Meteorológia | Mennyire volt valójában meleg és száraz 2025?
A 2025-ös év a hetedik legmelegebb és a negyedik legszárazabb év volt 1901 óta Magyarországon – írta a HungaroMet a tavalyi évről készített elemzésében.
A középhőmérséklet 11,78 Celsius-fok volt, ami 1,0 fokkal haladja meg az 1991-2020-as években mért átlagot. Ezzel pedig a hetedik legmagasabb a 20. század kezdete óta. A tíz legmelegebb évből hét az elmúlt tíz évben volt.
Az év középhőmérséklete síkvidéken az ország déli felén többnyire 12 fok felett alakult, az Alföld déli részén általában a 12,5 fokot is meghaladta. A Dunántúl nyugati felén és az északkeleti országrészben jellemzően 11-12 fok között alakult az éves középhőmérséklet, míg 10 fok alatti értékek csak a hegyvidékeken és fagyzugos völgyekben fordultak elő.
Ezt az évet is az átlagnál melegebb hónapok sora jellemezte.
Az átlagnál több mint 2 fokkal volt melegebb a január, a március, a június, a szeptember és a december. A június a második, a szeptember a nyolcadik, míg a március a tizedik legmelegebb volt 1901 óta. Az évszakok közül a nyár a hetedik legmelegebb lett a 20. század eleje óta. Csak három hónap (február, május, október) középhőmérséklete maradt el a szokásostól.
Több hőhullám is volt, a legmagasabb hőmérséklet a 40 fokot is meghaladta. A HungaroMet mérőhálózatában a 2025-ös évben mért legmagasabb hőmérséklet 41,3 fok, ezt Sarkadon regisztrálták július 26-án. A legalacsonyabb hőmérsékletet, mínusz 15,6 fokot Zabarban mérték február 19-én.
A csapadékösszeg
az előzetes adatok alapján 453,2 milliméter volt, ami 26 százalékkal elmarad az 1991-2020 közötti évek 616,1 milliméteres átlagától. Ezzel pedig a 2011-es, a 2000-es és az 1971-es év után a negyedik legszárazabb év volt a 20. század kezdetétől.
A legnagyobb csapadékösszeget Sopron Brennbergbányán mérték, 824,5 millimétert, míg a legkisebbet, 268millimétert Kiskunmajsa állomáson. A 600 millimétert meghaladó éves csapadék a hegyvidékek mellett csak a nyugati, délnyugati határ közelében fordult elő. A Dunántúl többi részén és északon általában 400 és 500 milliméter között alakult. Az Alföldön viszont sokfelé 350 milliméter alatt maradt, kisebb területen a 300 millimétert sem érte el. Az Alföld középső részén nagyobb területen a 2025-ös év a legszárazabb év lett 1901 óta.
A legtöbb hónap csapadékösszege elmaradt az 1991-2020-as évek átlagától.
Jelentős volt a csapadékhiány januárban, februárban, áprilisban, júniusban, szeptemberben, októberben és decemberben is. A június a legszárazabb, míg a december és a nyár a tizedik legszárazabb volt 1901 óta.
Csak két hónap csapadéka haladta meg a szokásos értéket: a novemberi és a márciusi. A márciusi csapadék országosan az átlag több mint kétszerese volt, amivel a nyolcadik legcsapadékosabb március lett a 20. század kezdetétől.
A havi csapadékok nagyon szokatlanul alakultak az évben: az 1991-2020-as átlag alapján legcsapadékosabb hónapban, júniusban esett országos átlagban a legkevesebb csapadék, míg az átlagosan második legszárazabb március volt az év legcsapadékosabb hónapja. A július végi hőhullámot lezáró hidegfront során, július 27-én a Somogy vármegyei Csököly állomáson 184,0 milliméteres napi csapadékösszeget mértek, ami a 2025-ös év legnagyobb mért napi csapadéka mellett a HungaroMet egész éghajlati adatbázisában rögzített ötödik legnagyobb érték.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Forrás: MTI | Illusztrációk: Pixabay
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több rekord
