A tartós hideg veszélyesebb a szívre, mint a hőség
A szélsőséges hőmérsékletek, különösen a tartós hideg mérhetően növelik a kórházon kívüli szívmegállások kockázatát – derül ki egy friss magyar elemzésből. A Semmelweis Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), a Pannon Egyetem és az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) közös kutatása szerint a hőség gyorsan és rövid ideig hat, a tartós hideg viszont több szívmegállást okoz, hosszabb idő alatt.
Mit mondanak a meteorológiai adatok?
A Resuscitation Plus című folyóiratban publikált tanulmány készítői öt évre visszamenőleg több mint 116 ezer szívmegállásos esetet vetettek össze a meteorológiai adatokkal. Megállapították, hogy a hőmérséklet és a hirtelen szívmegállás közötti kapcsolat „U alakú”, a legalacsonyabb kockázatot 19 Celsius-fok körüli hőmérsékleten mérték, az ettől való eltérés mindkét irányban növelte az esetek számát. A legnagyobb kockázatnövekedés a legalább három napig tartó hideg időszakokhoz kötődött, de a tartós, 27 fok feletti hőhullámok is szignifikáns emelkedést mutattak.
A kutatók fontos különbséget mutattak ki a meleg és a hideg hatásmechanizmusa között. A hőség jellemzően a harmadik napon tetőzik és egy hét után lecseng. A -9 fok alatti (legalább 2 napig fennálló) tartós hideg ezzel szemben késleltetett, általában három nap után jelentkező és hosszabb távú terhelést jelent, amely akár két héttel a hideg időszak után is növelheti a kockázatot.
A -10 fok alatti napok többletkockázatot hordoznak
Mint Szilágyi Brigitta, a Corvinus Egyetem docensa, a tanulmány egyik szerzője elmondta, kimutatták, hogy a -10 fok alatti napok olyan többletkockázatot hordoznak, amely rugalmasabb riasztási rendszerek kidolgozását teszi szükségessé. Korábbi eredményeik is igazolták, hogy a tartósan hűvös napok a hőséghullámokhoz hasonlóan növelik a kórházon kívüli szívmegállás veszélyét.
Az elemzés szerint a háttérben eltérő élettani folyamatok állnak. A hőség kiszáradást és szívritmuszavarokat válthat ki, míg a hideg érösszehúzódást, vérnyomás-emelkedést és fokozott trombóziskészséget okozhat.
A páratartalom, a napsugárzás vagy az elszigetelt forró napok önmagukban nem befolyásolják az esetszámokat, és a kockázat mértéke nem tér el a nők és a férfiak között.
A kutatók szerint az eredményeknek gyakorlati következményei vannak. Hőséghullámok idején gyors reagálásra van szükség az egészségügyi ellátásban, míg hideg időszakokban hosszabb ideig fenn kell tartani a fokozott készültséget. Egyéni szinten a melegben a folyadékpótlás, a fizikai terhelés mérséklése, hidegben pedig a vérnyomás ellenőrzése a legfontosabb megelőző lépés.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Forrás: MTI | Illusztrációk: Pixabay
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több egészség
Érdekes megfigyelés- bár akkor a finn szaunából a jeges vízbe ugrás miért nem okoz szívmegállást?
S vajon önmagában a hideg miért növeli a „thrombózis hajlamot”? Egyébként van már szűrő teszt a thrombózis hajlamra- s ha valakit kiemelnek utána jönnek a részletes vizsgálatok, hol van a hiba a véralvadásban résztvevő igen sok komponensű bonyolult rendszerben . Megkerestem az eredeti cikket, majd eldelegáltak a találatok egy olyan PhD dolgozathoz ami a thrombózis hajlamot mérte. Sehol nem írták (vagy csak én nem találtam), hogy önmagában a hideg növeli a thrombózis hajlamot.