Drónfotók alapján új módszereket vetünk be a visszavadításban
A birtok történetében először a napokban drónnal mértük fel a kanadai aranyvessző állományát a virágzás teljében. És ha már egyszer most lehetőségünk van pontosabban látni, hogyan állunk az aranyvesszővel és milyen állapotban vannak a nádasaink egy ilyen brutális aszály után (és közepette), olyan lépésre határoztuk el magunkat, amire korábban még nem. Mégis kaszálunk a nádasokban is, de csak foltokban. Általános letarolás helyett sebészi pontossággal jelöljük ki a foltokat és nyomvonalakat.
A területkezelésünk, a kaszálás, a rétművelés újabb szintjét lépjük meg, egyúttal még inkább mozaikossá tesszük a területet, főként a völgyben, a patakot kísérő kaszálókon (reményeink szerint majdani mocsárréteken).
A korábbi évekhez képest nem egy, hanem két őszi kaszálással készülünk. Egy kisebbel a napokban, a szarvasbőgés belobbanása előtt, majd valamikor október első felében egy második kaszálásra is. A késői kaszálásokkal két célt szeretnénk elérni.
- Egyrészt fokozni akarjuk a kanadai aranyvessző visszaszorulását (98%-ról mentünk le körülbelül 45%-ig).
- Másrészt folytatni akarjuk a vizes élőhelyi rehabilitációt, a potenciális öntésterületeket szeretnénk felkészíteni a víz érkezésére.
A kanadai aranyvessző visszaszorításának leghatékonyabb módja a kaszálás.
Méghozzá az a kaszálás, amit virágzásának teljében végzünk. Ez veti vissza a legerőteljesebben, illetve a késő őszi, októberi kaszálás, mert akkor a növény nem képes tartalékokat hordani a gyökérzetébe. Mindkét időzítést alkalmazni fogjuk az idén. Mivel két nagy volumenű kezelést már elvégeztünk a nyáron, egy kaszálást és egy szártépőzést, a birtok ebben a pillanatban meglepően jó állapotban van. Alig akadnak olyan parcellák, ahol az aranyvessző jelentős virágzását tapasztalnánk.
Nem kaszáltuk még a Felsőfenyérest és az Alsófenyérest, illetve a Zsurlós egy részét. Ám ezekben a parcellákban egyrészt máris erősen visszaszorult az aranyvessző, másrészt az aszály miatt alig tudott virágot fejleszteni. Ezeknek a parcelláknak a kezelésével ráérünk októberig. Itt jelentős változás, hogy a nyár folyamán készített drónfelvételek alapján felhagyunk azzal, hogy az Alsófenyéres magától, spontán vaduljon vissza. Hét év után is azt látjuk, hogy a növényzet 85%-a aranyvessző, a cserjeszint nem jön fel és a fűfélék sem terjeszkednek. Hét év teszt elég volt, látjuk már, hogy a parcella magától nem képes kiszorítani az aranyvesszőt. Így tehát októberben ismét bevonjuk a kaszálásba.
Két másik, magára hagyott parcellában
azonban eredményes volt a spontán visszavadítás. A Kiskarám és az Újliget területén ugyan tömegesen találunk még aranyvesszőt, de a feltörekvő, sok helyen máris járhatatlan, zömmel kökényből, kisebb mértékben (2-4%) galagonyából álló cserjeszint győzedelmeskedik a lágyszárúak, így az aranyvessző fölött is. Ez a két parcella lassan, de biztosan cserjéssé, aztán ligetté, és valamikor (15-20 év alatt) kis erdővé alakul. Itt tehát nincs tennivalónk semmi. Ugyanez nem működik az Alsófenyéresen, valószínűleg a fekvése és a talajviszonyai miatt.
Valójában már csak két kicsi folt van a rezervátumban, ahol erős az aranyvessző virágzása. A Nagyberek északi végében van egy nagyobb állomány (a fotón 1.). Az Edward-csatorna túloldalán, a Nagysásréten meg egy kisebb folt (2.) Ezeket mindenképpen még a szarvasbőgés bedurranása előtt tarra kell vágni. A drónfelvételek azt is megmutatják, hogy a Nagysásrét nádasában van egy hosszanti rész (3), ami ugyan nem tömény aranyvessző, de erősen kevert a nád aranyvesszővel. Némi hezitálás után úgy döntöttünk, hogy ezt is kikaszáljuk. Így a Nagysásrét déli végén egy kisebb nádfoltot hagyunk csak, s mögötte egy rövidre vágott terület keletkezik.
Azt reméljük mindettől,
hogy 2026-ban már jelentősen gyengébb aranyvessző állományok lesznek ezekben a foltokban is. A Nagysásréten végzett kikaszálások ráadásul abból a szempontból is előnyösek lehetnek, hogy ott hamarosan akár sekély vizes élőhely is kialakulhat az ősztől tavaszig terjedő időszakra. A legutolsó, s egyúttal legeredményesebb árasztásunk során láttuk, hogy a 2-es aranyvessző foltnál jelent meg először a víz a Nagysásréten. Így tehát egy következő, de bőségesebb árasztásnál is ott fog megjelenni. Ha értékelhető mennyiségben jut át ebbe a parcellába, akkor nemcsak a csatornákat tölti meg, hanem a kikaszált aranyvesszősök helyén is sekély öntésterület jöhet létre. Ez rendkívül előnyös volna.
A fészkelő nádi madarak miatt (például nádirigó) miatt elsődleges a nádasok védelme, sőt: avas nádasokra is szükség van, de egyelőre az aranyvesszőt ritkítani kellene még (a helyébe is nád települhetne). Ősztől tavaszig a nádasok szerepe jóval kisebb. A kóborló és vonuló, vízhez kötődő madarak inkább a nyílt, sekély vizeket keresik. A Nagysásréti kaszálásokkal az eddigi tocsogók területe a többszörösére növekedhetne. Mire megérkeznek az énekes nádiposzátáink és nádirigóink (május végén, június elején), addigra pedig a nádas megújulva ismét felnövekedhet.
A felső parcellákon ráérünk,
de a völgyben iparkodni kell, mert a következő napoktól beállhat egy olyan időszak, amikor sűrűbben érkezik csapadék. Elképzelhető, hogy pár héten belül ismét lesz árasztás is (bár a patakmederből és duzzasztásokból hiányzó víz pótlása nehézkes és hosszú folyamat lesz), és addigra a Nagyberekben és a Nagysásréten is a potenciális öntésterületeket a lehető legjobb állapotba kell hozni. Minél rövidebb rajtuk a vegetáció, az a madárvilágnak annál inkább kedvező.
Kicsi a valószínűsége, hogy még a mai napon (2025.08.29.) tető alá hozhatjuk a kaszálást, de a hétvégén mindenképp végezni kell vele. A patakparti sétányt ismét le kell nyírni, a nádfalakat ki kell igazítani fűkaszával. Ezt posztolás után elvégzem. Körülbelül 5-6 órányi munka lehet. Ezt most kell megcsinálni, mert a jövő héten a bőgés miatt már járni is csak lábujjhegyen lehet.
És még egy apróság. Ami talán nem is annyira apróság.
A Nagyberekben kaszálásra kijelölt aranyvesszős egy kisebb dombon van. Épp ezért nem tud dominálni rajta a nád. A kaszálás után itt talán kialakul egy olyan rejtett és nyugodt, vizekkel körbevett tisztás, ami egészen új élőhelyet jelent majd. Ami talán minden korábbi helyszínünknél alkalmasabb lesz akár nagyvadak filmezésére és etetésére, akár egy ragadozómadár/holló etető folyamatos üzemeltetésére.
Viszonylag kis beavatkozással nyerhetünk most új, minden korábbinál jobb élőhelyeket. Ha kaszálás után tisztábban látjuk a terepviszonyokat, dönthetünk esetleg arról is, hogy a nagy aranyvessző folt helyén mézelő zónát alakítsunk ki. Ti pedig drukkoljatok, hogy időben és simán-lazán végezzünk a legsürgetőbb munkálatokkal.
Megköszönve a figyelmeteket és a támogatásotokat!
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Illusztrációk: Centauri
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és vadon”
