Továbbra is a tudósoké a legnagyobb társadalmi bizalom – de kikben bízunk a legkevésbé?

tudomány kutatás tudósok kutatók éjszakája science

Továbbra is a tudósoké a legnagyobb társadalmi bizalom – de kikben bízunk a legkevésbé?


Szintén jellemzőnek tartják, hogy az MTA teljesítménye nemzetközi mércével is kiemelkedő, megbízható és hiteles, álláspontját közérthetően fogalmazza meg, és hogy tagjává kizárólag tudományos érdemei alapján válhat valaki.

2026 elején az MTA felkérte a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézetet annak felmérésére, hogy a teljes társadalom mennyire tekinti hitelesnek az Akadémiát, mit gondolnak az MTA tevekénységéről. 2021-ben a Nézőpont Intézet végzett a témában kutatást az Akadémia megrendelésére, 2025 végén azonban nem tudta vállalni az ismételt adatfelvételt. Annak ellenére, hogy az elmúlt években az Akadémiát a sajtóban számos méltatlan támadás érte, a 2021-es, Nézőpont által végzett felméréshez hasonlóan a társadalom az MTA-ban bízik a legjobban, sőt az MTA megítélése kismértékben (hibahatáron belül), még emelkedett is. Az 1–5-ös skálán (1 – egyáltalán nem bízik meg; 3 – bízik is, meg nem is; 5 – teljes mértékben megbízik) az MTA 3,9 pontot kapott.

A válaszolók 64%-a bízik az Akadémiában, és mindössze 8%-a nem bízik benne. 3 pont feletti, azaz inkább pozitív a megítélése az MTA-n kívül a Magyar Művészeti Akadémiának és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (lásd a mellékelt táblázatot). Az intézmény iránti társadalmi bizalmat mutatja az is, hogy a válaszadók 69%-a minősítette az ország számára nélkülözhetetlennek az Akadémia működését, és 60%-a gondolta úgy, hogy az intézmény nyitott a külvilág felé.

Az egyes foglalkozásokba vetett bizalom mértékét a felmérés szerint az alsó táblázat mutatja. Ez alig változott a 2021-es felméréshez képest, változatlanul a tudósokba vetett bizalom a legnagyobb.

A Medián felmérése az egyes intézmények és az egyes foglalkozások iránti bizalomról

(1–5 skála: 1 – egyáltalán nem bízik meg; 3 – bízik is, meg nem is; 5 – teljes mértékben megbízik)

Intézmények
MTA3,9
MMA3,6
NAV3,1
Kúria2,9
Alkotmánybíróság2,9
ÁSZ2,8
MNB2,6
Köztársasági elnök2,5
Foglalkozások
Tudósok4,2
Orvosok3,8
Bírák3,1
Papok, lelkészek2,9
Újságírók2,7
Bankárok2,7
Politikusok2,3

A kutatás rákérdezett az MTA és a politika kapcsolatára is.

Azzal, hogy „a tudománynak teljesen függetlennek kell lennie a politikától, ezért a kormánynak nem szabad beleszólnia az MTA működésébe” 69% értett egyet, míg azzal, hogy „az MTA állami pénzből működik, ezért a kormány feladata felügyelni, hogy a társadalom számára hasznos kutatások szülessenek”, 29% értett egyet. (Minél fiatalabbak a válaszolók, annál inkább az első állítással értenek egyet. A 18–29 évesek 87%-a értett egyet az első állítással, és mindössze 10%-a a másodikkal.)

Arra a két állításra, hogy „az MTA-nak nem szabad politikai témákban megnyilvánulnia” és „bizonyos közéleti vagy politikai ügyekben fontos, hogy a Tudományos Akadémia állást foglaljon” a válaszok kiegyenlítettek voltak: 50%, illetve 47%, és alig függtek az életkortól. A kutatás végzettség, lakóhely és pártpreferencia szerinti bontásban is részletezi az Akadémiával kapcsolatos kérdéseket. Az alábbiakban a 2026-os és a 2021-es elemzést is teljes terjedelmében közzétesszük.


Cenweb webshop bögre felirat

Kedves olvasó,

lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).

Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!   


még több élet

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

2 hozzászólás

  1. Vajon hogyan választották ki kit hívjanak telefonon, illetve hogyan jut hozzá bárki a privát telefon számokhoz rendszer szinten? Én pl. az ismeretlen számot sosem veszem fel, különösen azóta amióta megszaporodtak az olyan hívások amik úgy kezdődtek”volna e időm válaszolni erre meg arra”.
    A ResearchGaten elég jól lehet követni mik a tudományos újdonságok pl. az orvoslásban. Néhány kollégám akadémiai székfoglalóján is ott ültem- szóval nem tudom a tudomány más területein milyen eredeti kutatásokkal lehet az akadémia tagjává válni.
    Az érdekes, hogy „az MTA-nak nem szabad politikai témákban megnyilvánulnia”- nos akkor pl. a szociológia eredményei a politikusok rendszer szintű döntéseiben hogyan mutathatják meg magukat? Vagy a klíma kérdés- sztem nagyon is kell, hogy a tudósok hangot adjanak az eredményeiknek. Más kérdés, hogy van e foganatja.

  2. A politikusok szépen leszerepeltek ebben a statisztikában is. Mi választottuk őket…..Az is erős tükör, hogy az alkotmánybíróság is csak majdnem közepes értékelést kapott. Úgy tűnik teljes bizalom vesztésben vannak az emberek- a megkérdezettek szerint. Úgy látszik újságírónak is nehéz hitelesnek lenni.
    Eszembe jutott az „István a Király ” -ból Koppány dala ” „Nem kérdem én meddig járnak még köztünk szemforgató hamis papok”- több mint negyven év távlatában sem változott a papok megítélése. Azért ezek félelmetes adatok- elvesztette a közösségformáló és összetartó szerepét az egyház. Nesze neked keresztény Európa. Kis kitérő ezzel kapcsolatban- az egyik munkatársam gyerekei hittan órára járnak és legutóbb az iskolában(!) az volt a pap húzása, hogy kötelezte a gyerekeket gyónásra. Lehet még ennél is lentebb?
    Az orvosok majdnem négyest kaptak- jogos. Nem is lehet vagy kell mindent elhinni amire megpróbálják rábeszélni a pácienseik. Azért ez az osztályzat nem olyan rossz. Hatalmas tisztelet a tudománynak- mégis csak tőlük halad a világ. A bírákról és a bankárokról nincs véleményem.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük