Hatalmas lehetne az energiamegtakarítás Európában
Hatalmas energiamegtakarítást érhetnénk el Európában, ha figyelembe vennénk az emberi tényezőt. Ez derül ki egy nagy nemzetközi kutatásból, amelynek Magyarországra vonatkozó részét az ELTE Természettudományi Kar munkatársai dolgozták ki.
A kutatók olyan javaslatokat fogalmaztak meg, amelyek nem csak az energiacsökkentést, de a megújuló energiaforrások jelentős növelését és Európa külső energiafüggésének csökkentését is segítenék már a közeli jövőben. Az átfogó nemzetközi kutatás több éven át vizsgálta az európai energiagazdálkodást. Az eredményei a Nature Communications című folyóirat októberi számában jelentek meg az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék két munkatársa, José Campos és Munkácsy Béla társszerzőségével.
Alternatív energiaforgatókönyv
A tanulmány az emberi tényező fontosságát, vagyis az úgynevezett „elégségesség” témakörét állítja az előtérbe. Úgy vélik, a témának kulcselemnek kellene lennie a stratégiai dokumentumoknak, általában mégis kimarad a kormányzati tervekből, hosszú távú műszaki elképzelésekből.
A kutatók teljesen megújuló energiaforrásokra támaszkodó energiamodellt készítettek, amely 2050-ig vázol fel alternatív energiaforgatókönyvet (Collaborative Low Energy Vision for the European Region / CLEVER).
Munkácsy Béla az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a legtöbb ma születő energiaforgatókönyv a technológiai megoldásokra és a rövid távú pénzügyi vonatkozásokra fókuszál, és nem számol a bekövetkező társadalmi és környezeti hatásokkal.
Mint mondta, az energiastratégiákban nem foglalkoznak az energiával kapcsolatos hasznos ismeretek széleskörű terjesztésével. Pedig ezekkel a gyakorlati ismeretekkel jelentősen csökkenthető lenne az energiafelhasználás, miközben az életminőség akár még javulna is.
Példaként említette, hogy
Magyarországon a háztartások 40 százaléka télen fával fűt, ennek ellenére csak kevesen ismerik a fatüzelés helyes gyakorlatát, így például a begyújtás helyes módját. Pedig ezáltal akár harmadára csökkenthető a kiáramló füst mennyisége és jelentősen növelhető a fűtés hatékonysága.
A kutató szerint az ilyen, természettudományos alapú, ugyanakkor a gyakorlati életbe jól átültethető ismeretekkel jelentősen visszaszorítható lenne a primer energiafogyasztás.
A kutató szerint a legnagyobb kihívás ennek a praktikus tudásnak az átadása. Az oktatás szerepét kiemelve fontosnak nevezte, hogy már az általános iskolákban – például a természettudományos tárgyak oktatása során – találkozzanak a diákok azokkal az ismeretekkel, amelyekkel ésszerűen csökkenthető az energiafogyasztás.
Elmondta, hogy ennek jegyében a közelmúltban zárult az a tematikus program, amelynek során a kutatók 9 hónapon át Bükkszentkereszten dolgoztak ki energiastratégiát, miközben általános iskolás korú gyerekeknek is tartottak foglalkozásokat a fenntartható energiafelhasználás lehetőségeiről, így például a fa tüzelésének helyes módjáról.
A kutatók felelőssége ebben az, hogy a felhalmozódó tudományos ismereteket segítsenek átültetni a hétköznapi gyakorlatba, az oktatásé pedig, hogy ezek a praktikus ismeretek bekerüljenek a tananyagba
– tette hozzá.
A nemzetközi kutatás szoftveres energiamodellje szerint megfelelő intézkedésekkel 2050-re Európában akár 50 százalékkal csökkenthető lenne a társadalom energiaigénye 2019-hez képest, ennek 40 százalékához pedig elég lenne a már meglévő ismeretek minél szélesebb körben való propagálása és ezek alkalmazásának gazdasági motivációval történő elterjesztése.
Forrás: MTI, kép: Unsplash
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több energia
