A neutrínó, az univerzum hírnöke
Az elemi részecskékről szóló hírek mindig elgondolkodtatnak arról, hogy milyen is az a világ, amelyben élünk. Mert ebben a szubatomi birodalomban számos dolog megkérdőjeleződik, amit a hétköznapi életben evidensnek tekintünk. Például az is, hogy mi az „anyag“. Vagy hogy mi a mozdulatlanság. Mert miközben mi úgy érzékeljük, hogy a tárgyak állnak körülöttünk, valójában minden, mindenhol mozgásban van, ahogyan azt Rumi, perzsa költő már a 13. században megénekelte Az atomok tánca című versében.
A hír szerint
sikerült detektálni egy neutrínót, amely az eddig mért legnagyobb energiájú. A neutrínó egy elemi részecske, vagyis a világnak egy olyan eleme, amely jelenlegi tudásunk szerint nem bontható tovább. (Bár egy ideig a protonról és a neutronról is ezt gondolták, aztán rájöttek, hogy lehet még tovább bontani, szóval még bármi kiderülhet.)
A neutrínót gyakran szokás kísértetiesnek, illetve szellemrészecskének nevezni, főleg azért, mert többnyire érintés nélkül áthalad az anyagon. Ezt azért tudja megtenni, mert nagyon pici (hogy mennyire, azt majd alul látjátok). Alig van tömege, és nincs töltése (ezért hívják neutrínónak, mert ebből a szempontból semleges), van viszont energiája, ami méretéhez képest meglehetősen nagy lehet. Ez azért van így, mert a neutrínók gyakran olyan „kataklizmikus“ események során születnek, mint a magfúzió, a szupernóvarobbanás, a fekete lyukak körüli gravitációs kölcsönhatás, a kozmikus sugárzás légkörrel való ütközése. De létrejöhetnek egyszerű radioaktív bomlás során is. Még egy banán is bocsát ki neutrínókat, amelyek a gyümölcsben található kálium természetes radioaktivitásából származnak.
A neutrínók jelen tudásunk szerint a legnagyobb számban előforduló, tömeggel rendelkező részecskék az univerzumban. Minden alkalommal, amikor atommagok egyesülnek vagy hasadnak (például egy atomreaktorban vagy egy részecskegyorsítóban), neutrínók keletkeznek.
Üzenet a kozmoszból
Naponta több billiárd neutrínó halad át a testünkön (egészen furcsa ebbe a belegondolni), amelyek főleg a Napból és a kozmikus sugárzásból érkeznek, temérdek kozmikus információval, anélkül, hogy ez tudatosulna bennünk. Többnyire anélkül, hogy bárminek is nekiütközne. Néha viszont elkerülhetetlenül nekiütközik valaminek, és ilyenkor más elemi részecskék keletkeznek.
Mindazt, ami az elemi részecskék szintjén történik velünk, bennünk, tudatosan nem észleljük. De ez nem azt jelenti, hogy egyáltalán ne észlelnénk, ne lenne sejtésünk róla. Lehet, hogy amit az ember intuíciónak vagy megérzésnek nevez, azt többek között olyan szubatomi események alkotják, mint az elemi részecskék interakciója. A kozmosz üzenetei, amelyek a sejtjeinkbe érkeznek. Talán a tudományos gondolkodás irányát is sokszor inspirálják ezek a tudattalan üzenetek, amelyek szimbolikus formában a művészetben vagy a vallásban is megjelenhetnek.
Ugyanakkor az elemi részecskék tudományos világa is könnyen filozófiai vagy akár spirituális kérdésekhez vezeti az embert: hol az anyag határa és mi van utána? Mi egyáltalán az anyag? Lehet, hogy lényegében az anyag sem igazán „materiális“?
A tudomány jelen állása szerint az univerzumban a leggyakoribb, tömeggel rendelkező részecske a neutrínó, a leggyakoribb részecske viszont a foton, vagyis a „fény“, aminek nincs tömege. Bizonyára nem véletlenül olyan fontos koncepció az intuícióra épülő spirituális, vallásos tanokban sem a fény, azokon az analógiákon és közhelyeken túl, ami kapásból erről beugorhat.
