Mennyit is spóroltunk valójában az áramon a hőhullámban? És mihez képest?
Miután a paksi atomerőmű termelésének mintegy 90 százaléka kiesett, az ország fókuszába került az áramhelyzet, és rémálmainkban már nemcsak szörnyek üldöznek, hanem az áramszünet is.
A kormány bő egy hete kérte először, hogy spóroljunk az árammal.
Kapitány István energiaügyi miniszter július 30-án, csütörtökön, este 6 órakor jelentette be, hogy teljesen le kell állítani az atomerőművet, és a következőt kérte: “Aki megteheti, a nagy áramfogyasztással járó tevékenységeket, különösen az elektromos autók töltését és a légkondicionálók használatát, időzítse az esti csúcsidőszakon, vagyis a 17 és 22 óra közötti sávon kívülre.” Azt is mondta, hogy a MAVIR a kormány utasítására több tucat nagyfogyasztót, köztük akkumulátorgyárakat, cementgyárakat, vegyi üzemeket és autógyárakat szólít fel az áramfelhasználás önkéntes korlátozására a kritikus idősávban.
Szombaton, augusztus 1-jén több nagy cég is bejelentette, hogy korlátozza az áramhasználatot, emellett más intézkedések is előkerültek, például home office elrendelése és vízkorlátozások.
A miniszter augusztus 2-án, vasárnap este sikerről számolt be, mely szerint aznap “este 19 órakor, a csúcsidőszakban 5700 megawatt volt az ország terhelése a tervezett 6400 helyett. “Ez 700 megawatt különbség, ez több mint egy teljes paksi blokknyi teljesítmény.”
Kedden újabb bejelentés érkezett a Gazdasági és Energetikai Minisztériumtól, amely szerint a bruttó csúcsidei rendszerterhelés hétfőn, augusztus 3-án 6438 megawatt volt, ami 562 megawattal kevesebb az előre tervezett 7000 megawattnál.
Aki ellenőrizni akarja ezeket a számokat,
annak a MAVIR oldala lehet a támpont. Igen ám, csakhogy ezeket a számokat utólag nem fogja megtalálni. Ez azért lehet, mert a terveket illetően a kormány korábbi becslésekből indult ki, amelyek napokkal vagy akár egy héttel előre készültek. Amit pedig a MAVIR oldalán visszalereshetünk, azok az adott időponthoz legközelebbi adatok, mert az adatbázis folyamatosan frissül. Így a végeleges adatokban max. 200 MW körüli, de jellemzően 100 alatti különbségek láthatók az előre jelzett és a hitelesített bruttó rendszerterhelés között. Ami a csúcsokat illeti: ezeket valószínűleg akkor tették közzé, amikor még nem voltak hitelesek, ezért lehet kisebb-nagyobb eltérés.
Az idei nyár korábbi adataiból azonban láthatjuk, hogy az említett előzetes becslések nem voltak túlzóak. Az előző, június végi hőhullám során többször kúszott 7000 MW fölé a rendszerterhelés, így többször is megdöntve a korábbi, 2024-es abszolút nyári rekordot. A csúcsidei átlag is olyan kiugró lett akkor, amilyenre az előző évek hőhullámos, harmadfokú riasztású napjai során nem volt példa. A második hőhullámban sikerült az előző évekhez hasonló átlagok közelébe hozni a rendszerterhelést.
A megelőző 8 napot (július 22. szerdától július 29. szerdáig) tekintsük bázisidőszaknak, ekkor 5161 MW a rendszerterhelés átlaga csúcsidőben. A hőhullám tehát egy fél paksi erőműnyi, azaz 1000 MW plusz terhet rótt a rendszerre ahhoz képest. Még mindig jobban álltunk azonban, mint a június 27. szombattól július 1. hétfőig tartó hőségriasztás alatt, amikor is átlagosan 6761 MW-tal terheltük a rendszert csúcsidőben, ami kb. 600 MW-tal, vagyis több mint egy paksi blokkal volt több, mint most és 1600 MW-tal, mint a hőhullámmentes júliusi héten. 1600 MW az több, mint ¾ Paks. Elképesztő, hogy mekkora igényingadozások lehetnek akár egy nyáron belül.
