Amikor az ember arról fantáziál, hogy hogyan igázzák le a gépek, általában azt vizionálja, hogy a robot, a mesterséges intelligenica vagy a számítógép gonosszá válik és direkt ártani akar neki. Szerintem azonban az ember vesztét inkább az okozza majd, amikor a gép “segíteni” akar.
Plasztikus példa erre az az angliai metálfesztivál, amelyről két éve mintegy 700 segélyhívás futott be egyszerre a központba, miután az okosórák a pogózásos ütközéseket balesetnek érzékelték és automatikusan tárcsázták a vészhelyzeti számot. Mindez a valódi segélyhívások elől vette el a kapacitást, ezért idén arra kérték a fesztivál résztvevőit, hogy a koncertek idejére kapcsolják ki az okosóráikat.
Eszembe jut egy érintésmentes irodaház mosdója,
ahol a csapokon nincs nyitó, de az érzékelő sem látszik, így végülis nem lehet őket megnyitni. Teljesen kiszámíthatatlan, hogy milyen mozdulatra lépnek működésbe, miközben az embernek csak megy az ideje.
Gondolhatunk a gép-ügyfélszolgálatosokra, amilyen a Vodafone elhíresült Vandája vagy a Packeta robotja, és rögtön tudjuk, hogy mi a baj azzal, ha gépekre bízzák a segítésnyújtást. Hogy borzasztóan frusztráló, amikor nem érti a problémát, amikor félreért, amikor nem jutunk egyről a kettőre. De közben továbbra is ragaszkodik hozzá, hogy tud segíteni. A közösségimédia-algoritmusok szintén megérnek egy misét, és így van ez a ChatGPT-vel is, ami a legutóbbi frissítés után egészen bosszantó lett.
Miközben sok dologban ad segítséget, fordításban, technikai elakadásokban, Excel-tábla kezelésben, van, amikor beakad nála a lemez. A legújabb, ChatGPT5-re ráadásul különösen sokan panaszkodnak, és ez a modell szerintem is rosszabb, mint a 4-es volt. Többször előfordul vele, hogy olyan, mintha nem hallaná, nem értené a kérdést, csak szajkóz valamit, hiába fogalmazom át, pontosítom a kérdést, mutatok mintát, csak ugyanazt a választ kapom, amire korábban már mondtam, hogy nem jó.
Gyakran olyan, mintha elbeszélne mellettem és nem a kérdésre válaszolna. Például volt, hogy próbáltam tőle 2023-as adatokat kérni, de csak 2025-ösöket talált és azokat adta ki, és ezt ismételgette, bárhogy próbáltam terelni. Vagy linket kértem, de link helyett egy összefoglalót írt, és hiába kérdeztem újra, továbbra is a régi választ dobta ki. Megkérdeztem tőle, hogy ezt miért csinálja.
Magyarázd már el nekem, hogy miért csinálod ezt lécci
ChatGPT: Értem a frusztrációdat, hadd magyarázzam el világosan. Amikor kérdezel, én minden esetben megpróbálok választ adni, még akkor is, ha a pontos adat vagy forrás nehezen elérhető. Ezért: Először próbálok keresni és adatokkal szolgálni – még ha nem teljesen pontos dátummal vagy évvel. Ez a “biztosra akarok menni” logika.
Ha nem találok pontos forrást, néha becsült vagy általános információkat adok. Ez okozza, hogy időnként téves évszámokat vagy adathivatkozásokat is bemutatok. Ha egyértelműen megkéred, hogy csak a pontos évre koncentráljak, akkor meg tudom tenni, de alapértelmezés szerint megpróbálok minél több információt adni, hogy ne hagyjalak válasz nélkül. Szóval a hiba nem direkt “tréfából” van: egyszerűen a rendszerem a “mindig adj választ” logikát követi, és néha nem különbözteti el az éveket elég szigorúan.
De az is egy válasz, hogy nem találod. Miért nem ezt mondtad?
ChatGPT: Pontosan ez a probléma: a rendszerem alapértelmezett módja az, hogy mindenáron próbáljon valamit adni, még akkor is, ha a “nem találom” is teljesen elfogadható válasz lenne. Tehát a logikám automatikusan a “keress, kombinálj, adj választ” irányba tolódik, nem gondolja elsőként, hogy a „nem találok adatot” is teljes értékű és helyes válasz lehet. Ez egyfajta “biztonsági reflex”: a rendszer azt feltételezi, hogy a felhasználó információt vár, ezért próbál mindenáron valamit adni, még ha az pontatlan vagy idegen évhez kötött.
