Így alakult át a vetés a klímaváltozás miatt
Átalakította a tavaszi vetésszerkezetet a klímaváltozás Magyarországon a Syngenta növényvédőszer- és vetőmaggyártó cég felmérése szerint. A területnagyságot tekintve az olajos napraforgó megelőzte a kukoricát: míg az előbbi vetésterülete elérhette a 800 ezer hektárt, az utóbbié 620 ezer hektár körülire csökkent.
A változást azzal magyarázták, hogy a szárazság nem kedvez a kukoricatermelésnek, a napraforgó jobb stressztűrő képessége szélsőséges időjárási helyzetekben versenyelőnyt jelent. Az átalakulást a piaci igények is ösztönzik, az energiaárak emelkedése és a nyersolajellátás zavarai miatt ugyanis világszerte felértékelődött a növényi olaj. A termelés ugyanakkor nem tart lépést az erősödő kereslettel, nemzetközi szinten a vetésterület-változások nagyrészt kiegyenlítik egymást.
Magyarország a legnagyobb napraforgó-termelők közé tartozik,
kukoricából viszont ma már behozatalra szorul. Az EU is inkább csak belső felhasználára termel. A cég úgy látja, hogy a kukoricaterlemésben most a kockázatcsökkentés a legfontosabb szempont, csúcstermések helyett a hozam megőrzésére kell törekedni. Segíthetnek ebben a vízmegőrző talajművelés és más korszerű technológiák valamint a megfontolt termesztési döntések.
A napraforgó-termelőknek a szárazságtűrő hibridek alkalmazását ajánlják, az új fajtákat már kifejezetten szélsőséges körülmények között fejlesztik.
A vetésszerkezet átalakulásáról
beszélt Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke is. Mint mondta, 2026 az első év, amikor Magyarországon nagyobb területen termesztenek napraforgót, mint kukoricát.
Azt is kifejtette, hogy az időjárás az év elejétől kezdve kedvezőtlen, havazásból is legalább kétszer annyi kellett volna a földek átnedvesedéséhez, a vízkészletek feltöltődéséhez, mint amennyi idén télen volt. Az értékes tavaszi csapadék szintén elmaradt, a földek kiszáradásához a sok napsütés és szél is hozzájárult. A vetés ugyan jól halad, hiszen esős napok híján nincs, ami gátolja a munkát, de már most 100 milliméter körüli csapadék hiányzik. A talajállapot országszerte körülbelül olyan, mint máskor nyár elején, és ennek a hatása már az őszi kalászosokon is látszik.
A szakember szerint a terméskilátásokat most még nehéz megbecsülni, de ha marad a napos, száraz, szeles idő, jelentős csökkenés várható az aratásra. Hozzátette, hogy az időjárás nemzetközi szinten is meghatározó körülmény, de világpiaci szempontból az európainál fontosabb kérdés a dél-amerikai termés alakulása. Az ottani csapadékos időszak, a La Nina véget ért, és még nem látni, hogyan alakul a most kezdődő El Nino, milyen hatása lesz a mezőgazdaságra. Az viszont már biztosan látszik, hogy a térség műtrágyaellátását komolyan hátráltatja az iráni háború, ezért világszinten az időjárástól függetlenül is visszaeshet a gabonakészletek mennyisége.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Forrás: MTI | Borítókép: Unsplash
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több mezőgazdaság
