Tíz évig kémleli az eget a világ legnagyobb csillagászati kamerája
Az amerikai-chilei Vera C. Rubin Obszervatórium Chile északi részén, az Atacama-sivatag szélén épült 2680 méteres magasságban. Az obszervatórium 8,4 méter tükörátmérőjű, Charles Simonyiról elnevezett távcsöve az idén év végén kezdi el tízéves égboltfelmérő programját. Az égboltfelmérésben magyar kutatók is részt vesznek.
A magyar származású Charles Simonyi,
aki kétszer is járt az űrben, jelentős pénzadománnyal járult hozzá ahhoz, hogy a teleszkóp főtükrének készítése már 2008-ban elkezdődhetett. A hamarosan munkába álló távcső a világ legnagyobb digitális kameráját rejti. Ez a maga 3200 megapixelnyi érzékelőfelületével (ez 400 darab ultra-HD kijelzőnek felel meg) egyetlen felvétellel hatalmas, 49 teleholdnyi égterületet képes rögzíteni.
Minden eddiginél részletesebb kép
A Vera C. Rubin Obszervatórium LSST (Legacy Survey of Space and Time, a tér és idő időtálló felmérése) égboltfelmérése minden eddiginél részletesebb képet fog nyújtani az univerzum közeli és távoli objektumairól és azok változásairól.
Rögzíteni fog mindent, ami szokatlan, naprendszerbeli objektumok elmozdulását, csillagok felfényesedését és elhalványodását, szupernóvarobbanásokat és más kozmikus kataklizmákat. Éjszakánként tízmillió riasztást fog küldeni az égen talált változásokról, a képek elkészítése után egy percen belül. Ezek a riasztások teljes mértékben nyilvánosak lesznek.
A „színes time-lapse mozik” azaz a hat színben készült felvételek korábban elképzelhetetlen adatmennyiséget jelentenek majd. A tízéves program végére mintegy 500 petabájt (PB) fog összegyűlni. Az LSST húsz terabájt adatot rögzít majd éjszakánként (összehasonlításként, a Hubble űrtávcső két gigabájtot, a James Webb űrtávcső 57 gigabájtot rögzít).
A 2016-ban elhunyt Vera Rubinról, a sötét anyag felfedezőjéről
elnevezett obszervatóriumban kutatják majd a sötét anyagot és a sötét energiát, a Tejútrendszert, a változó fényű csillagokat és csillagrobbanásokat (nóvák, szupernóvák és más tranziens asztrofizikai objektumokat). Megfigyelik a Naprendszer kis égitestjeit, például a más naprendszerekből a Föld közelébe tévedő üstökösöket és kisbolygókat.
A magyar kutatók a változócsillagok mesterséges intelligenciával történő klasszifikációjában vesznek részt. A halvány üstökösök és kisbolygók vizsgálatában és galaxiskatalógusok összeállításában szoftverfejlesztéssel segítik az adatok feldolgozását. A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának, az ELTE Fizikai és Csillagászati Intézetének, valamint az ELTE szombathelyi Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumának kutatói kozmológiai, naprendszeres, asztrofizikai tranziensekkel, változócsillagokkal és galaktikus archeológiával kapcsolatos vizsgálatokba kapcsolódhatnak be. A nemzetközi együttműködésben világszerte mintegy 4000 kutató és mérnök vesz részt.
Forrás: MTI | Képek: RubinObs/NSF/DOE/NOIRLab/SLAC/AURA, https://creativecommons.org/licenses/by/4.0/
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több kozmosz
Ennek nagyon örülök, azért is mert van benne egy kis magyar örökség, és magyar csillagász, kutató is részese lehet majd valami új csodának. 🙂
Igen! 🙂
George Clarke építész járt itt, ámulatba ejtette ez a monumentális csoda, de én most a sötét anyag felfedezőjén lepődtem meg, egy hölgy Vera Rubin.
Tényleg nagyon impozáns építmény, egyszer én is szívesen megnézném. Ezen én is meglepődtem, fel is írtam magamnak, hogy utánajárjak. 🙂