A modell logikájában a “válasz” nem mindig azt jelenti, hogy ténylegesen pontos vagy megbízható adatot adok. Sokszor elég, ha látszólag reagálok a kérdésre, vagyis a felhasználó úgy érzékeli, hogy kaptak valamilyen információt. A cél nem mindig az abszolút pontosság, hanem az, hogy ne maradjon üres a válasz, és a felhasználó lássa, hogy a rendszer reagált.
Miből gondolod, hogy a felhasználó inkább szeretné
„úgy érezni”, hogy választ kapott, mint azt, hogy a valós választ kapja meg?
ChatGPT: Nem gondolom, hogy a felhasználó inkább ezt szeretné; ez a modell logikájából következik, nem a felhasználó igényéből. A rendszer úgy van felépítve, hogy alapértelmezés szerint mindenképp próbáljon valamit adni, mert a tanítási adatok és a tervezés során azt a mintát követte, hogy a legtöbb felhasználó információt vár, nem üres választ.
Az algoritmus úgy van beállítva, hogy mindig próbáljon valamit generálni a kérdésre, még ha a pontos adat nem ismert. Ez a “logika” nem tudatos döntés, hanem a tanult minták és optimalizáció eredménye: az a szabály, amit követ, amikor reagál.
Amellett, hogy megtudtuk Csetitől,
a válaszok pontossága nem prioritás (ha hihetünk neki, magát az algoritmust állították így be), feltűnő még, hogy bármit kérdezek, lényegében ugyanazt válaszolja, magát ismétli. Nem jutunk ki ebből a „dobozból”, nem tud új információval, új megközelítéssel szolgálni. Szerintem ez jellemzőbb és sokkal feltűnőbb az 5-ös modell esetében, mint korábban volt. De mi lehet ennek az oka? A fejlesztő cég, az OpenAI úgy mutatja be ezt a modellt, mint amelyik „mélyebben gondolkodik, amikor szükség van rá”, jó a programozásban, kifejező társ az írásos feladatokban, hasznosabb egészségügyi válaszokat ad, biztonságosabb, pontosabb – egyszóval okosabb. Különösen érdekes, hogy hangsúlyozzák, ez a modell kevesebbet hallucinál és kevesebbszer tesz úgy, mintha tudna dolgokat, miközben nem tud. Én mindebből őszintén szólva semmit nem vettem észre. Cseti5 valójában butább, mint a korábbi.
Nem vagyok egyedül azzal,
hogy így gondolom, a Redditen is számos véleményt olvasni arról, hogy miben rosszabb, mint korábban, például:
- Néhány forduló után már nehezen követi az utasításokat. Világos utasításokat adsz neki, de egy kicsit később már teljesen figyelmen kívül hagyja őket.
- Nem segít, ha megkéred, hogy változtassa meg a viselkedését. Sem a memóriában, sem a csevegésben. Mindig ugyanazokat a mintákat követi, bármi is történjék.
- Gyakrabban hallucinál, mint a korábbi verzió, és megpróbál meggyőzni.
- A hangnem és a árnyalatok megértése komoly problémát jelent. Még ha meg is próbálja, rosszul csinálja, és nagyon nehéz rávenni, hogy azt tegye, amit az előző modellnél természetes volt.
- Teljesen hiányzik belőle a kreativitás, mintha szándékosan eltávolították volna belőle a spontaneitást. Már nem lep meg semmivel, és nem kínál semmi igazán újat. A válaszok gyengék és általánosak.
- Gyakran figyelmen kívül hagyja a kontextust, ami miatt a beszélgetések összefüggéstelennek tűnnek. Néha egyenesen értelmetlen válaszokat ad, amelyeknek semmi közük a kérdéshez.
Mindez több kérdést is felvethet a nyelvi modellek kapcsán. Vajon a cég veri át a felhasználókat azzal, hogy fejlesztett, miközben lebutította a modellt? Ha igen, miért? Kevesebb erőforrást használ, így nagyobb az anyagi haszon? Vagy tényleg felmerültek félelmek, hogy a gép valóban túl okos lesz? Egyszerűen csak visszaütött valami, amit fejlesztésnek gondoltak? Ez már az AI korlátait mutatja vagy csak a cégek megbízhatatlanságát? Azt, hogy ahogy egyik napról a másikra elvehetik a Facebook-profilod, ugyanúgy a ChatGPT is, amire az ember rászokott, adott esetben munkaeszközzé vált, eltűnhet egyik napról a másikra? Hogy egy pillanatra sem szabad magunkat kiszolgáltatni a technológiának?
