Somkóró-csüngőlepke | Brutális ritkaság a birtok 62. nappali lepkéje
Titokzatos új fajra találtunk nemrégiben a Hospoda nevű parcellán a varfű (Knautia arvensis) virágán. 2025. június 20. emlékezetes nap marad, mert egyszerre két csüngőlepkefajt is láttunk. Sosem esett meg ilyesmi a birtok huszonöt éve alatt. Az első csüngőlepkefajt, a hatfoltos vagy más néven acélszínű csüngőlepkét (Zygaena filipendulae) is csak 2024. nyarán sikerült bizonyítani. Nagy boldogság volt az akkor, és legalább ekkora öröm volt a visszatérése. Az acélszínű csüngőlepke első 2025-ös észleléséről részletesen beszámoltam már ebben a posztban.
Érdemes elolvasni,
mert a fenti cikkben összefoglaltam azt is, miért annyira fontosak a csüngőlepkék, és miért lettek ők az erdős-sztyeppi élőhely minőségének elsődleges indikátorai nálunk. Arról, hogy az acélszínű csüngőlepkével egy füst alatt másik csüngőlepke-fajt is észleltünk, azért nem írtunk, mert próbáltunk a lehető legtöbbet megtudni a fajról és több forrásból, szakértők segítségével is megerősíteni a határozás helyességét, mivel úgy tűnik, hogy rendkívül ritka fajról, a somkóró csüngőlepkéről (Zygaena viciae) van szó.
Ugyanazon a napon, sőt ugyanabban a félórában észleltük mindkét csüngőlepkefajt, de valójában a somkóró csüngőlepkét hamarabb láttuk, csak akkor még épp nem tudtam biztosan, hogy új fajra találtam. Az is igaz, hogy az első benyomások rögtön mások voltak, mint tavaly az acélszínű csüngőlepkék megfigyelésekor.
Terepi kutatók tudják,
hogy az efféle benyomások mennyire fontosak lehetnek. Arra nem alkalmasak, hogy például meghatározhassunk fajokat, sőt: amikor már határozásról van szó, a benyomásokat és intuíciókat kerülni kell, minden erőnkkel az objektív jegyek bemérésére kell törekedni. De a benyomás fontos szerepet játszik abban, hogy felfigyeljünk anomáliákra. Abban, hogy egyáltalán eszünkbe jusson nagyon hasonló fajpárok esetén, hogy talán új fajt, új alfajt látunk – ha mást nem, akkor eltérő viselkedést vagy színmutációt.
Az efféle benyomások és megérzések működtetése nem egyszerű feladat, és épp olyan rutint igényel, mint például a nehezen határozható fajcsoportok határozása. Negyven évet töltöttem terepen, így tehát volt idő e „hetedik érzék” pallérozására, és így, annak ellenére, hogy a lepkészetben még mindig nem vagyok professzionális, csüngőlepkék konkrét határozásával pedig életemben először tavaly bajlódtam, mégis: június 20-án az első csüngőlepke fotózása közben rögvest megállapítottam két dolgot:
- A lepke kisebbnek tűnik, mint a tavalyi acélszínű csüngőlepkék.
- Jóval aktívabb az acélszínűnél, amint gyors, kissé kapkodó mozgással sürgölődik a kicsi lepke a varfű virágán.
Utóbbi jegy egyébként sem jellemző a csüngőlepkékre,
akiket gyakran találnak meg szinte mozdulatlanul (erre utal a nevük is). Ezek azonban apró, nüánsznyi különbségek, valóban csak benyomások, amelyeknek vagy van jelentősége, vagy nincs. Később pár méterrel odébb találtam egy másik csüngőlepkét is, amely már jobban emlékeztetett a tavalyi acélszínű csüngőlepkékre, ám a különbség csak akkor ütött szöget a fejembe, amikor már a dolgozószoba nyugalmában a fotókat szerkesztettem. A két lepke a képernyőn is különbözőnek tűnt, habár szinte hajszálpontosan ugyanolyanok. Végül rájöttem, hogy az első lepkén nemcsak kisebbek a szárny piros foltjai, de kevesebb is a folt. Mindössze öt folt van a szárnyon, szemben az acélszínű, más néven hatfoltos csüngőlepkével, ahol hat darab szép nagy vörös folt látható.
Ezek után elkezdődött a határozás körüli kalamajka.
