Új geometriai test született, a monostabil tetraéder
Új geometriai testet alkottak a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kutatói. A világ első monostabil tetraédere többek között űrmissziók leszállógységeinek tervezésekor hozhat áttörést.A kutatók megtervezték és fizikailag meg is építették az első olyan négylapú testet, amely vízszintes felületre téve „keljfeljancsiként” mindig ugyanarra a lapjára billen vissza. A matematikai és mérnöki bravúr egy korszakos matematikus, John Horton Conway 1984-es sejtésének igazolása. A testnek a kutatók a Bille nevet adták.
A feladaton Almádi Gergő építészmérnök hallgató és Domokos Gábor, a BME professzora, a Gömböc egyik felfedezője, a BME-HUN-REN Morfodinamika Kutatócsoport vezetője dolgozott Conway tanítványával, Robert Dawsonnal, a halifaxi St. Mary’s Egyetem professzorával. Almádi Gergő június 24-én védte meg a témában írt diplomamunkáját a BME Építészmérnöki Karán. Az eljárás és az azon alapuló módszerek segítségével nagyon sok térbeli formánál meg lehet akadályozni a felborulást pusztán geometriai eszközökkel.
Minél kevesebb lapja van egy testnek,
annál nehezebb olyan modellt építeni belőle, amely minden helyzetből ugyanarra a lapjára tér vissza. Az említett brit matematikuson kívül eddig nem sokan gondolták, hogy ez a lehető legkevesebb, vagyis négy lapú testtel is lehetséges. Az egyetlen ilyen a Bille, egy könnyű karboncső vázból és nagy sűrűségű wolfram-karbid magból épített precíziós szerkezet.
„Ezen a területen ennél nincs nehezebb feladvány: ha ezt meg lehet csinálni, akkor az általunk kidolgozott elvek alapján bármilyen lapszámú poliéderből lehet hasonló tárgyat készíteni” – mondta Domokos Gábor. „A Bille megalkotásával megnyílt egy új konstrukciós irány. A felfedezést pedig a mérnököknek kell továbbgondolni, hogy a módszer a gyakorlatban is hasznosíthatóvá váljon.
A felfedezés akár űrkompok tervezéséhez is hasznosítható lehet a jövőben. A Holdon jelenleg is van három használhatatlan eszköz, amely az oldalára dőlve fekszik.
Forrás: MTI | Borítókép: BME
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több tudomány
Olvastam már erről, de abban a cikkben nem volt videó, így nem igazán tudtam elképzelni, hogy hogyan is nézhet ki az a tetraéder. (A keljfeljancsi játékra emlékszem. Létezik az még ma is?)
Biztosan el fog telni egy kis idő, amíg az első olyan űrkomp elkészül, ami ezen az elven alapul.
Sajátos alakja van, nem lehetett egyszerű ezt létrehozni. Na igen, egy űreszköznél más szempontokat is figyelembe kell venni, gondolom, nemcsak ezt…de azért fantasztikus, hogy létezik ilyesmi. Én is gyerekkoromban láttam utoljára keljfeljancsit, jól el lehetett vele szórakozni. 🙂
Egy űrkomp pl. nem üres belül. 🙂 Nem mindegy, hogy hogyan oszlik el benne, ami benne van, gondolom. De hát mondják is, hogy majd a mérnökök kitalálják a továbbiakat. Az elv megvan.
Olvasom a neten, hogy az előző találmányt, a Gömböcöt is tudták hasznosítani végül a gyógyszergyártásban egy idő után. Biztos lesz majd más ötlet a Bille esetében is az űrkutatáson kívül is.
Tényleg..a súlyeloszlás..a gyógyszergyártásban? Hogyan?
Pontosabban egy inzulin adagoló kapszuláról van szó:
https://www.bme.hu/hirek/20190301/A_Gomboc_inspiralta_az_inzulin_kapszula_formajat
Eddig én csak „A kis gömböc” mesét ismertem:-))
Rákerestem- milyen érdekes, hogy a természet már megalkotta a teknősök páncéljának kialakításában.
Vajon ennek a mértani alakzatnak is van már a természetben megfelelője?
Meglepő lenne, ha lenne megfelelője, bár a rovaroknak biztos jól jönne, akik annyit szenvednek, amikor hanyatt esnek. 🙂 Bár lehet, hogy egy ilyen alakzat más dolgok rovására menne..nagy mérnök a természet, és mennyi mindenre kell figyelnie, hogy minden optimális legyen.
Wow, köszi Edit! Ez nagyon sci-fi!
Igen, ez már arra hajaz. 😀