A legutóbbi hőhullámos héten
így alakultak az átlagos és a csúcsot jelentő rendszerterhelések. Az időszak csúcsa 6-án csütörtökön 6680 MW-s terhelésnél következett be 19.15-kor.
| Dátum | Átlag (MW) | Csúcs (MW) |
| 2026. július 30. csütörtök | 6133 | 6356 (19h) |
| 2026. július 31. péntek | 6204 | 6458 (19.15h) |
| 2026. augusztus 1. szombat | 5647 | 5866 (19.30h) |
| 2026. augusztus 2. vasárnap | 5653 | 5888 (20.45h) |
| 2026. augusztus 3. hétfő | 6356 | 6533 (19.30h) |
| 2026. augusztus 4. kedd | 6404 | 6624 (19h) |
| 2026. augusztus 5. szerda | 6431 | 6636 (19.15h) |
| 2026. augusztus 6. csütörtök | 6501 | 6680 (19.15h) |
| 2026. augusztus 7. péntek | 5979 | 6115 (18h) |
Az átlagokból látható, hogy a hétvégi termelés jóval kevesebb, mint a hétköznapi: péntekről szombatra 557 MW-tal esett vissza a terhelés a csúcsidőszakban, hétfőre 703 MW-tal nőtt. Az is látható, hogy a második hét során szép lassan és apránként elkezdett felfelé kúszni az átlagos csúcsidei és a csúcsterhelés is annak ellenére, hogy ekkor már a nagy fogyasztók is vállalásokat tettek. Péntekre aztán normalizálódott a helyzet vélhetően, ahogy a légkondikat ki lehetett kapcsolni, lejjebb lehetett venni sok helyen, 522 MW-tal csökkent a csúcsidei terhelés. Szombatra ez további 726 MW-tal 5253 MW-ra mérséklődött, ami 394 MW-tal kevesebb, mint a múlt szombati.
Harmadfokú hőségriasztások
Bár a harmadfokú hőségriasztás kritériuma standard: akkor adják ki, ha a napi középhőmérséklet legalább három egymást követő napon eléri vagy meghaladja a 27 °C-ot, az idei nyár kiugróan pokoli: ennyire elhúzódó és 40 fok körül állandósuló hőhullámokra az elmúlt években nem igazán volt példa.
- 2025-ben, ó, boldog békeidők, összesen mindössze 8 napon át volt harmadfokú hőségriasztás: június 24. keddtől június 27. péntekig és augusztus 14. csütörtöktől augusztus 17. vasárnapig.
- 2024-ben június 19. szerdától 22. szombatig és július 7. vasárnaptól 12. péntekig volt harmadfokú riasztás, összesen 10 napon át.
- 2023-ban, amikor szintén El Nino volt, mindössze csak július 15. szombattól július 19. szerdáig, 5 napon át volt harmadfokú riasztás.
- Idén már 13 napnál tartunk, és még nincs vége a nyárnak.
Itt a hőhullámok alatti, csúcsidei rendszerterhelési átlagok láthatók, az, hogy mennyivel volt több a terhelés a hőhullám alatt, mint július 22-29 alatt, mennyi az egész nyári átlag nemcsak csúcsidőben és a nyári csúcs. 2024-ben és 2025-ben is volt olyan hőhullám, amelynek az utolsó napjára enyhülés érkezett, így zárójelben látható az az átlag, amikor kivettem ezeket az utolsó, enyhe napokat.
| 2023 | 2024 | 2025 | 2026 | ||||
| Hőhullám átlag (csúcsidő) | 5719 MW | 5912 (6150) MW | 6407 MW | 6107 MW | 5677 (5930) MW | 6761 MW | 6166 MW |
| Július 22-29 (csúcsidő) | 4971 MW | 5454 MW | 5380 MW | 5161 MW | |||
| Hőhullám többlet | 748 MW | 458 MW (696 MW) | 953 MW | 727 MW | 297 (550) | 1600 MW | 1005 MW |
| Nyári átlag (minden napszak) | 4623 MW | 4872 MW | 4567 MW | 4929 MW eddig | |||
| Nyári csúcs | 6626 MW (08.28 20h) | 7036 MW (07.16 20h) | 6766 MW (06.26 19.45h) | 7488 MW (06.29 19.30h) | |||
Az idei év kiugróan magas pluszértékeket produkált a hőhullámok idején, ami utalhat egyrészt arra, amit már említettem, hogy ezek a hőhullámok intenzívebbek voltak. Az is megjelenhet itt, hogy mostanra több embernek lett légkondija és többen is kapcsolták be azt. A két hatás egyszerre is mutatkozhat. Bár az igaz, hogy már 2024-ben is láttunk egy majdnem 1000-es nagyságrendű növekedést, ami az idei második hőhullám növekedéséhez hasonló.
Azt is érdekes megfigyelni,
hogy a nyári átlagok, ahogyan a csúcsok is növekvő tendenciát mutatnak. Míg a korábbi nyári csúcsot 2024 tartotta, ez idén, az első hőhullámban megdőlt, méghozzá körülbelül 400 MW-tal. (Egyelőre még a téli csúcsok tartják az abszolút rekordot, de néha beelőz a nyár. Az eddig mért legnagyobb értéket 2026. január 13-án regisztrálták, 8182 MW-ot.)
