Idill és dráma | Ez történik, ha már túlszaporodott a vad
Felvettünk egy hosszú videót 2025. november 6-án, de csak egy este erejéig láthattátok a Cenweb nyitóoldalán. Aztán levettük és nem raktuk vissza. Nem is írtunk róla. Nem véletlenül. Kivételes pillanatot örökítettünk meg 11.06-án a Gímtisztáson, nem sokkal éjfél után (00:31), de olyan pillanatot, ami sokaknak irritáló lehet. Először – és eddig utoljára – rögzítettük, hogyan reagálnak a gímszarvasok arra, ha a közelükben lövés dördül el. A több mint 22 perces felvétel nagy részében idilli falatozást látunk, többek között egy szarvastehén két borjúval egészen közel a kamerához, szemtől szemben kukoricázik. Csupa béke, finomság és kecsesség a felvétel minden pillanata a szépen bevilágított Gímtisztáson, egészen addig, míg a videó vége előtt egy perccel el nem dördül a lövés.
Még aznap reggel – amint kivilágosodott – bejártam a rezervátum környékét,
mert furcsállottam, hogy a Gímtisztáson ennyire élesen és erősen hallatszon a lövés. Az is érdekelt, hogy amennyiben zsákmányt ejtettek a vadászok a közelben, van-e valahol zsiger, amit kirakhatunk a hollóknak (a hollóetető október 23-án készült el). A másnapi területbejárás során látnom kellett, hogy radikálisan más a helyzet a rezervátumtól nyugatra húzódó vadföldön és környékén, mint az elmúlt 25 évben a hasonló időszakban. Itt ugyanis eddig a szeptemberi bőgés után gyakorlatilag nem volt vadászat a következő szeptemberig.
Most viszont a vadföldön ipari mennyiségű szemes kukoricát szórtak ki (több mázsát egyszerre), ráadásul a záportározó mögött is volt (van) egy szóróetető, ahol még vadkamera is figyel. Amikor felhívtam az egyik helybéli vadászt, elmondta, hogy valóban vadásznak tovább, mert rettenetesen túlszaporodott a vad. Sok a vadkár. Sikerült olcsón vásárolniuk szemes kukoricát, és azzal etetnek most a vadföldön. Ezt követően hónapokon át, körülbelül február 15-ig, intenzív vadászat folyt a szomszédos területeken. Remélem, hogy helytálló a múltidő, mert utóbb már kezdett zavaróvá válni. Több okból is, de erről kicsit később.
Mennyire reális, hogy a vadászok túlszaporodásról beszélnek?
Tudom, sokaknak nehéz félretenni a személyes együttérzést, az állatvédelmi szempontokat, de az ökológia szemszögéből az a szomorú igazság, hogy a nagyvad valóban képes túlszaporodásra, és az intenzív, sőt: egyre intenzívebb vadászat ellenére is Magyarországon a nagyvadak létszáma, elsősorban a gímszarvasé és a vaddisznóé dinamikusan nő. Ez történik egy olyan ökoszisztémában, amelyből hiányoznak – mert kiirtották – a nagyragadozók, például a farkas.
A nagyvadak túlszaporodása számos gondot okoz
a kerttulajdonosoknak, a gazdáknak, az erdészeknek, és a természetvédelemnek is. Számos nemzeti parkban a hivatásos természetvédelmi őr egyúttal vadász is, és számos faj ritkítása szintén a feladatkörébe tartozik. A vaddisznó esetében gondot jelent az afrikai sertéspestis terjedése is. A vadásztársaságokat törvény kötelezi egyfajta kvóta teljesítésére, tehát nem arról van szó, hogy elkapja őket a lődüh. Egyszerűen nem is tehetnek mást. Bármilyen nehéz ezt sokaknak elfogadni, a helyzet ez. Épp a téma és a helyzet kényességére való tekintettel, az ominózus novemberi éjjel után több olyan cikket is hoztam, ami rámutat a túltartott vadállomány problémájára. Higgyétek el, az alábbi cikkeket csakugyan érdemes elolvasni, mielőtt továbbmennénk.