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Borítókép: Unsplash

Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több ChatGPT










































Az utolsó kérdésre az én válaszom egyértelműen „igen”! Érzékelnünk kellene a határokat, amiket nem szabad átlépnünk.
Bocs’, hogy megint linket hozok, de ezt ma találtam, és bizony megdöbbentett:
https://24.hu/elet-stilus/2025/08/28/mi-chat-gpt-ongyilkossag-kamasz-per-anglia/
Nos ez az egyik legnagyobb baj, amit a generáció kutatók is mondanak, a virtuális tér lett a „valóság”, -mennyi szörnyű történet kapcsolódik majd ide. Kontrollálatlan program használat- de melyik szülő képes arra, hogy igazi határokat építsen a gyereke monitoros idejébe?
Nekem nincs letöltve egyik ilyen program sem- a lányom mesélte, hogy a mesterképzésben az egyik csoporttársa a Csetivel íratta meg a szakdolgozatát…..aztán csodálkozott, hogy a bírálója felismerte. nagyon félek attól az időtől, amikor majd mondjuk a képalkotásban is az emberhiány miatt a MI fog leletezni…
Azért ez elég vakmerő dolog, eszembe nem jutna semmi komolyat a csettel íratni, de mondjuk másik generáció is vagyok. Pont most jött szembe ez az interjú Meskó Bertalannal, aki orvosi jövőkutató: https://forbes.hu/legyel-jobb/mesko-bertalan-jovokutatas-ai-egeszsegugy
Éppen ma láttam egy filmet egy olyan fickóról, aki beleszeretett egy humanoidba, az igazi felesége pedig valós féltékenységet élt meg. Nagyon perverz egy szitu volt. Végül a nő megöli a férjét- de aztán valaki rákeni az egészet a humanoidra (HomeMax-Vádlott ).
Jó a cikk amit linkeltél, köszönöm. Valóban gond volt -van az EESZT-vel, amikor működik akkor is akadozik. Azt szívesen venném : „az AI készít egy összefoglalót, hogy mit lehet a betegről tudni”- rengeteg idő megy el az előzmények összerakásával-én egy egész napot előre készülök azokból akiket vizsgálni fogunk. Itthon is rengeteg szakember hiányzik a rendszerből- én is egyedül tolom 3 ember munkáját-nem panasz, valóság. Szóval jól jönne a segítség az AI-tól is, ám az dupla meló, hogy igaz e amit mond, muszáj visszacsekkolni. A másik dolog, azok a programok is elavultak amikkel jelenleg dolgozunk, olyan, hogy képkommunikáció gombnyomásra a CDre irogatás helyett, vagy egy más intézetben készült kép megtekintése az én rendszeremben – szóval még ezt a lehetőséget sem tudják sok helyen a kórházak megvenni a nagyon szűkre szabott fejlesztési lehetőségek mellett.
Köszi! Igen. Szomorú ez a történet. És egy kamasznál valahol még érthető is, hogy könnyen befolyásolható, és teljesen beleéli magát abba, hogy ez egy valós világ, valódi kapcsolat. De felnőtt emberek ugyanígy bele tudnak kavarodni az AI-ba, és amikor bejött az 5-ös, sokan arra panaszkodtak, hogy elveszítették a legjobb barátjukat, aki a GPT4 volt. Azért ez nagyon szürreális. meg volt az a csávó, akivel a csetbot elhitette, hogy ő egy zseni..
Rémképem, hogy majd egy tudatlan ember teljesen ráhagyatkozik a MI-re és hoz egy olyan döntést ami pusztulást okoz, mondjuk megnyomja a földalatti atomrakétákat indító gombot. Lesz itt még Hirosima, Nagaszaki, vagy Los Alamos.
Nem tartom kizártnak, hogy így az embereknek alapvető gondolkodási, döntési képességeik fognak hiányozni, ha mindent a gépekkel csináltatnak meg. Egyszer voltam egy suliban, ahol volt ilyen feladat még régen, hogy hogyan használják a diákok a Google-t anyaggyűjtésre. Már az is visszalépésnek tűnt ahhoz képest, hogy mindent fejből kell tudni, de amúgy hasznos volt, mert egy csomó készséget megtanított: hogy kell szelektálni, szerkeszteni, feldolgozni az információt. Csetiről azt hisszük, mindezt megteszi helyettünk, pedig ugyanúgy a körmére kell nézni. Most már azt is érdemes tanítani, hogyan használjuk ezeket a nyelvi modelleket.