Vadetetés | Mi hoztuk az ingyen almát, az alma pedig meghozta a szarvasbikát
Nagy segítség volt a vadkamerázás elején, hogy tavalyról maradt még csöves kukoricánk. Talán páran emlékeznek még rá, hogy 2024. októberében azért szedtem sk. kukoricát egy közeli földön, hogy szajkókat etessünk. Úgynevezett szajkóforgatókat szerettünk volna filmezni. Ez nem jött össze, a 2023/24-es szezonban a szajkók magasról tettek a felaggatott kukoricacsöveinkre. A tavaly októberben a fák alsó ágára felfüggesztett csövek ebben a pillanatban, egy év elteltével is szinte sértetlenül csüngenek az erkély előtt. Ebből az októberi szedésből etettünk a februári sármányetetőn, ahonnan többek között egy borz rendszeresen vitt el magával csöveket. Így is megmaradt négy zsák kukorica, ezt vetettük be a vadkamerázás megkezdésével.
Úgy tervezzük, hogy az idén szintén szedünk, de már nem a szajkók miatt, mint inkább a vadak etetése végett. Ha lehet, jóval többet, mint tavaly (jó lenne 30-40 zsákkal). Ugyanazon a szántón, ahol tavaly kukorica volt, az idén is kukoricát vetettek. Szóval ez most már megoldható volna rutinból.
A takarmányt így is gyakran egészítjük ki
takarmányboltban vásárolt szemessel, morzsolt kukoricával, zabbal és búzával (madaraknak vörös kölessel is). Ezen a héten is hoztunk már fél mázsa szemestakarmányt. Sokat költünk ilyesmire (is), szóval elkél a segítségetek. Van azonban egy olyan takarmány is, amit sokkal több faj szeret, de amit ipari méretekben beszerezni lehetetlen. Ez pedig az alma. A lédús, vitaminokban és cukrokban gazdag gyümölcs nagy kincs a vadonban, amihez csak ritkán jutnak hozzá a vadak. Ezért különösen nagy becsben tartják és különösen nagy a vonzereje. Ezt pedig mi is szeretnénk kihasználni, almával a vadkamerák közelébe csalni mindenkit, akit csak lehet. Csakhogy az alma igazán drága. Viszont jutott eszembe nemrégiben sok szebbnél szebb gondolat: a közelünkben van egy viszonylag nagy almaültetvény, ahol bizonyára keletkezik olyan hullott alma is, ami nem jó semmire, ám vadak és madarak etetésére attól még kiváló.
Körülbelül két hete már felmentem ehhez az ültetvényhez, de nem találtom ott senkit. Szeptember 21-én, vasárnap délután ismét odamentem és végre találkoztam a tulajdonosokkal. Elmondtam, mi járatban vagyok, mire ők visszarendeltek az ültetvényre este hétre. Oda is hajtottam és elhoztam négy zsák hullott almát, aminek körülbelül 80 százaléka szinte sértetlen volt. Aznap este már nem akartam háborgatni a völgyet, másnap azonban almával is megkínáltam mindkét etetőhelyünket, az Újvadrét frissen nyírt gyepfelületét és az Északi-égeres előtti placcot is.
Az alma eleve illatos,
a szarvasok és vaddisznók szaglása pedig kiváló. Messziről kiszagolják, hogy merre van az élelem. Úgy sejtem, még a kukoricát is. Gondolom, az almát még inkább. Akkor pedig főként, ha akadnak kicsit már erjedő darabok is, mert azoknak annyira erős az illata, hogy magam is megéreztem akár 100-200 méterről is. Talán nem véletlen az sem, hogy a 2025-ös szarvasbőgés során először egy ilyen kiadós almás etetésen sikerült felvenni egy szép nagy bikát. A felvételeken ez a bika – akit azóta elneveztünk Kétszem-bikának (hamarosan megírjuk azt is, hogy miért) – jól láthatóan (és hallhatóan) a lédús almára ment rá.
A rendszeres almás etetéstől sokat várunk, s jó volna hosszasan fenntartani. Az első adag elég lesz körülbelül 5-10 napig (forgalomtól függően). Reméljük, hogy hozhatunk még, sőt: megpróbálunk arra is rágyúrni, hogy az almatermés végéből bespájzolhassunk télire is valamennyit. Az fantasztikus volna, ha télen is etethetnénk almával, legalább időnként és kisebb adagokban. Ez a rigók számára is fontos lenne.
Addig is örülünk annak, ami van, mert ezzel a hullottalmával máris sokkal beljebb vagyunk!
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Illusztrációk: Centauri
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és vadon”
Ez nagyszerű és még skorbutot se kapnak a vadak 😊
Vasárnap a bölényösvényen az egyik táblán olvastam, hogy a kedvencük nekik is a gyümölcs:-))
De jó, hogy vannak rendes gazdák és odaadják a lehullott gyümölcsöt és nem megy a cefrébe.
Bizony, tudom, Magyarországon élek én is, de azért mégsem kell mindenből – ahogy szokták mondani: a gumicsizmából is – pálinkát főzni. 🙂 🙂 🙂
Valahonnan távolból még hallani véltem olyan bőgésszerűt, és az almázó bika is felfigyelt rá, vagy nem?
Valahol írtam is (talán a szarvasbőgés végéről írt posztban), hogy természetesen egy-egy bőgés van még, és hetekig is lehet, akár novemberig is, de ez már nem az, amit bőgésnek mondunk. 🙂 Ráadásul most lehűlt az levegő, esik az eső, ez szintén be szokta húzni a kéziféket a gímszarvasnál. 🙂