Vajon milyen újságot ír majd az MI-technológia?

Vajon milyen újságot ír majd az MI-technológia?

---

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE) tanulmányt készített az MI-technológia használatáról és médiapiacra gyakorolt hatásáról. Előbbit reprezentatív kérdőíves felméréssel, utóbbit szakértőkkel készített interjúkkal vizsgálták.

Mint írták, a magyarországi média- és hírközlési piacon a generatív MI-megoldások használata még csak kísérleti stádiumban van: a ChatGPT-t már mindenki kipróbálta, de egyelőre jellemzően inkább nehézségeket tapasztaltak vele, mintsem hatékonyságnövekedést. Ennek oka lehet a szükséges kompetenciák hiánya, illetve az, hogy magyar nyelven az MI-megoldások kevésbé fejlettek. (És az, hogy Cseti megbízhatatlan – a szerk.)

A magyar munkaerőpiacon

egyelőre nem tapasztalhatók a generatív MI-technológiák alkalmazásának hatásai; az új megoldások már készen állnak arra, hogy aktívan részt vegyenek a magyar médiapiac működésében, a fenti problémák és az újságírók fenntartásai miatt mégsem valószínű, hogy ez fél éven belül megvalósulna.

Egy-két éven belül a technológia azonban már “vállalhat” hírügyeletet, forrásellenőrzést vagy álhírszűrést is. Sőt, megjelenhetnek teljesen automatizáltan készült tartalmak is, melyek már csak ellenőrzésre szorulnak.

A sporthírek vagy az időjárás-jelentések már most is teljesen automatizálhatók lennének, itt elképzelhető, hogy a tartalomgyártók két-három éven belül az ellenőrzést is elengedik. A cikkek minőségén valószínűleg nem lehet majd észrevenni, hogy MI-vel készültek, de ezt kötelező lesz jelezni.

A kutatás szerint

a szakértők konszenzusos álláspontja, hogy a jövőben hazánkban is versenyhátrányba kerülnek majd azok a munkavállalók, akik nem tudják alkalmazni az MI-megoldásokat, és azon médiavállalatok is, melyek nem integrálják ezeket a munkafolyamataikba.

Kiderült az is, hogy a magyar internetezők harmada használta már aktívan a mesterséges intelligenciát, vagyis adott már közvetlenül utasításokat MI-szoftvernek. Körülbelül 15 százalékuk alkalmanként, mintegy 3 százalék pedig rendszeresen.

Jellemzően

inkább pozitívan gondolkoztak az MI-ről, és elsősorban munkaerőpiaci előnyöket látnak az alkalmazásában: 40 százalékuk az adminisztratív terhek csökkenését várja, harmad-harmad arányban pedig a munkához szükséges idő mérséklődését, illetve a munkaminőség javulását valószínűsítik.

A válaszadók fele tartja elképzelhetőnek, hogy emiatt a heti munkaidő tíz év múlva négy napra csökken – a negyedük szerint ez már öt éven belül megvalósulhat. Az emberek várakozásai szerint az MI-megoldások miatt meg is szűnhetnek bizonyos munkahelyek.

A legtöbben az informatikusok esetében számítanak változásra, de sokak szerint átalakul az újságírói, az oktatói, a pedagógusi, a könyvelői és az asszisztensi munkakör is. A válaszadók több mint fele a saját munkája kapcsán is számít bizonyos változásokra a következő öt évben.

A megkérdezettek mintegy fele az ügyfélszolgálat, az egészségügy, a közlekedés, az oktatás területén is hasznosnak tartja az MI alkalmazását, azonban a média és a művészetek esetében kevésbé értékelik ezen megoldásokat.

Forrás: MTI, kép: Unsplash

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!

---

még több MI