Az egyik a szarvasok és az aszály viszonyára is rávilágít, és döbbenetes fotókat láthatunk bakonyi napraforgótáblák totális letarolásáról. A WWF egyik szakértőjének, Dedák Dalmának írását és Zsoldos Márton fotóit kértük el azért, hogy bemutathassuk, mekkora gond ez. Ha valaki nem vádolható érzéketlenséggel vagy lődühvel, akkor a WWF munkatársa biztosan nem.
Szintén a természetvédelem irányából érkezett a másik, s ha lehet még inkább megdöbbentő hír: egy olyan növényfajt pusztítottak ki a Pilisből a nagyvadak, amely egyedül Magyarországon él! A kőhányási berkenye (Sorbus acutiserratus) esete megdöbbentő, már a Pilisben feltehetően nem a szarvasok, hanem a muflonok (Ovis gmelini) okolhatók a pusztításért. Végül Mara is hozott egy hírt a vaddisznó-állomány fékentartását célzó akciótervről.
A nagyvadállomány szabályozása tehát szükségszerű. Én személy szerint jobban örülnék, ha a szabályozást ismét farkasok végeznék, de ennek semmi esélye a közeli jövőben. Ráadásul a farkasok kegyetlenebbek is, mint egy golyó.
Tényleg olyan sok a vad?
Azoknak, akik látták a vadkamerás felvételeinket augusztus és december között, nem kell bizonygatnunk. Csak a mi 11 hektárunkat már augusztustól 100-150 gímszarvas és 20-30 vaddisznó látogatta. Más kérdés, hogy az utóbbi időszakban, főként januártól már számunkra is zavaró volt az olyan intenzív vadászat a szomszédságunkban, amire korábban 25 év alatt sosem láttunk példát. Ennek egyik oka az is lehet, hogy a vadásztársaságnál váltás állt be a vezetésben, és a terület vadőre sem ugyanaz, mint akivel a kapcsolatot tartottuk az utóbbi 10-12 évben. Kaptunk olyan visszajelzést Vadon Árontól – aki volt olyan kedves és tavaly nyáron kisegített minket vadkamerával is –, hogy mi túlságosan zavarjuk a területet. Szerintünk viszont inkább már minket zavar a szüntelen vadászat a közvetlen közelünkben.
Többek között azért is, mert itt a tavasz, és gyakran éjjel is mozognunk kell a rezervátumban. Ráadásul még novemberben kidolgoztunk egy módszert arra, hogy a nagy vadsűrűséget miként fordíthatjuk a hasznunkra. Valószínűleg a világon is egyedülálló kísérletbe fogtunk novemberben, amit először a kemény fagyok akasztottak meg, később pedig a folytonos vadászat zavart. Ám erről a kísérletről már másik posztban írok, mert fontos és érdekes projektről van szó. Olyan kísérletről, ami máris hihetetlenül látványos eredményeket hozott, és amely pozitív hatással lesz – vélhetően már a tavasz folyamán – a rezervátum teljes élővilágára, a kétéltűektől a rovarvilágon át egészen a madarakig.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Illusztrációk: Centauri
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és vadon”
Remélem, hogy a vadásztársasággal – a személyi változások ellenére – továbbra is jó lesz a kapcsolatotok!
Megnéztem az említett videót. Érdekes, hogy a szarvasok már a lövés előtt pár másodperccel felkapják a fejüket, és elkezdenek figyelni. Valamit hallottak?
(Mai hír: medvét láttak Mogyoród külterületén.)
Jó, hogy észrevetted! Igen, látható, hogy már jóval korábban abba az irányba figyelnek, ahonnan aztán a lövés hallatszik. Azért a szarvasok rendkívül távoli zajokat és neszeket is remekóül hallanak.
Nagyon jó, hogy élő kapcsolat van a vadászokkal. Elismerésem, hogy ebben a helyzetben hogyan tudjátok védeni a rezervátum élővilágát.
Nincs semmi tudományos meglátás abban amit mondok még, hogy pl. Apám kertjében is milyen károkat okoztak a szarvasok. Nem is igazán tudta, hogyan kezelje a helyzetet.