A hőhullámok miatt megnő a szabályozható erőművek és az energiatárolók szerepe

szélerőművek telepítése

A hőhullámok miatt megnő a szabályozható erőművek és az energiatárolók szerepe


Az áramhálózat legnagyobb kihívását

az esti időszak jelenti. Napközben a naperőművek miatt akár túltermelés is kialakulhat, napnyugta után azonban a fotovoltaikus termelés gyorsan visszaesik, miközben a légkondicionálók növelik a fogyasztást. Ez az árakban is megmutakozik: az elmúlt napokban az esti csúcsidőszakban az áram piaci ára 600-700 euró megawattórára (MWh) emelkedett. Ebben a helyzetben felértékelődnek az olyan gyorsan szabályozható erőművek, mint a 428 MW beépített teljesítményű gönyűi létesítmény, ami a rendszerirányító igényeihez igazodva 150 MW és a maximálisan rendelkezésre álló teljesítmény között szabályozható.

Bár a második negyedévre eredetileg nem terveztek termelést az erőműben, a hőhullám miatt az idő közel felében mégis részt vettek a villamosenergia-rendszer kiegyensúlyozásában. Ez úgy működött, hogy a déli órákban, amikor a fotovoltaikus termelés megnő, az erőmű leáll, az esti órákban (18 és 21 óra között), amikor a fogyasztás elérheti 7000 MW-t, akkor belép a rendszerbe. Az erőmű a csúcsterhelés idején 2-3 órás időszakra a 10 MW-os dízelgenerátorait (dízel black start) is bevetette.



Az erőmű a kedvező fekvése és alacsony vízfelvétele miatt a legmelegebb időszakokban is megbízhatóan rendelkezésre áll, ami rendszerszintű előnyt jelent, bár a folyóvíz-hűtésű létesítményeknél a felmelegedő és alacsonyabb vízhozamú folyók szűkítik a rendelkezésre álló kapacitást a környezetvédelmi előírások miatt.

A Veolia szerint a jövőben az energiatárolók szerepe is tovább nőhet.

A vállalat tervezett nagyméretű akkumulátoros energiatárolója a nappali időszakban megtermelt villamos energiát tárolná, majd az esti fogyasztási csúcs idején táplálná vissza a hálózatba. Az ilyen beruházások, valamint a gyorsan szabályozható termelőkapacitások hozzájárulhatnak az áramhálózat rugalmasságának növeléséhez és a hőhullámok okozta terhelések kezeléséhez.

Hőhullám és gázparadoxon

A Veolia egyben Magyarország legnagyobb biomasszaalapú energiatermelője. A cég tulajdonában állnak az ország legnagyobb biomassza-erőművei, az ajkai, a pécsi, az oroszlányi és a szakolyi. A biomasszaenergia szükségessége és fenntarthatósága vitatható, míg a gázerőművekre egyelőre szükség van, legalábbis Magyarországon. A szerepük az áramtermelésben ugyanakkor rávilágít a klímaváltozás és az energiatermelés paradoxonára. A hőhullám hatására megnőhet a gázerőművek termelése, miközben a gáz jelentős üvegházgáz-kibocsátással jár. A jövőben azonban akár más, kisebb kibocsátással járó technológiák vehetik át a szerepét, mint az akkumulátoros tárolás.

A gáz karbonlábnyomát igyekszik csökkenteni az EU metánrendelete, ami a gázhoz kapcsolódó metánszivárgások mérését, jelentését és fokozatos csökkentését írja elő a teljes ellátási láncban, a kitermeléstől a szállításon át az importig. A gázipar több, különösen LNG-importáló szereplője tiltakozik az intézkedések ellen.



Cenweb webshop bögre felirat

Kedves olvasó,

lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).

Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!   


még több energia

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük