Itt a sertésválság megoldása: együnk több disznót és „öleljük magunkhoz a parasztokat”
Tudatos fogyasztással, magyar termékek vásárlásával mindenki segíthet a belföldi sertéságazatnak abban, hogy túléljék az afrikai sertéspestis okozta nemzetközi szintű piaci zavarokat – mondta Budapesten az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter.
Bóna Szabolcs szerint nehéz helyzetben érték a mostani kihívások a magyar sertéságazatot,
de két hónapon belül mérséklődhetnek a nehézségek. A vásárlóktól azt kéri, hogy a piaci helyzet enyhüléséig lehetőség szerint az eddigieknél több, belföldön előállított termékeket vegyenek annak tudatában, hogy a magyar sertéshús kiváló minőségű és belföldi munkahelyek fennmaradását, családok megélhetését segíti.
A tárcavezető kifejtette, hogy az afrikai sertéspestis miatt az EU-n kívüli export válságba került, az uniós piacon kialakult túlkínálat a magyar gazdák jövedelmét is csökkenti. Bízik ugyanakkor abban, hogy a kormányzati intézkedések stabilizálhatják a piaci helyzetet Magyarországon, lehetőséget adnak a sertéságazat megerősítésére is. Ennek érdekében megkezdődtek a tárgyalások az exportpartnerekkel a korlátozó intézkedések megszüntetéséről, a likviditás biztosítása érdekében egyeztetnek a hitelezőkkel és a biztosítókkal, továbbá megkeresték a kereskedelmi láncokat is.
Bóna Szabolcs a közétkeztetésben szintén komoly lehetőségeket lát, ha sikerül a kínálatukban emelni a magyar élelmiszerek arányát. Sürgette egyúttal a vaddisznóállomány csökkentését, ez ugyanis – tette hozzá – bizonyíthatóan hozzájárul az afrikai sertéspestis megfékezéséhez. Komoly felelősségük van ebben a vadásztársaságoknak, ezért büntetésre számíthatnak azok, akik az erre vonatkozó előírásokat nem teljesítik.
A magyar sertéshús népszerűsítésén túl hosszabb távon a termékpálya megszervezése a legfontosabb. A magyar termékek arányának növelésén és a fogyasztói tudatosság erősítésén túl Bóna Szabolcs fontosnak tartja a másutt már jól működő védjegyrendszerek meghonosítását. A miniszter szerint elsősorban azok őrizhetik meg a versenyképességüket, akik hosszú távú fejlesztésekben gondolkodtak, mert ők nem hatékonysági, csupán átmeneti piaci zavarok miatt kerültek nehéz helyzetbe. A kártalanítási összeg rendelkezésre áll azok számára, akiknek az állományát elérte az afrikai sertéspestis.
A tárca élelmiszergazdaságért, -forgalmazásért és -műveltségért felelős államtitkára jelentős hiányosságnak tekinti, hogy a magyar sertéságazat tevékenysége jórészt sertéselőállításra korlátozódik. Búza László közölte, hogy Magyarország fejlődését élelmiszeroldalról is segíteni kell, de a belföldi termékek aránya alacsony a magas feldolgozottságú termékek között. Megerősítette, hogy az értékesítési nehézségek átmenetiek, ezt az időszakot kell tehát áthidaló megoldásként a forgalom növelésével megkönnyíteni.
Amíg a nehézségek elmúlnak, mindenki lehet a belföldi sertéstartók támogatója pusztán már azzal is, ha magyar sertéshúst vásárol és esetleg a korábbiaknál többet is vásárol a következő hetek során – mondta az államtitkár.
Búza László élelmiszer-gazdaságért, -kereskedelemért és -műveltségért felelős államtitkár „számos érvet felsorakoztatott a sertéshús mellett, például, hogy természetes cinkben gazdag, ami segít, hogy „szexuális hormonháztartásunk is a topon legyen”, hogy legyen egészséges populáció, egészséges erekció, pattogó petefészek tüszőkkel. Az államtitkár eseményindító előadása ékes bizonysággal szolgált arra, honnan az államtitkárság hosszú költői elnevezése, különösképp a felelősség a „műveltségért”, miután a hazai sertéságazat jelenkori problémáihoz egészen a főváros kiegyezés utáni aranykoráig visszanyúlt.” (HVG)
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Forrás: MTI és HVG | Borítókép: Pixabay
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több sertés
Akartam kommentelni, de nem tudok. 😅 „Nem túl szerencsés” megfogalmazások tömkelege. A sertéstenyésztést is lassan újra kell gondolni, mint minden mást.
