Átalakulnak a Budakeszi Vadaspark melletti erdők
A Pilisi Parkerdő átalakítja a Budakeszi Vadaspark mellett található 320 hektáros erdőt. Megújulnak a sétautak és a kilátóterasz, új tanösvény létesül, és különböző nehézségű futóköröket alakítanak ki. A klímaváltozást jobban viselő fafajokat telepítenek, kisebb tavakkal pedig új vizes élőhelyeket alakítanak ki. Igyekeznek visszaszorítani az invazív fajokat és rendbe teszik az erdőszegélyeket.
A tízéves programot az OTP Bank pénzügyi forrással támogatja, emellett részt vállal a változások hatásainak nyomon követésében és ismertetésében. A cég munkatársai személyesen is bekapcsolódnak a munkálatokba.
Az élőhelymegújítás hatásait a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának kutatói mérik és hitelesítik. A beavatkozások célja, hogy a klímaváltozásnak ellenállóbb, változatos, ökológiailag gazdagabb erdő jöjjön létre. A helyszín mintaterületként szolgál majd, és a tapasztalatokat más városi erdőkben is szeretnék hasznosítani.
A klímaváltozás hatásai különösen érzékenyen érintik a városi erdőket,
mert sok esetben ember által telepített, kevés fafajból és napjainkra kiöregedő faállományokból állnak. Ezek az erdők felszabdaltak, mozaikosak, és gyakran teljesen körbezárja őket a város, így elszigetelődnek más természeti területektől, ami törékenyebbé teszi az ökoszisztémájukat – írja a parkerdő a Facebookon.
A nagyvárosi környezet okozta terhelés tovább gyengíti ezen erdők ellenálló képességét, így legyengült „immunrendszerrel” rendelkező erdőknek kell szembenézniük a klímaváltozás okozta kihívásokkal.
Az Erdészeti Tudományos Intézettel közösen végzett elemzésük szerint a növekvő hőmérséklet, az egyre gyakoribb aszályok és extrém időjárási jelenségek miatt
2050-re összeomolhatnak a pesti oldal jelenleg ismert erdei.
Ezek a változások pedig nemcsak az erdők egészségét, hanem a városlakók életminőségét is befolyásolják. A budai oldali erdők ugyanakkor sokkal szerencsésebb helyzetben vannak, mert ezek évszázadok óta erdőterületeken állnak. Az elöregedés és a klímaváltozás azonban ezeket is fenyegeti.
A Pilisi Parkerdő az ország egyetlen parkerdőgazdasága, 65 ezer hektárt kezel Pest és Komárom-Esztergom vármegyében a Gerecse, a Pilis, a Visegrádi- és a Budai-hegység, a Gödöllői-dombság, valamint a Csepeli-síkság területén. Évente 32 millióan látogatnak ezekre a helyekre, amelyeknek több mint 80 százalékán folyik faanyagtermelés.
Forrás: MTI | A borítókép illusztráció: Unsplash
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több Pilisi Parkerdő
A szüleim faluja körüli erdők is részei az Őrségi Nemzeti Parknak- elég sok írás van a szentgyörgyvölgyi szálaló erdőgazdálkodásról, illetve arról, hogy pl. ebben a régióban az erdőkben nem lehet quadozni , motorkerékpározni stb.
Örököltünk itt erdőt, de olyan sok a tulajdonosa annak a régiónak, hogy kiméretni és eladni sem lehet . Nem is igazán tudjuk hol van. Emlékszem az erdészetre – komoly erdőgazdálkodás volt a 70-s években. A nagyapám is járta az erdőt, sok helyen volt csemetekert, ahol nyáron diákként dolgoztunk, gyomláltunk a fenyőcsemeték között, vagy a nagyobbak között sarlóztuk a gazt. Aztán ágakat is húzogattunk, a gyalogos turista utakat tisztogatva. Mindig is úgy van az emlékeimben a terület, hogy bármelyik irányba nézek, mindenütt erdőket látok.
Milyen szép mindenfelé erdőket látni. <3
Én úgy tudom, elvileg sehol sem lehet quadozni, motorozni, csak ez nem mindenhol érdekel bárkit is.
Ha minden tulajdonos hasonlóan van azzal az erdővel, akkor talán az egy jó kis háborítatlan hely. 🙂