Elképzelhető, hogy sprórolás nélkül ebben az idei második hőhullámban még inkább kilőtt volna a rendszerterhelés, mint az első hullám idején. Nem kizárt, hogy a takarékoskodás hozzátett ezekhez a számokhoz – pontosabban elvett belőlük, és spóroltunk körülbelül 600 MW-ot átlagosan. Hacsak nem elsősorban azok alakították a képet, akik épp ekkor külföldön nyaraltak vagy hűsöltek – bár ekkora fogyasztási különbségekre a hőhullámok között az elmúlt években nem látunk példát.
Légy oly kedves, oszd meg ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Forrás: | Borítókép:
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több áram
Basszus, mennyit dolgoztál ezzel!!! Köszönöm!
Köszi! 🙂 Érdekelt…lehet, hogy teljesen egyedül vagyok ezzel. 😂😂
Ide írtam egy egész hosszú valamit, vajon hova lett?
Ó…a technika ördöge?
No, én csak most jutottam el oda, hogy ezt a cikket elolvassam.
Nagyon érdekes elemzés, mint általában a statisztikai elemzések. Nagy munka lehetett, köszi, Mara! Kíváncsi leszek, hogy az illetékesektől látunk-e majd hasonlót.
„a hétvégi termelés jóval kevesebb, mint a hétköznapi”
Ez engem meglepett. Ezek szerint a munkahelyek nagyobb terhelést rónak a rendszerre, mint a háztartások.
„Péntekre aztán normalizálódott a helyzet vélhetően, ahogy a légkondikat ki lehetett kapcsolni”
Az is lehet, hogy a nagyfogyasztók ekkor kezdték el egyre többen teljesíteni a vállalásaikat.
A külföldön nyaralók okozta fogyasztás csökkenés nem számottevő, szerintem.
Azt is szinte biztosra veszem, hogy az első idei hőhullám után többen szereltettek be légkondit.
(No, én ezt leírtam ide, bár lehet, hogy már senkit sem érdekel. 🙂 )
képzeld Edit, engem érdekelt.
Attól, hogy nem kommentelünk folyton, még elolvassuk, mint a Cenweb olvasók nagy többsége.😊
🙂 🙂
<3 :-)
De örülök, hogy érdekesnek találjátok! 🙂
Igen, a munkahelyek, cégek terhelése nagyobb..
Hőhullámok után mindig van egy jelentős visszaesés, szóval normál esetben is sokkal kisebb a hőhullámmentes terhelés.
Igen, én is ismerek olyanokat, akik idén szereltették be a légkondit. Olyan is volt, aki már ezzel készült a nyárra, talán a többlet már az első hullámban is látszott. Kíváncsi vagyok, hogyan alakulnak majd ezután az értékek. Az mindenestre jó, hogy Paksot újra feljebb lehetett tekerni.
Én azért is örülök, hogy emelkedik a Duna vize, mert így nem lesz veszélyben a szeptemberi al-dunai hajóutunk. 🙂
A napokban elém került pár fotó hat évvel ezelőttről, amikor is a Luppa-szigetre kirándultunk. Az a kirándulás akkor azért forgott veszélyben, mert akkor éppen áradt a Duna.
Jól hangzik ez az út, drukkolok, hogy minden jól alakuljon! Valami mindig van ezzel a Dunával. 🙂 Én azt hiszem, két éve fotóztam az árvizet Budapesten?
Szia Edit, nagyon is fontos és érdekes amit ìrsz. Az egyik unokaöcsém klìmaszeteléssel is foglalkozik. Vàròlistàra kerültem csòkos megredndelőként is, ugyanis kifosztottak minden helyet, ahol klìma kaphatò. A nyàr végére nekem is lesz😍😍😍
Én zuglói fb csoportokban láttam, hogy az első hőhullám után milyen sokan kerestek szerelőt klíma telepítéshez.
Bár hőhullám nélkül is igaz, hogy az emberek jó része nem gondolkodik előre, és nem jut eszébe a klíma pl. még a tavasz elején. ☹
Ezekkel a klímákkal fűteni is lehet! Jól jöhet az még a nyár vége után is! 🙂
Nem akartam eddig, már többször felmerült, de úgy voltam vele, napközben nem vagyok itthon, a kora este, meg az éjszaka eddig tűrhető volt, de most már nehezen viselem a hőséget ezért mégis csak bele vágok.
Szerintem jól döntöttél. Mi is húztuk, amíg lehetett, de ezt már nem lehet bírni. Sajnos olyan lett a nyári hűtés, mint a téli fűtés, alapdolog az évszakhoz. Cserébe talán lassan kiesik a téli fűtés.