsony előtt vettünk egy kísérleti szenzort az Angolkertbe, és a drón meg a vadkamerák után már tervezzük, hogy rendszeres meteorológiai méréseket végezzünk a rezervátum területén (fontos volna tudományos szempontból is), ám egyelőre csak véletlenszerűen jutunk adatokhoz.
S főként igaz ez a rezervátum leghűvösebb részére, a völgyre, ahol nincs szenzor, csak vadkamerák. Ám szerencsénkre az egyik kameránk („Jégmadár”) hőmérsékletet is rögzít. Ehhez azonban az kell, hogy egy madár vagy vad miatt felvételt készítsen. Mivel tudtuk, hogy nyolcadikán lesz a leghidegebb éjszaka, drukkoltunk, hogy a hollóetetőn korán, vagyis a leghidegebb órákban induljon meg az élet.
És szerencsénk volt.
A kis vörösbegyre ebben az esetben is számíthattunk. Korábban írtunk már arról, hogy a vörösbegy különleges szokása, hogy elsőként indul meg hajnalban, és utolsónak nyugszik el este. Ez szerencsére a hollóetetőnél is így volt a leghidegebb reggelen, 2026. január nyolcadikán. Ezért a „Jégmadár” fedőnéven dolgozó kameránk viszonylag korán, reggel 7:11-kor készített egy felvételt.
Ennek a felvételnek köszönhetően tudjuk, hogy a hollóetetőnél aznap hét óra körül mínusz 22 fok volt. Egy órával korábban ennél hidegebb is lehetett, így tehát úgy becsüljük, hogy nálunk a legfagyosabb hajnalon a völgyben a minimum hőmérsékelt valahol mínusz 22 és mínusz 24 fok között alakult. A fagy erősen tartotta magát, mert egy 8:02-kor készült felvételen – ahol épp azt látjuk, hogy a kis vörösbegy húsdarabokat csipeget a frissen kihelyezett farhátról – még mindig -22 fok van.
7:18-kor azt vette fel a kamera, amikor megérkezik az ellátmány a hollóetetőre. Ezen az egyébként nem igazán érdekes felvételen ezúttal jól hallható, hogy a hó úgy ropog, mint a sarkvidéki felvételeken. Ha csak a hó hangját hallanánk, tapasztalt kutyaszánhajtó akkor is rögtön tudná, hogy rendkívüli fagyban készült a felvétel.
Ez a második leghidegebb hajnal, amit 25 év alatt mértünk.
A leghidegebb reggelünk eddig mínusz 27 fok (ha jól emlékszem 2002-ben). Ráadásul a kemény tél azóta is tart, immár egy hete, ráadásul a vastag hótakaró (6-10 cm) is megmaradt. Pár napig még a kilencvenes évek hangulatában élünk, ám aztán ismét jön az enyhülés és a hóolvadás. Most a hideg miatt a madarainkra kell fokozottan figyelni, a hét második felében viszont már talán minden idők legnagyobb áradása érkezhet a patakon, és akkora árasztás, amit nem láttunk még.
Többek között azért, mert a havazás előtt a talaj mindenütt kőkeményre fagyott, a hólé nem tud majd beszivárogni a talajba, ezért inkább megindul a patakok felé. Ismét izgalmas téli napok jönnek – s még egyelőre messze van a tavasz.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Illusztrációk: Centauri
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és vadon”
Az örökzöld bokrok-cserjèk mennyire tudják megvédeni a kismadarakat a fagyhaláltól?
A forrástavak hőmérsékletét mennyire befolyásolja ez a pokoli hideg, Cen’? 🤔
Nyugodtan kacagj, ha hülye kérdést tettem fel.
Kedves Ibolya, azt hiszem, én még soha semmilyen kérdésen nem nevettem ki 🙂 – nem helyeslem a nevetőfejezést sem; amikor még tanítottam, gyakran mondogattam, hogy valójában nincs rossz kérdés. Csak az lehet a rossz, ha valaki nem mer kérdezni. Meg persze az, ha nem adnak a kérdésekre választ, vagy lekezelően válaszolgatnak 🙂
Az örökzöldek – főként nagyobb tömegben – jelentős védelmet adhatnak, nem véletlenül használják ezeket az énekesmadarak éjszakázásra. Ezért nem kedvelem, amikor a radikális flóravédők epilepsziás rohamot kapnak, ha meglátnak egy fenyőt. A kertekben igenis fontosak az örökzöldek, a fenyők, a tuják, csak ne invazív fajokat ültessünk.
A kis tavak a Kisberekben réges- rég, már szilveszter előtt befagytak. A három kis tó közül a Forrás-tó volt az, ahol tavasszal még azt tapasztaltuk, hogy a hajnali fagyoknál – ellentétben a másik két tavacskával – nem fagyott be, de az év végi fagyok, különösen az utóbbi egy hét hidege ennek a tavacskának is sok volt. Jég borítja december 29. óta.
köszi a vàlaszokat😊
Az elárasztott területeken már biztosan lehet korcsolyázni. 🙂
A kirakott hús rövid idő alatt megfagyhat. Az ölyvek így is kedvelik?
Talán lehetne, bevallom, végül nem próbáltuk. Egyrészt hó esett a jégre, arra meg vékony ónos eső réteg, így nem igazán komfortos a jégfelület. De időnk se jutott rá, ráadásul a völgyben az etetéseken és a kamerák ellátásán kívül alig mozgunk, hogy ne zavarjuk a ragadozóinkat (rengetegen vannak már).
engem is meglepett, de a hús csak részben fagy meg. Még a leghidegebb hajnalokon (mínusz 20 körül), sem fagyott meg a csirkefarhát teljesen (az udvaron tároljuk, mert ekkora mennyiség be sem férne a kicsi mélyhűtőnkbe). Szóval nem gond ezekből tépni, ráadásul azért az ölyvek csőre elég erős ahhoz, hogy a fagyott csirkehúst leszaggassa. 🙂
Imádom amikor kora reggel szikrázóan jön fel a Nap, és a hó is szikrázik, na meg ilyenkor tiszta éjjel sétálni a ropogó hóban és a téli égboltot bámulni. 🙂
Igaz itt csak -18 volt a minimum, az Időkép szerint, mi -16-ot mértünk, de az a mérő nem a legjobb helyen van.
Kicsi türelmet kérek, hamarosan válaszolok mindenre! 🙂
Nálunk érdekes módon itt az Alpok alja közelében a maximum „csak -12 ” volt s a hó is kevés. Csíp a levegő reggel amikor megyek dolgozni, délután pedig már nulla és plusz kettő-négy fok közötti a hőmérséklet amikor sétálok haza. A városon kívűl most nem voltam a zöldben, csak bent túráztam, ott biztosan sokkal hidegebb van. Régen hallottunk ilyen jó kis hóropogást- micsoda hideg holdfényes éjszakák voltak anno amikor mentünk az erdőalján élő nagyszüleinkhez télen, még a Kerka patak is befagyott – meg amikor a szüleink dobták a havat előttünk, hogy eljussunk az iskolába. A faluból orosz tankkal vitték a betegeket a kórházba, mert járhatatlanok voltak az utak. Szóval rengeteg történet van az igazi havas fagyos „durgós” telekről. Nagyon kíváncsi vagyok itt ha olvad majd a hó, mekkora lesz a víz az árasztott területeken.
Erre talán már ezen a héten megkapjuk a választ. Az előrejelzések szerint január 15/16-án jelentős enyhülés lesz; igaz, állítólag hamar visszatér a hideg is.