Csökkent a tüdőrák előfordulása és a halálozás is

cigaretta tüdőrák előfordulása halálozás

Csökkent a tüdőrák előfordulása és a halálozás is


2011 és 2019 között a 40-59 éves magyar férfiak körében mintegy 50 százalékkal csökkent a tüdőrák előfordulása. A halálozás is évi 10 százalék körüli mérséklődést mutatott. A Magyar Tüdőgyógyász Társaság (MTT) a Közép-európai Tüdőrák Konferencia (CELCC) kapcsán ismertette a legfrissebb magyarországi adatokat.

Ugyanakkor a tüdőrák Magyarországon továbbra is vezető daganatos megbetegedés,

évente közel 9 ezer új esetet diagnosztizálnak. Csaknem ugyanennyi, 8-9 ezer beteg hal meg évente a betegség következtében. A tüdőrák ötéves túlélési aránya jelenleg 18,4 százalék. A magas halálozási arány egyik fő oka, hogy a betegséget az érintettek több mint felénél előrehaladott stádiumban diagnosztizálják, amikor a daganat már nem műthető.

Mint Kiss Zoltán, az MSD Pharma Hungary Kft. adatkutatási vezetője szerint az adatok egyértelművé teszik, hogy a betegség elleni küzdelem – beleértve a dohányzás visszaszorítására tett komplex intézkedéseket – az elmúlt évtized végére fordulópontjához ért. A következetes egészségügyi intézkedésekkel és társadalmi szemléletváltással a daganatok előfordulása csökkenthető, akár egy évtizeden belül is.

Gálffy Gabriella, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság onkopulmonológiai szekciójának elnöke, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnökségi tagja úgy látja, a tüdőrákos betegek túlélése az elmúlt évtizedben a leginkább javuló daganatstatisztikák közé tartozott. Ez egyrészt a szűrőprogramoknak, másrészt a diagnosztika és a szakmai irányelvek fejlődésének köszönhető, de az egyre korszerűbb terápiák is fontos szerepet játszanak. Az immunterápia és a célzott kezelések bevezetése új perspektívát nyitott a késői stádiumban lévő tüdőrákos betegek ellátásában is. Esetükben a hároméves túlélés esélye megduplázódott 2011 és 2019 között.

Bogos Krisztina, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Tüdőgyógyászat Tagozatának elnöke azt mondta, feladatuk, hogy a korai felismerés és a komplex onkológiai ellátás minden érintett számára elérhető legyen. A szakmai célok ismertek, az eszközök a rendelkezésre állnak. Következetes ágazati munkával évről évre életévekben mérhető eredményt érhetnek el.

A harmincszázalékos halálozási mutató

csökkentése elérésében további segítséget jelent, hogy a tüdőrák az innovatív gyógyszerkutatások fókuszában áll. Így például napirenden van az immuno-onkológiai terápiák alkalmazása a tüdőrák korai stádiumában. Az antitest-gyógyszer konjugátumok, illetve a már fázis III. vizsgálatokban szereplő mRNS-alapú vakcinák is fokozatosan kerülnek be a terápiás eszköztárba.

Az eredmények fenntartásához az alacsony dózisú mellkasi CT-szűrési program országos kiterjesztését, a komplex tüdőrák-stratégia elfogadását, valamint az alternatív dohánytermékek elleni fokozott fellépést szorgalmazzák.

Az intézkedéseknek köszönhetően reális cél, hogy 2030-ra további 30 százalékkal csökkentsék a magyar tüdőrákos betegek halálozási arányát. A „30/30 program” megvalósításához széles körű szakmai-iparági és betegszervezeti együttműködésre építő Tüdőrák Koalíció létrehozását kezdeményezik.



Cenweb webshop bögre felirat

Kedves olvasó,

lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).

Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!   


még többet az egészségről

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

1 hozzászólás

  1. Fontos cikk. A magyar rákregiszter szerint (2022 az utolsó lezárt év) az új regisztrált malignus betegségeket illetően első helyen van a melanoma, második a tüdő és hörgő rák, harmadik az emlő, negyedik a vastagbél és az ötödik helyen van a férfiak prostata rákja. Ahol én dolgozom abban a megyében is a vizsgálataink statisztikája szerint ugyanez a sorrend- no persze az én adataim a felsorolt diagnózissal vizsgált páciens adatokat tartalmazza, olyan bontásban is, hogy első (staging) vagy már kezelt beteg(restaging) vizsgálata e.
    Ámulok és bámulok a betegség történetek olvasása során, mennyi új lehetőség van . Ahol jól működnek a szűrővizsgálatok ott javul a gyógyulási százalék is, ha időben bekerül valaki az ellátásba. Én amit nagyon fontosnak gondolok a páciens edukáció- nem csak akkor már amikor meg van a baj, hanem azt ,megelőzően, hogy pl. miért fontos szűrővizsgálatokra járni. Jó ideje működnek szűrőbuszok, amik járják az országot. Anno nagy hiba volt megszüntetni pl. a kötelező tüdőszűrést- az emberek nem mennek, csak ha már nagy a baj. Más kérdés, hogy az ellátó rendzserben nem sikerült általánossá tenni a natív alacsony dózisú mellkas CT vizsgálatot az ernyőfénykép szűrés helyett. Nemrégiben egy egész napos európai tréningen elmondták, hogy bizony pl. a TBC újra köztünk jár és nem csak azokban az országokban a világon, ahol nagyon sokan élnek rossz körülmények között, hanem világjelenség. Szóval nagyon összetett a kérdés. Jó hallani, hogy a klinikum próbálja lekövetni az újdonságokat .

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük