Egy rája és egy béka molekulája gyógyíthatja a daganatos betegségeket?
Egy rájából és egy dél-amerikai békából származó molekulahibrid daganatellenes hatását vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársainak részvételével – számolt be a Magyar Kutatási Hálózathoz tartozó intézet a honlapján.
A gyógyszerkutatás egyik nagy kihívása,
hogy a hatóanyag ne csak erős legyen, hanem minél pontosabban ott és úgy hasson, ahol szükség van rá. Számos betegség, például a rosszindulatú daganatok gyógyítása ráadásul kombinációs terápiát igényel, azaz több szer egyidejű adását. A különböző hatóanyagok felszívódása, eloszlása vagy lebomlása eltérő lehet, emellett a gyógyszerkölcsönhatások is nehezítik a folyamatot. E probléma megoldására kínál lehetőséget a molekuláris hibridizáció. Ennek lényege, hogy a kutatók két különböző biológiai tulajdonságú molekularészletet egyetlen új szerkezetbe kapcsolnak össze.
A széles körű nemzetközi együttműködésben az SZBK biokémiai intézete munkatársainak részvételével vizsgált molekulák egyik fele egy ismert opioid peptid, a dermorfin egy darabja, amely egy dél-amerikai békából származó igen erős fájdalomcsillapító. A másik részük egy rájában, a Raja porosa fajban felfedezett, és meglepő módon tumorellenes hatással bíró peptid egy szakasza. A tengeri peptidek azért különösen érdekesek, mert az óceán élőlényei sokszor nagyon eltérő környezethez alkalmazkodtak, és ennek nyomait a molekuláik is hordozzák. Ezek a kis fehérjedarabok változatos szerkezetűek, és többféle biológiai hatás alapjául szolgálhatnak.
A kutatók először azt vizsgálták,
hogy az új hibrid molekulák képesek-e kötődni egy bizonyos fájdalomcsillapításhoz kapcsolódó receptorhoz. A vizsgálatok alapján mindkét új peptid kapcsolódott ehhez a receptorhoz, és részleges aktiváló hatást mutatott. Kötődési képességük azonban különböző volt, ami arra utal, hogy már egyetlen alkotóelemnyi eltérés is látványosan megváltoztathatja, hogyan viselkedik egy csupán néhány aminosavból álló peptid.
A szakemberek azt is mérték, hogy ezek a hibrid peptidek hatnak-e daganatos sejtek életképességére. Vizsgálatuk szerint összességében nem mutattak olyan erős sejtpusztító hatást, mint a rájákból származó peptidek önmagukban. Ugyanakkor az egyik molekula a legmagasabb vizsgált koncentrációnál már mérsékelni tudta a sejtek metabolikus aktivitását. Eközben a peptidek vörösvértestekre gyakorolt károsító hatása alacsony maradt. A kutatók nemcsak laborban, hanem számítógépes modellekkel is megnézték, hogyan kapcsolódhatnak ezek az új molekulák a fájdalomcsillapításban szerepet játszó receptorhoz, valamint egy olyan fehérjéhez, amely mutációja bizonyos tüdő- és vastagbélrák típusoknál fordul elő.
A magas idézettségű Marine Drugs című tudományos folyóiratban közölt tanulmány legfontosabb üzenete, hogy sikerült létrehozni és jellemezni két olyan tengeri eredetű hibrid peptidet, amelyek megőrizték receptorhoz kötődő képességüket, miközben sejtes hatásuk visszafogott maradt, jelezve, hogy az összekapcsolt peptidek módosíthatják egymás hatását.
Légy oly kedves, oszd meg ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Forrás: MTI | Borítókép: Pixabay
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több orvostudomány
Szisztémás és szelektív mégis- rengeteg új biológiai gyógyszer van ami egy felszíni markerhez kapcsolódva gátol vagy serkent valamit, vagy valamilyen sejtorganellum monoklonális antitestje- az én szakmámban az alfa és béta sugárzó terápiás radionuklidokat például ilyen dolgokhoz kötik stabilan, beadva oldat formában elmegy a cucc a daganathoz és a sugár lokálisan csak ott fejti ki hatását, a testből ki sem lép olyan rövid úton elnyelődik a sejtben – határt csupán ebben a radiofarmakológusok fantáziája szab, ma már bármit meg tudnak csinálni.. Itthon szaladunk Európa után- ami máshol pl. már sok éve rutin gyógyító eljárás az onkológiában, itthon nincs törzskönyvezve, illetve az onkológus szakma nem küzd érte akkora a gyógyszer gyárak lobbija, illetve hozzák a fázis 3 klinikai studykat amiért sokat fizet a sponzor az intézeteknek. Klassz, hogy vannak itthon is alapkutatások, Szeged ebben mindig az élen járt. Milyen érdekes, hogy két Nobel díjas is Szegeden kezdte:-)) Szent-Györgyi Albert a C vitaminnal, vagy Karikó Katalin az mRNS kutatásaival.