Milyen titkokat őriznek a Római Magyar Akadémia ajtói?
Kutatásokat végeztek a Falconieri-palotaként is ismert kulturális intézet ajtóin. Tárkányi Sándor a Soproni Egyetem docense izgalmas építészeti nyomozásnak nevezte a vizsgálatot, amit Róma egyik legnagyobb épületén végeztek.
A tizenhatodik században épült palota 1640-ben került a Falconieri-család birtokába. Ők Francesco Borrominire, a barokk építészet mesterére bízták az épület átalakítását és bővítését. Így a Tevere folyóra néző palota a korabeli ízlés szerint stukkós mennyezetekkel és látványos loggiával gazdagodott. Később Bonaparte Napoleon édesanyja lakott benne, majd a tizenkilencedik század végén Giacomo Medici del Vascello gróf átépíttette, 1927-ben pedig a magyar államnak adták el.
Borromini keze nyoma azonban évszázadok elteltével sem tűnt el.
Tárkányi Sándor és munkatársai, Szendi Dorina és Jakab Attila az eredeti kőkereteket és a Borromini-korabeli asztalos szerkezeteket tanulmányozták, amelyek túlélték a történelem viharait. Felkutatták Borromini stílusának apró jeleit, amelyek fennmaradtak az ajtókeretekben, faragásokban, a virág- és kagylómotívumokban.
Úgy vélik, a művész a palota átépítése során sokat kísérletezett, és kipróbált sok mindent, amit a Róma más pontjain vezetett munkák során alkalmazott, például a nem messzi Néri Szent Fülöpről elnevezett templom melletti Oratóriumban.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Forrás: MTI | Borítókép: culture.hu
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több Róma
Nem jut eszembe, de olvastam régebben egy magyar író írt róla v. regény cselekményében említette. Talán Hubay Miklós?
és úgy emlékszem, hogy Szabó Magda is írt róla.