Már első körben is a somkóró csüngőlepke lehetősége merült fel, de próbáltunk szakértői segítséget kérni. Főként, amikor rájöttem, hogy a somkóró csüngőlepkéről az izeltlabuak.hu oldalán mindössze – írd és mondd – négy észlelést találni. Ez pokoli kevés. Magyarország legritkább nappali lepkéjeként számontartott nagy nyárfalepkéről (Limenitis populi) ugyanezen az oldalon 35 észlelést találunk!
A teljes kép érdekében, nézzük meg az izeltlabuak.hu oldal adatbázisában szereplő összes csüngőlepke, vagyis 14 faj előfordulásainak számát (2025. július 8-ig)!
- Acélszínű csüngőlepke (392)
- Közönséges csüngőlepke (240)
- Változékony csüngőlepke (112)
- Vörös csüngőlepke (27)
- Pettyes csüngőlepke (20)
- Ördögszem-csüngőlepke (15)
- Lonc-csüngőlepke (8)
- Somkóró-csüngőlepke (4)
- Magyar csüngőlepke (3)
- Vérpettyes csüngőlepke (2)
- Bíborszínű csüngőlepke (1)
- Pusztai csüngőlepke (1)
- Koronafürt-csüngőlepke (1)
- Levantei csüngőlepke (0)
Ebből az izgalmas listából több mindent is kiolvashatunk.
Először is azt, hogy a csüngőlepkék tavaly legelsőnek a leggyakoribb fajukkal jelentek meg a rezervátumunkban. Ez logikus és cseppet sem meglepő. Annál meglepőbb, hogy mennyi a ritka faj a csüngőlepkék között. Ha a keresőkben ritka, favorizált csüngőlepkefajt keresünk, úton útfélen a fokozottan védett (100 000 forint eszmei értékű) vörös csüngőlepkébe (Zygaena laeta) fogunk belebotlani, de ha az észlelések gyakoriságából indulunk ki, akadnak jóval ritkább fajok is Magyarországon. Három fajról mindössze egyetlen adat ismert, ezek közül ráadásul a pusztai csüngőlepke (Zygaena cynarae) észlelésének helyszínét sem adják meg, feltételezhetően természetvédelmi okokból. Arról nem is szólva, hogy a Levantei csüngőlepkéről (Zygaena minos) csak annyit olvashatunk, hogy „él Magyarországon”, de egyetlen adat sincs róla! (???)
Persze a védettség és a ritkaság nem feltétlenül függ össze egymással.
Magyarországon például a zerge (Rupicapra rupicapra) jóval ritkább, mint teszem azt a magyar szöcskeegér (Sicista trizona) vagy a magyar földikutya (Nannospalax hungaricus), de előfordult már néhány esetben a nyugati határszélen. De egyértelmű, hogy a zerge nálunk csak kuriózum, és néhány elkóborolt zerge hazai védelme semmit sem tesz hozzá a zerge globális védelméhez, másként: a zerge fennmaradásának kulcsa nem a mi kezünkben van. Ellentétben a másik két fajjal, a szöcskeegérrel és a földikutyával, amelyeknek jelentős részben nálunk élnek állományai, így mivel veszélyeztetett fajok utolsó mentsvárai találhatók nálunk, nemcsak a védettség, hanem a fokozottan védett kategóriába sorolás is indokolt.
Az olyan ritkaságok megkerülése, amelyek nálunk ugyan kivételesen ritkák, de távolabbi területeken tömegesek, inkább csak állatföldrajzi szempontból jelentősek, és nem természetvédelmi szempontból. Első pillantásra azt hihetnénk, hogy a somkóró- csüngőlepke esete is ilyen. Hiszen mindössze négy konkrét adatot találunk róla az izeltlabuak.hu oldalon az utóbbi 15 évből, és szakirodalmi forrásokból is mindössze pár adatot gereblyéztünk össze a hatvanas évektől kezdődően, ugyanakkor a faj még védettséget sem kapott.
Ugyanakkor a somkóró-csüngőlepkéről
egymásnak sokszor ellentmondó irodalmi forrásokat találtunk. A faj annyira érdekes, hogy Mara is bekapcsolódott a kutatásba, és mivel magyar nyelven alig-alig találtunk róla valamit (többnyire nagyobb összefoglalókban akadnak elszórt adatok), próbáltuk áttekinteni a nemzetközi irodalmat. Például azért is mert, sok területről kipusztult, egyes források szerint a Vörös Könyvben is a legveszélyeztetettebb fajok között szerepel. A csoportokban és célzottan megkeresett szakértőktől alig-alig kaptunk hasznavehető információkat, sokan nem is válaszoltak (ennek persze sok oka lehet), de összességében az a benyomásunk alakult ki, hogy erről a fajról hiányosak az ismeretek.
