Újraegyesítették a Böddi-szék csatornával kettévágott medrét
A Böddi-szék medrét az 1950-es években a Sós-éri főcsatornával kettévágták, ami komoly hatással volt a tájra és az élővilágra. A csatorna hosszú távon akadályozta a természetes vízmozgást, édesvízzel hígította a tó vizét, és hozzájárult a meder elnádasodásához, feltöltődéséhez. Ezeket a kedvezőtlen folyamatokat a klímaváltozás hatásai még jobban felgyorsították, így veszélybe került a Böddi-széki szikes élővilág ökológiai rendszere.
A helyreállítás a központi medret és az öblözeteket ismét összekapcsolta, így az egységes tómeder felülete 180 hektárról mintegy 400 hektárra nőtt. A munkálatok során hat kilométer hosszan áthelyezték a Sós-éri – V-ös számú – főcsatornát, az új nyomvonal elkerüli a medret. Épült emellett négy zsilip és három áteresz, hogy biztosítsák a megfelelő vízkormányzást és a terület megközelíthetőségét.
Összességében 800 hektáron
indult meg a változatos élővilággal rendelkező szikes gyepek helyreállítása. Több mint 400 hektár földterület állami tulajdonba került, további területeken pedig megállapodtak a földhasználókkal, hogy folytassanak természetvédelmi célú kezelést. A szikes réteket és mocsarakat őshonos magyar háziállatokkal legeltetik. Szürkemarha, tarka üszők, merinó juhok, parlagi szamarak, házi bivalyok segítenek az előhelyek helyreállításában.
A bivalyok különösen hatékonyak a záródott nádasok megnyitásában dagonyázásukkal és taposásukkal.
Az állattartás kapcsán pásztorszállást, nyári és téli szállásokat, karámrendszereket, utakat, itatókat alakítottak ki, mellettük pedig tíz gémeskutat is felújítottak. Kialakítottak egy 4 kilométer hosszú, 16 állomásból álló tanösvényt is több új madármegfigyelő toronnyal.
Szikes sztyeppék és mocsarak
csupán néhány országban fordulnak elő Európában, de a legnagyobb kiterjedésben Magyarországon találhatók. Sok tekintetben különlegesek, hiszen tengerpartokhoz hasonló élőhelyek a szárazföld belsejében.
A Böddi-szék az időszakosan kiszáradó magyarországi szikes tavak között igen jelentős, a nyílt vízfelszínű szikes tavak 18 százalékát teszi ki. Része a Natura 2000 hálózatnak, és a szomszédos Kelemen székkel együtt a vizes élőhelyek védelmére létrehozott Ramsari Egyezmény is védi.
A kutatók a munkálatok során folyamatosan vizsgálták az élővilág állapotát, és már menet közben is számos biztató eredményt regisztráltak. A szikes tavak jelzőfaja, a sziki lebegőkandics több helyen tömegesen jelent meg, ami kulcsfontosságú a vonuló madarak táplálékellátásában. A helyreállított vízjárás pedig kedvezően hatott a szikesekhez kötődő ritka madárfajokra, például a széki lilére, gulipánokra, gólyatöcsre, piroslábú cankóra és a bíbicekre.
A Böddi-székre
ősszel rengeteg parti és gázlómadár, valamint darvak, több ezer vadlúd, főleg nyári ludak és nagy lilikek jönnek, de időnként felbukkan a ritka és veszélyeztetett vörösnyakú lúd is. A récék közül előfordul itt a kanalas, nyílfarkú és kendermagos réce, a parton pedig a kis termetű havasi partfutó, parti lile vagy akár az ezüstlile.
A helyreállítást a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság az Európai Unió LIFE Nature alapja és a kormány támogatásával valósította meg. A több mint 30 éve, 1992-ben elindított LIFE-program szinte az egyetlen kifejezetten természetvédelemre fordítható közvetlen forrás az Európai Unióban. Magyarországban az uniós csatlakozás óta a program révén eddig mintegy 43 projekt valósult meg nagyjából 117 millió euró értékben. Idén négy magyar projekt nyert támogatást, és a Kiskunsági Nemzeti Park mind a négyben érintett.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Forrás: MTI | Borítókép: Elekes Andor/Wikimedia
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több helyreállítás
Szuper!
Bevallom, hogy először még a cikk címét sem értettem, mert fogalmam sem volt, hogy mi az a Böddi-szék.
Aztán elolvastam a cikket, meg még párat a neten, ami a Böddi-székről szólt. Kerestem volna a magyarázatot, hogy az öntözőcsatornát miért kellett az 50-es években pont a tó közepén átvezetni, de nem találtam semmit. ☹ (Csak tippelek, hogy a nyomvonal így volt a legrövidebb, és a csatorna megépítésének a költsége a legkisebb.)
Tényleg szuper, hogy még ha 70 év múltával is, de fontos lett az eredeti állapot helyreállítása.
Amikor olvastam a cikket, én is ràkerestem, fogalmam sem volt hol van .