Így hívja a csapatát a kicsi fogoly | Videó!
Nem kérdezte senki, de akár kérdezhettétek is volna: miért éppen csibékkel akarunk hozzálátni a fogoly visszatelepítéséhez? Jogos volna a kérdés, hisz aki nevelt már csibéket vagy kiskacsákat, pontosan tudja, mennyi munkával jár ez, és mennyi buktatója lehet. Egy naposcsibékből álló csapatot, még ha az viszonylag kicsi csapat is, a legjobb szándék és sok tapasztalat mellet is szinte lehetetlen felnevelni veszteségek nélkül.
A csapat nevelése nem elhanyagolható költségekkel és kötöttségekkel is együtt jár.
Ha pedig tudjuk, hogy lehet venni 12 hetes, gyakorlatilag azonnal szabadon bocsátható foglyokat is (mert lehet, igaz csak ősszel), akkor végképp jogosnak tűnhet a kérdés.
A legevidensebb válasznak azt gondolhatja bárki, hogy a csibék jóval olcsóbbak, így költséghatékonyabb, ha mi neveljük őket. Ebben is van valami, és most talán még azt sem mondhatnánk, hogy a mi szempontjaink között ez csak egy amolyan „futottak még” szempont.
De van még valami,
ami miatt első körben mindenképp a csibék mellett döntöttünk, jelentsen ez bármennyi buktatót és plusz terhet. Ez pedig az a tapasztalat, amit évtizedek alatt a legkülönfélébb madárfajok tartása és tenyésztése során szereztem:
Bármely fajt úgy ismerhetünk ki a legjobban, ha testközelből követhetjük a felnövekedés teljes folyamatát is.
Egész más megfigyelni egy tőkés réce családot spektívvel a tavon, vagy akár bekamerázni a fészket, esetleg valamiként („testkamerával”) az egész családot, mint testközelben élni velük, mondjuk egy csapat kiskacsával, attól a pillanattól, amikor kibújnak a tojásból, egészen addig, amíg egy szép napon úgy kapnak szárnyra, hogy többé vissza sem térnek.
A fogolycsibék sem okoztak csalódást abból a szempontból, hogy már az első két napban érdekes megfigyeléseket végezhetttünk rajtuk. Nem lehetett nem észrevenni, mennyire szociálisak, milyen erősen keresik egymás közelségét (ez amúgy jellemző a kiskacsákra és kislibákra is, de nem ilyen erősen), és ha véletlenül egyikük kikerül a csapatból, akkor megáll az élet.
A csapat egésze figyel és keresi az „elveszett bárányt”,
míg a kiemelt kiscsibe folyamatosan igyekszik felvenni a kapcsolatot a csapattal, és hívja a többieket. Ez sem rendkívüli, a fürjek, a fácánok, a gyöngytyúkok fiókái, a kiskacsák és kislibák is így tesznek hasonló helyzetben.
Viszont a foglyok annyiban megleptek minket, hogy bár látványosan vadabbak – mint például a kiskacsák, vagy mint a tyúkok csibéi –, és le sem tagadhatnák, hogy nem mentek át a domesztikálás folyamatán, sőt bele sem kezdtek, bizalmatlanok, meneküléssel, méghozzá gyakran vehemens meneküléssel reagálnak a közeledésünkre – ami nemcsak nem baj, hanem egyesesen remek, hisz végül a vadonba kell kiengednünk őket, ahol nem árt tartani az embertől –, szóval menekülnek, és semmi hajlandóságot nem mutatnak a velünk való szocializálódásra, míg egymással megrendítően szociálisak, folytonos kommunikáció zajlik közöttük, s mindennek tetejébe – bár félénkségükből ez következne – nem pánikolnak.
A csapatból kivett kiscsibe sem pánikol!
Kimondottan nyugodtan veszi tudomásul a helyzetet, és inkább a megoldásra koncentrál, semmint a hisztériára. Míg a kezemben tartok egy csibét, addig sem ficánkol és vergődik.
Kimondottan intelligensnek látjuk a foglyokat abból a szempontból, hogy hamar alkotnak reális képet egy ilyen helyzetről, és mintegy eredmény-orientáltan mindig azt teszik, ami nemcsak logikus az adott pillanatban – mert hisz a vergődés is logikus lenne –, hanem ami egyúttal eredménnyel is kecsegtet.
A többiek hívogatása, mint egyfajta segélykérés talán eredményesebb is lehet bizonyos helyzetekben, mint a puszta vergődés, vagy amilyen a csipkedés lenne egy akkora ellenféllel szemben, mint amekkora állat én vagyok.
Ebből a hívogatásból mutatunk meg most egy rövid felvételt, még mielőtt tovább taglalnánk a foglyokkal kapcsolatos vadonatúj tapasztalatainkat. Fogadjátok szeretettel!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több “Kert és vadon”
Milyen okos kis csipogò pipinyò, vagy most inkàbb csipinyò. Hogy méltatlankodik,még körbe is nézeget, hova lettek a többiek🥰
Kotlóssal keltetett és felnevelt kiscsirkéknél láttam, hogy amikor egy apróság elkóborol a csapattól, milyen kétségbeesetten csipog, hogyan hívja szólongatja a kotlós mama, és mekkora a boldogság, amikor végül visszatalál. Tényleg nagy élmény őket megfigyelni!
Icipici csipcsirip, ijedten keresi a biztonságot jelentő társaságát, imádni való kis csíkos fejű madárka.❤️
Kis cuki! <3