Így állítható meg a ragadós száj- és körömfájás járvány

szarvasmarha tehén állatok házi állatok haszonállatok pixa 1

Így állítható meg a ragadós száj- és körömfájás járvány


Sajtótájékoztató a ragadós száj- és körömfájás betegségről az Állatorvostudományi Egyetemen
Budapest, 2025. március 28. Sótonyi Péter rektor a ragadós száj- és körömfájás fertőző betegségről, a távlati kockázatokról és a szükséges védekezési intézkedésekről tartott rendkívüli sajtótájékoztatón az Állatorvostudományi Egyetemen 2025. március 28-án. MTI/Balogh Zoltán

Sótonyi Péter, az intézmény rektora kiemelte,

hogy a vírus súlyos és ragályos betegséget okoz, amely gyorsan és könnyen terjed, nem gyógyítható, tünetei nem enyhíthetők, súlyos gazdasági károkkal jár. A betegséget három hete jelentették be az egyetemen, amely ezt követően azonnal elméleti, majd gyakorlati képzésben részesítette az összes hallgatóját.

Ebben a helyzetben az egyetlen megoldás a fertőzött állatok mozgásának korlátozása. Az állattartó telepeken dolgozók és a szakemberek komoly felelősséget viselnek, egész Európa élelmezése múlhat azon, hogy sikerül-e a vírus terjedését megállítani.

Ha átterjedne a vadállományra, az további súlyos következményekkel járhat, és még nehezebb lenne a kór megfékezése. A fertőzött állatok leölése uniós jogszabályi kötelezettség, és azért is szükség van rá, mert a betegség okozta fájdalom nem csökkenthető.

Fodor László korábbi járványtani és mikrobiológiai tanszékvezető szerint nehéz megállapítani, hogyan került belföldre a ragadós száj- és körömfájást okozó vírus, mert a levegőben is terjedhet. A vakcinázásnak vannak gyenge pontjai, hiszen például a sertés gyakorlatilag nem vakcinázható, ezért kell a fertőzés helyhez kötésére törekedni.


Sajtótájékoztató a ragadós száj- és körömfájás betegségről az Állatorvostudományi Egyetemen
Budapest, 2025. március 28. Süth Miklós stratégiai rektorhelyettes, az Élelmiszerlánc-tudományi Intézet igazgatója a ragadós száj- és körömfájás fertőző betegségről, a távlati kockázatokról és a szükséges védekezési intézkedésekről tartott rendkívüli sajtótájékoztatón az Állatorvostudományi Egyetemen 2025. március 28-án. MTI/Balogh Zoltán

Süth Miklós rektorhelyettes, az Élelmiszerlánc-tudományi Intézet Igazgatója szerint lakossági karanténról még korai beszélni, most az állattartó telepekre kell összpontosítani. Fontos az ott dolgozók fertőtlenítése, ruhacseréje, amikor elhagyják a fertőzött területet, de a környéken élőknek is be kell tartaniuk az óvintézkedéseket.

Tenk Miklós járványtani és mikrobiológiai tanszékvezető ismertette, hogy a vírus igen ellenálló, akár hónapokig is képes fertőzni, a fertőzött állatok trágyája is továbbíthatja a betegséget. Vírusra fogékony fajok a vadon élők között is vannak, és figyelembe kell venni, hogy a megzavarásuk hozzájárulhat a vírus terjedéséhez.

Kocsner Tibor, a Biobiztonsági Testület Főtitkára szerint

a vírust legtöbbször emberek hordják szét figyelmetlenségből, a könnyű terjedés miatt oda kell figyelni a takarmányszállításra, a gépjárművek mozgására is. Komoly felelősségük az állatorvosoknak a kezdeti tünetek észrevétele, ha pedig már nincs járványkitörésre utaló jel, jöhet a végfertőtlenítés. Ezt követően üresen kell tartani a telepet, csak ezután lehet ismét állatot tartani. Országos szinten ugyanakkor csak az jelenthet biztonságot, ha Szlovákiából is eltűnik a betegség, mert a korlátozás alá eső területeik közel vannak a magyar határhoz.

Ózsvári László, a Törvényszéki Állatorvostani és Gazdaságtudományi Tanszék vezetője kifejtette, hogy a végfertőtlenítés után legalább 30 nap múlva lehet a helyi zárlatot, majd a védő- és megfigyelési körzetet feloldani. Az állatok és állati termékek kereskedelmének a mentesség a feltétele, a nemzetközi előírások szerint erre 3 hónapot kell várni.


Sajtótájékoztató a ragadós száj- és körömfájás betegségről az Állatorvostudományi Egyetemen
Budapest, 2025. március 28. Ózsvári László oktatási rektorhelyettes, a Törvényszéki Állatorvostani és Gazdaságtudományi Tanszék vezetője a ragadós száj- és körömfájás fertőző betegségről, a távlati kockázatokról és a szükséges védekezési intézkedésekről tartott rendkívüli sajtótájékoztatón az Állatorvostudományi Egyetemen 2025. március 28-án. MTI/Balogh Zoltán

Forrás: MTI | Borítókép / illusztrációk: Pixabay

Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!


szarvasmarha tehén állatok házi állatok haszonállatok pixa adomány 1

Kedves olvasó,

ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).

Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!   


még több hír

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

2 hozzászólás

  1. Ez óriási tragédia, és lehet még szörnyűbb is. Nem csak az állattartók, de idővel mindenki pénztárcája megérzi majd. 🙁

  2. Ha a vadon élő állatokra is átterjedne, az betenné a kaput! ☹ Őket hogyan lehet ellenőrizni? Gondolom, a vadászok most fokozottabban figyelik az őzeket, szarvasokat, vaddisznókat.
    A komment szekciókban pedig már megjelentek az új összeesküvés elméletek…☹

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük