Látványos Einstein-gyűrűt fedezett fel a Euclid űrtávcső
Egy rendkívül ritka Einstein-gyűrűt fedeztek fel kutatók az Európai Űrügynökség (ESA) Euclid űrteleszkópjának adatait vizsgálva. A projektben a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának (CSFK) kutatói is részt vesznek.
Ez a ritka jelenség
egy közeli és egy távoli galaxis szinte tökéletes átfedésekor figyelhető meg, különlegességét pedig az adja, hogy a Föld kozmikus szomszédságában található – olvasható a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) hétfői közleményében.
Az Einstein-gyűrűk tanulmányozásával a kutatók következtetni tudnak a lencséző galaxis tömegére, beleértve a más módszerekkel nehezen tanulmányozható sötét anyagot is, és ezáltal a Világegyetem fejlődéséről szerezhetnek fontos új ismereteket.
A Euclid projektben a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának kutatói is részt vesznek a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Lendület programjának támogatásával.
„A mi szakterületünk a galaxisok kozmikus hálójának statisztikus vizsgálata, a konzorciumon belül közösségi tudományos programok szervezésében is tevékeny részt vállalunk, lehetőséget teremtve további izgalmas felfedezéseknek nemcsak kutatók, hanem önkéntesek által is” – mondta Kovács András, a HUN-REN CSFK tudományos munkatársát, a Euclid Hungary csapatának szakmai koordinátorát.
A Euclid 2023. július 1-jén indult el hatéves küldetésére, hogy feltárja a sötét Univerzum titkait. Mielőtt azonban megkezdhette volna megfigyeléseit, a tudósoknak és mérnököknek ellenőrizniük kellett, hogy minden műszer megfelelően működik-e.
Ebben a korai tesztelési szakaszban a Euclid néhány képet küldött vissza a Földre még 2023 szeptemberében. Bár ezek a képek szándékosan életlenek voltak, az egyik homályos felvételen a Euclid tudósa, Bruno Altieri valami különlegeset vett észre, és úgy döntött, hogy közelebbről is megvizsgálja.
„Már az első megfigyelésnél észrevettem valamit, de amikor a Euclid további felvételeket készített az adott területről, egy tökéletes Einstein-gyűrű bontakozott ki előttünk. Számomra, aki egész életemben a gravitációs lencsézés iránt érdeklődtem, ez lenyűgöző volt.”
Az Einstein-gyűrű, amely egy rendkívül ritka jelenség,
egy közeli galaxisban rejtőzött. Az NGC 6505 nevű galaxis körülbelül 590 millió fényévre található a Földtől – ami kozmikus léptékben mérve „csupán egy karnyújtásnyira” van. A gyűrűt nem maga az előtérben lévő galaxis bocsátja ki, hanem egy még távolabbi, fényesebb galaxis fénye alkotja. Ez a név nélküli, korábban még soha nem észlelt háttér galaxis 4,42 milliárd fényévnyire található, és fényét az előtérben lévő galaxis gravitációja torzította el, mielőtt elérte volna a Földet.
Albert Einstein általános relativitáselmélete megjósolta, hogy a fény elhajlik az űrben található objektumok körül, hasonlóan ahhoz, ahogyan egy lencse fókuszálja a fényt. Ez a gravitációs lencsézés annál erősebb, minél nagyobb tömegű az objektum – például egy galaxis vagy galaxishalmaz. Ennek köszönhetően néha olyan távoli galaxisok fényei is láthatóvá válnak, amelyeket egyébként eltakarnának más égitestek.
Ha az átfedés szinte tökéletes,
akkor a távoli háttérgalaxis fénye úgy hajlik meg, hogy egy látványos gyűrűt alkot az előtérben lévő objektum körül. Ezek az Einstein-gyűrűk a kutatók szerint igazi tudományos kincsesbányák. Gravitációs hatásaik tanulmányozása segíthet megérteni az Univerzum tágulását, kimutathatja a láthatatlan sötét anyag és sötét energia hatásait, valamint betekintést nyújthat a háttérben lévő forrásba, amelynek fénye a köztes sötét anyag miatt hajlik meg.
„Nagyon izgalmasnak találom, hogy ezt a gyűrűt egy olyan jól ismert galaxisban fedezték fel, amelyet már 1884-ben azonosítottak” – emelte ki Valeria Pettorino, az ESA Euclid-projektjének tudományos vezetője.
Ebben az animációban ITT azt láthatjuk, milyen is az, amikor egy fekete lyuk áthalad egy galaxis előtt – ekkor keletkezik az Einstein-gyűrű. (Szerk.)
„Ez a galaxis már régóta ismert a csillagászok számára. Mégis, ezt a gyűrűt soha nem vették észre korábban. Ez is bizonyítja, milyen hatékony eszköz a Euclid – képes új dolgokat felfedezni még ott is, ahol azt hittük, hogy már mindent ismerünk. Ez a felfedezés rendkívül biztató az Euclid küldetésének jövőjére nézve, és megmutatja a teleszkóp lenyűgöző képességeit.„
Az Univerzum tágulásának és fejlődésének vizsgálatával
a Euclid többet fog elárulni a gravitáció szerepéről, valamint a sötét energia és a sötét anyag természetéről, mint amit eddig tudtunk. A teleszkóp az égbolt több mint egyharmadát térképezi fel, és akár 10 milliárd fényévre lévő galaxisokat is megfigyel. Becslések szerint körülbelül 100 ezer Einstein-gyűrűt fog találni, de egy ennyire látványos – és ennyire közeli – gyűrű felfedezése nagyon ritka esemény.
Eddig kevesebb mint 1000 erős gravitációs lencsét ismertek, és ezek közül is csak nagyon keveset sikerült nagy felbontásban megörökíteni. „A Euclid forradalmasítani fogja ezt a kutatási területet, hiszen olyan adatokkal fog szolgálni, amelyekhez eddig nem volt hozzáférésünk” – mutatott rá Conor O’Riordan, a németországi Max Planck Asztrofizikai Intézet kutatója.
A Euclid 2024. február 14-én kezdte meg az égbolt részletes feltérképezését, és fokozatosan alkotja meg az Univerzum eddigi legátfogóbb 3D térképét.
Forrás: MTI | Borítókép / illusztrációk: Pixabay
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több csillagászat
.jpg){kind=link}
Azért van valami egészen mitikus, epikus és drámai abban, amikor találkozik egy fekete lyuk egy galaxissal; talán babban a leginkább, hogy és ezt láthatjuk, és erről beszélhetünk is. Tényleg: hol van az ember helye mindebben? – a világegyetemben meg a létben…