Román-magyar vadmegfigyelő központ nyílt
A román-magyar határ mentén élő állatvilág felmérése és megőrzése céljából hozott létre Regionális Határ-menti Vadvilág Monitoring Központot a Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara. Az Interreg VI-A Románia-Magyarország program keretében megvalósuló projektben a DE és a Temesvári I. Mihály Király Élettudományi Egyetem szakemberei dolgoznak együtt.
A WILD-SM program célja egyebek mellett a határ-menti, az eltérő felmérések, állománykezelések miatt sérülékeny állatvilág megfigyelése és megóvása, figyelembe véve az itt élő emberi közösségek fenntartható fejlődését.
Napjainkban nem ritka, hogy a vadon élő és a haszonállatok útjai keresztezik egymást. Ez azonban egyszerre rejt magába természetvédelmi, állategészségügyi és gazdasági kockázatot, hiszen a közvetlen és közvetett érintkezés betegségek terjedéséhez, termelési veszteségekhez, valamint a törékeny biodiverzitás sérüléséhez vezethet. Mivel a vadállomány nem ismeri az országhatárokat, a megoldásokat sem lehet korlátok közé szorítani. A WILD-SM projekt ehhez biztosít infrastruktúrát és tudásbázist. – mondta a központ átadóján Veres Szilvia, a kar tudományos dékánhelyettese.
Mint hozzátette, a DE a genetikai, állategészségügyi, természetvédelmi és vadgazdálkodási tudásával, hálózataival és oktatási programjaival kulcspozíciót tölt be az együttműködésben. Hidat képez a labor és a terep, a kutatók és a helyi közösségek között, miközben a projekt a One Health szemléletet követve, az állatok, az emberek és a környezet egészségét egy egységként kezeli. A program különösen időszerű, mert a változó éghajlat és az emberi tevékenységek miatt a fajok mozgása, találkozásai és a kórokozók terjedése felgyorsult, miközben a természetes élőhelyek sérülékenyebbé váltak.
Az egyéves programban
a Debreceni Egyetem és a Temesvári Egyetem munkatársai fajleltárt készítettek és állományfelmérést végeztek elsősorban a nagy- és apróvadfajokra fókuszálva.
A laboratóriumi vizsgálatok és a terepi mintavételek az állategészségügyi kockázatbecslés, a vad-háziállat érintkezési pontok és a betegségek terjedési kockázatainak feltárását szolgálták. A projekt során vizsgáltuk egyebek mellett a vadfaj populációk genetikai sokféleségét és állománysűrűségét. A munka egyik szakmai hátterét a DE Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ állatgenomikai kutatócsoportja jelentette, amely hazánkban molekuláris genetikai vizsgálatokat végez vadon élő populációkon, fajokon és csaknem két évtizedes kutatási tapasztalatot biztosított a közös munkához – mondta Szendrei László, a DE MÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék adjunktusa, a projekt szakmai vezetője.
A program részeként jött létre a ROHU Regionális Határ-menti Vadvilág Monitoring Központ a vadon élő állatok határ-menti állományviszonyainak megfigyelésére. A WILD-SM egyik célja, hogy lefekteti az alapjait a határ mentén élő vadfajoknak az egységes vadgazdálkodási elveken alapuló kezeléséről. A központ működésének köszönhetően pedig fontos adatokat gyűjthetünk a fajok mozgásáról és az egészségi kockázatokról. Ezen ismeretek beépíthetők a természetvédelmi és vadgazdálkodási gyakorlatba, a vadon élő állatfajok védelme és az emberi közösségekkel való konfliktusok mérséklése érdekében. Véleményünk szerint a projekt révén javul a térségben az állattartás és az élelmiszerlánc biztonsága is, hiszen a meglévő jelzőrendszerek és a közös protokollok csökkentik a járványkockázatot – tette hozzá.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Forrás: DE | Illusztrációk: Pixabay
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több vad