Legalábbis nincs átfogó kép róla.
A legérdekesebb magyarázat még az volt, amikor azt a választ kaptuk, biztosan van ebből a fajból több is, csak határozási nehézségek miatt lehet ennyire kevés az adat. Bizonyára a meg nem határozott csüngőlepkék között akadnak még somkóró-csüngőlepkék. Ez abszolút valid megjegyzés, ismerünk hasonló problémákat madaraknál is. Ugyanakkor érdemes átgondolni azt is, hogy amennyiben nehezen elkülöníthető az acélszínű csüngőlepkétől vagy más gyakori fajoktól, a végül mégis csak meghatározott egyedek arányaiban mégis tükrözik a fajok arányait némiképp (kellő számú mintavétel esetén persze).
Ebben a pillanatban gyakorlatilag csak annyit mondhatunk biztosan, hogy a somkóró-csüngőlepke magyarországi státuszáról szinte semmit sem tudunk. Azt viszont tudjuk, hogy Európa sok táján bajban lévő és védelem alatt álló faj. Az angliai New Forest területéről (amiről az angol nevét is kapta) már 1927-ben kipusztult. Az eddigi források szerint, ahol él, ott is rendkívül kis számban. Európában főként Dél – és Közép-Európában, Skóciában és Skandinávia déli területein.
Mint minden lepkefaj esetén, most is felmerül a kérdés:
mi a somkóró-csüngőlepke tápnövénye? Fontos kérdés ez, mert csak akkor számíthatunk további előfordulására, ha rendelkezésére állnak azok a növényfajok, amelyeken a hernyója fejlődhet. A somkóró-csüngőlepke esetén a hernyók főként a here- és bükkönyfajokon élnek. Ez csak egy alapinformáció volna, ha nem tűnne fel azonnal: 2025-ben rendkívüli bükköny „gradációnk” volt, ahol három faj is intenzív, nagy területeket érintő virágzást produkált. Annyira látványos volt ez, hogy három posztban is foglalkoztunk a látványos jelenséggel (itt és itt és itt).
A somkóró-csüngőlepke megjelenése tehát cseppet sem tűnik véletlenszerűnek.
De mi az a somkóró? A somkóró egy pillangósvirágú növényfaj, az orvosi somkóró (Melilotus officinalis) él is a birtokon kis számban, de arról egyelőre nem találtunk forrásokat, hogy a somkóró-csüngőlepke hernyója valóban kötődne a somkóró-fajokhoz.
Ha esetleg több alkalommal is észlelnénk ezt a fajt,
vagy a sakktáblalepkéhez vagy az acélszínű csüngőlepkéhez (és sok más lepkefajhoz) hasonlóan a somkóró-csüngőlepke a következő évben is visszatérne, esetleg állandósulna, mindenképp kiemelt helyi természetvédelmi értékről beszélhetnénk. Hogy országos vagy európai szinten mekkora egy állandó somkóró-csüngőlepke állomány természetvédelmi jelentősége, azt most még nem tudjuk megítélni. Az ezzel a fajjal kapcsolatos kutatásainkat Marával karöltve folytatjuk, s bizonyára nem kell sokat várni egy újabb somkóró-csüngőlepkés posztra.
Borítókép / illusztrációk: Centauri
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és vadon”
Köszi a részletes bemutatást! Ezután én is figyelmesen járom a rétet, mert bükköny van bőven, hogy somkoró van-e azt nem tudom biztosan. Eddig nekem minden ilyen csüngőlepke amin piros pöttyeket láttam, vérpettyes csüngőlepkének tünt. De lehet egyik sem az volt. 🙂 Pedig elég sok van a szikes gyepeken, és a vérpettyes kabóca is. Sőt itthon a kertben is fotóztam régen, de mostanában egyáltalán nem láttam. Arra anno kértem határozást is, de már nem emlékszem, hogy vérpettyes, vagy acélszínű volt. Sőt volt olyan is, ahol a piros foltot fehér szín szegélyezte.
Érdekes a dilemma a somkóró elnevezéssel kapcsolatban, egy nagyon profán felvetésem volna: az nem lehet véletlen, ha egy lepkefaj egyik alfaját (?) egy növényről neveznek el, ehhez ébszázados megfigyelések kellenek, én legalábbis is így gondolom.
gratula a ritkasághoz!