Mondjuk te – vaddisznóimádóként – már erősen elfogult is vagy 🙂
Ráadásul. 🙂 És szerintem a disznóhús nem is finom. Meg eleve az állattenyésztés átalakítását már régóta sürgetik természet- és állatvédők. Elkerülhetetlen lesz. De mindezt leszámítva ez a kommunikáció tragikomikus.
Egy kicsit furcsa. A mi szempontunkból fontos a vadásztársaságok megfenyegetése. Ebből valószínűleg az következik, hogy ősztől fokozott vadászat lesz nálunk is, amit egyrészt értek, másrészt agyfaszt kapok majd tőle. Zavarni fogja a kutatásainkat is.
Az meg egy másik kérdés, hogy az infarktusom után egy dologtól tiltott el a dietetikus, de attól nagyon: a sertéshústól. Szerencsére és sosem ettem a sertést, így leszokni se kellett róla. Évente kétszer-háromszor került az asztalra sertés, töltött káposztával meg székelykáposztával. Sültet nem eszek. Mondjuk kolbászt azt igen. De bevallom, nem fogom emelni az adagot.
Nagyon meredek a párhuzam, nem kicsit cinikus is (vállalom), de ha legközelebb a dohánytermelők kerülnek bajba, akkor sem tanácsoljuk, hogy a következő egy hónapban dohányozzon mindenki egy kicsit többet.
Na, igen..a disznóhús egészségessége is vitatható.
Ez a vaddisznóhelyzet tényleg nagyon nehéz. 🙁
Én úgy tudom, hogy a disznóhús alapvetően egészségtelen, kivéve a mangalica.
A sertések nagy hányadát már rég nem a parasztok nevelik, hanem iparszerű telepek, azért is majdnem ehetetlen a bolti hús. Ha valaki hagyományos módon tartott sertésből készült termékből tud vásárolni, az más dimenzió.
Ez most egy vicc, hogy potencia növelő a sertéshús????Akkor mivel etetik a tenyésztők a disznókat- hormonnal vannak felturbózva? – jó kis Freudi elszólás:-)))
Minimális mennyiségű húst fogyasztunk, a lányom több mint 20 éve vegetariánus, a fiam meg egy szó nélkül megeszi amit főzünk, szóval mi biztosan nem fogunk hozzá járulni a sertés válság megoldásához. Amúgy gyerekként nálunk otthon nevelt disznóhús volt – egész évre füstölve, vagy fagyasztva – minden falusi azt ette. Vadhúst mi sosem- vaddisznót meg különösen nem a borsóka veszély miatt. Egyébként a kaposvári húskombinátot (Kométa) megvette egy olasz és igen kiváló termékeik vannak, ha arra vetemedem , hogy húst veszek akkor az ő termékeikből választok. Dominál a baromfihús amúgy nálunk . A piacon az őstermelők és gazdák termékei egyébként nagyon jó minőségűek, nekem Kaposváron megvoltak a beszerzési helyeim, itt Szombathelyen sajnos nagyon szegényes a piac, jó messze is van tőlem- no ez amúgy nem lenne akadály .
Hogy miért tiltottak el Téged Cen a disznóhúsról azt nem igazán értem, a kardiológusok is néha elmehetnének diétás tanfolyamra. Értem én, hogy divatos a mediterrán diéta, meg egészségesebb is, a korszerű szemléletben nincs tiltás, hanem a helyes arányok megtalálása cél, no meg az össz kalória bevitel korlátozás. Nagyobb baj a túlsúly , mint az ha valaki eszik vöröshúst. Amúgy meg a szívizomnak kifejezetten jó a ketogén diéta, ugyanis az energiáját zsírsav égetésből fedezi, csak akkor a cukor égetésből, ha mondjuk ischaemiás terület van a szívben- így éli túl a szívizom a coronaria szűkületet pl. (viabilitás) Bocs nem rábeszéllek, csak kicsit helyesbítek a disznóhúst vagy a vörös húsokat illetően. A finom fűszeres házikolbászról mi sem mondtunk le- a minap éppen elcsábultam a pécsi új nagypiacon és azt ettem ebédre savanyú karfiollal. Igaz tűzet okádtam utána annyi savam lett, de nem bírtam ellenállni:-)))
Volt ugye az a mondás, hogy a kormány takarodjon ki a méhünkből. Cinikusan mondhatnám, hogy az egyik kitakarodott a méhünkből, mire a másik belovagolt a méhünkbe, méghozzá disznóháton 🙂 🙂 Sőt, most már a hímvesszőnkbe is bepréselték magukat 🙂 hogy gusztustalan is legyek…