Magyarra fordították Jókait
Jókai Mór születésének 200. évfordulójára a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) Jókai (érthetően) címmel adott ki könyvet, amely Az arany ember 14. fejezetének és az Egy komondor naplója című novellának érthető nyelvi szintű fordítását tartalmazza.
Az ingyen letölthető kísérleti kiadvány célja,
hogy az irodalmi élményt hozzáférhetővé tegye azoknak is, akik alacsonyabb nyelvi kompetenciával élnek. De nemcsak nekik. A mostani Jókai-kötet egy kísérleti projekt folytatása, amely a tanulásban akadályozottak mellett mindenkinek szól, aki nehezen boldogul a klasszikusokkal. „A közoktatási tapasztalatok a pedagógusok és diákok részéről azt mutatják, hogy Jókai alkotásai a legnehezebben megközelíthetőek közé tartoznak.”
A PIM szeretné a klasszikus magyar irodalmat minél szélesebb közönségnek befogadhatóvá és átélhetővé tenni. Elsőként a János vitéz három énekét ültették át könnyen érthető nyelvre értelmileg és tanulásban akadályozott diákoknak.
A fordítást Totth Benedek író, műfordító készítette.
A szövegek érthetőségét többszintű ellenőrzés biztosította: Horváth Péter gyógypedagógus szakmai irányítása mellett Cziráki Zsolt tanulásban akadályozott önérvényesítő véleményezte a szöveget. Az ellenőrzés során nemcsak a nehezebben értelmezhető részeket azonosították be, hanem kérdések segítségével azt is vizsgálták, milyen személyes olvasmányélményt nyújt a mű.
Czékmány Anna múzeumpedagógus és Parádi Andrea muzeológus a szöveggel való munka során olyan kérdésekkel szembesült, mint hogy mennyit érhetett a korban tízezer arany; mennyire érthető a kortárs olvasónak, ha az anya hűtlensége miatt az apa utcára kergeti a saját gyerekét; hogyan magyarázzák el egy mai gyereknek, hogy a gyermekjogok nem léteztek ebben a korban; belenyúlhatnak-e ilyen módon egy szövegbe; illetve hol van szükség egyszerűsítésre és hol kiegészítésre.
A hosszú távú cél egy olyan komplex metodológia kidolgozása, mely a gyógypedagógia fordítási módszertanára alapozva kimondottan szépirodalmi műveket tesz hozzáférhetővé alacsonyabb nyelvi kompetenciával élő személyeknek.
A kötetet április 9-én Hansági Ágnes és Fenyő D. György irodalomtörténészek mutatják be a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A fordítás folyamatáról Melhardt Gergő beszélget Horváth Péter gyógypedagógussal és Parádi Andrea muzeológussal. A könyv ITT található.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Forrás: MTI | Illusztrációk: Pixabay
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több könyv
Ez nagyon nehéz kérdés!
Azt kell eldönteni, hogy mit is szeretnénk. Olvassanak a mai fiatalok – vagy bárki – Jókait, vagy olvassák el azokat a történeteket, amiket Jókai megírt, de mások által átírva. Vagyis az a lényeg, hogy olvassanak, mert az utóbbi már nem Jókai – szerintem.
Meg fogom nézni majd az átírást!
Jókai tényleg nehéz olvasmány! Ezt én is megállapítottam most, amikor belekezdtem A jövő század regényének az olvasásába. Nem is értem, hogy hogyan birkóztam meg Jókaival pár évtizeddel ezelőtt úgy, hogy egymás után faltam a könyveit, annyira tetszett.
Egyelőre még küzdök a könyvvel, Mara, nem adtam fel, de lassan haladok és bevallom férfiasan, hogy már átugrok részeket. El fogok menni a végéig, mert maga a történet érdekel, de a hosszú leíró részeket – pl. mint amilyen az országgyűlés működése volt – nem olvasom el. 🙁
Ez nagyon elgondolkodtató szempont. Szerintem Jókiaval pár évtizeddel ezelőtt könnyebb volt „megbirkózni”. Illetve én sem éreztem birkózásnak, az Aranyembert olvastam, ami olvastatta magát. De mára újabb keletű szavak is eltűnnek, akárcsak a hosszabb mondatok..
Bevallom én is félretettem kicsit A jövő század regényét, és igen, én is ugorgattam át részeket. De néhány helyen meg annyira haladó, pl. Rozali karaktere, a tudós nőé nagyon tetszik. Az is tetszik, hogy olyan bájos, kedélyes, békebeli hangulata van az egésznek. Meg néhány elképzelése a jövőről teljesen releváns. Pl. valahol leírta, hogy hogyan fűtik az üvegházakat geotermikus energiával, amit mostanában kezdenek megvalósítani, hol volt ez még a 19. században…
Igen, úgy van, ahogy írod, egyáltalán nem éreztem „bírkózásnak”, emlékeim szerint semmi gondom nem volt az olvasással.
Itt van a könyvespolcon 24 Jókai kötet – a nekem leginkább tetsző regények. Bele fogok olvasni némelyikbe, hogy vajon mi a véleményem róluk most. 🙂
Azért ha befejezted a Jövő század regényét, ugye megírod a véleményedet róla? Jókat és rosszakat is egyaránt. Én nagyon kíváncsi lennék rá!
Persze, megírom! 🙂 Most újabb inspirációt adtál, hogy folytassam. 🙂 Én meg arra lennék kíváncsi, hogy melyek a kedvenc Jókai-regényeid. Szerintem igazán jól ír. Talán szerencsések vagyunk, hogy „még” értjük..
Sorolom:
A kőszívű ember fiai, Az arany ember, Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán, Fekete gyémántok, Szegény gazdagok, Gazdag szegények, Mire megvénülünk, Szeretve mind a vérpadig, Szerelem bolondjai.
Van még néhány a polcon, de talán ezek vannak a lista elején. 🙂
Köszi!! 🙂 🙂