Nemzeti hőségtervet dolgozna ki az MTA a klímaváltozás miatt
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) állásfoglalást adott ki a klímaváltozás kapcsán az Alkotmánybíróság kérésére, miután az megsemmisítette a Klímatörvény 3. bejezdését, mert az sok szempontnak nem felelt meg. Az állásfoglalás szerint „nincs olyan vizsgált terület – a légkörtől a vizekig, a talajtól az élővilágig, beleértve az emberi egészséget is –, ahol ne lennének kimutathatók a klimatikus változások, amelyek egyértelműen negatív irányúak.”
Az éghajlatváltozás egészségügyi vonatkozásairól szólva Páldy Anna klímakutató, az orvostudomány kandidátusa, az MTA köztestületének tagja, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy a Kárpát-medencében jelenleg az extrém hőmérsékletek jelentik a legnagyobb egészségi kockázatot.
A hőhullámok hatására 2003-ban figyeltek fel Európa-szerte.
Bár 2003 után sok országban vezettek be hőségriasztást és ehhez kapcsolódó preventív intézkedéseket, sok helyütt még így is 11–35 százalék között mozog a hőhullámok alatti többlethalálozás.
Az akadémiai állásfoglalás említi a hőségtervek megalkotását is, amelyekkel csökkenthető a hőhullámok egészségkockázata. A hőségtervek elemei egyebek mellett a pontos és időben működő riasztórendszerek, a hőséggel kapcsolatos egészségügyi tájékoztatási tervek, a veszélyeztetett csoportok ellátása, a valós idejű felügyelet, a hosszú távú városi tervezés, az egészségügyi és szociális rendszerek megfelelő felkészítése, a résztvevők oktatása, valamint a hőség-egészségakciótervek integrálása a hosszú távú, klímaváltozással kapcsolatos és egészségügyi tervezésbe. Mindehhez meg kell teremteni az anyagi és személyi feltételeket.
A legutóbbi negyven évben igen intenzív melegedésnek vagyunk tanúi.
Az ökoszisztémák pusztulása 1950 óta nyilvánvaló, a kiváltó okok közül az éghajlatváltozás egyre inkább jelentős fenyegetésnek számít. Az emberi hatás pedig a változások mögött nyilvánvalóan tetten érhető, legyen az a mezőgazdasági művelés jelen gyakorlatainak kedvezőtlen hatása, a talajok mesterséges borítása, vagy csupán a kellő válaszlépések elmaradása. Az ember által okozott változások sebessége miatt a természetes rendszerek működésének hatékonysága egyre csökken.
Az MTA hét témakört felölelő tanulmánya ITT olvasható.
Forrás: MTI | Borítókép: Pixabay
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még többet a klímaváltozásról