De térjünk vissza a neutrínóhoz.
A kutatóknak a neutrínóról többnyire közvetett bizonyítékai vannak: az általa közvetített energiából, illetve az általa okozott kölcsönhatásokból detektálják. Mivel a neutrínó nagyon ritkán ütközik össze más részecskékkel, úgy próbálják tetten érni, hogy elcsípik azokat a rendkívül ritka pillanatokat, amikor ez mégis megtörténik. A leggyakoribb kölcsönhatás a neutrínó és egy atommag közötti ütközés, amely egy másik részecske, például egy elektron vagy muon kisugárzását eredményezi (utóbbi egy elektronhoz hasonló, szintén negatív töltésű, de annál nehezebb és instabilabb elemi részecske).
A neutrínók detektálásához
kell valamilyen közeg, ami lehet például a víz. Amikor a neutrínó ütközik egy vízmolekulával, keletkezhetnek olyan részecskék, amelyeknek fényét már észlelik a detektorok. Így működik a KM3NeT (Kilometre Cube Neutrino Telescope) Köbkilométeres Neutrínóteleszkóp is, amely a Földközi-tengerben található. Még nincs teljesen kész, csak az egyik detektor, amely Szicília partjainál áll a tenger fenekén. A másik Franciaországnál lesz, és a kettő együtt egy köbkilométert fog majd lefedni.
De már ez az egy detektor is hatalmas eredményt ért el a kutatók szerint, ugyanis talált egy neutrínót, méghozzá a legnagyobb energiájút, amit valaha mértek. Az eszköz egy müont „vett észre“. A kutatók lelkesek. Mint mondják, ezek a részecskék egyedülálló információkat hordoznak az univerzumban zajló, legnagyobb energiákat megmozgató jelenségekről és az azokban szerepet játszó mechanizmusokról, és segítenek felfedezni a kozmosz „legtávolabbi zugait“ – és az anyag mélyének legapróbb titkait.
Ezen az interaktív, kozmikus „mérettáblázaton“ megnézhetjük többek között azt is, hogy mekkora egy neutrínó (és egy ponton Centaurival is lehet találkozni) .
Forrás: MTI | Borítókép: A KM3NeT egyik eleme, forrás: KM3NeT
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több kozmosz
Nagyon érdekes cikk, köszi, Mara!
Már a gimiben is elvarázsolt az atomok világa. Az a kevés is, amit akkor hallottam róla fizika órán.
A fizika volt a kedvenc tárgyam. Az lett a negyedik tárgy is, amiből érettségiztem. Akkor három tárgy – matematika, magyar, történelem – kötelező volt, és kellett választani melléjük egy negyediket. Nekem ez a fizika lett, mert később ebből felvételiztem az egyetemre.
Egyetlen tétel volt az atomfizika részből. Kihúztam! Hatalmas öröm volt! 🙂
Kipróbáltam a linket! Végigmentem az egész méretskálán, kétszer is. Elhaladtam a Centauri(k) mellett is oda-vissza, és találkoztam a neutrínóval is. 🙂
Nem is gondolnánk, hogy a világunk mennyi csodát tartalmaz…
Nahát, mik derülnek ki! 🙂 Engem gyerekként nem igazán vonzott a fizika, inkább humán alkat voltam. De mióta érdekesebbnél érdekesebb felfedezéskeről lehet olvasni, meg jönnek szembe a Youtube-videók, engem is magával ragadott. Tényleg más perspektívába helyezi az embert. Nem lehet elégszer rácsodálkozni a világra.
Én mindig inkább reál beállítottságú voltam – bár a magyart is nagyon szerettem, irodalmat és nyelvtant is egyaránt.
Nagyon jó fizika tanáraim voltak, és – az utolsót kivéve – matek tanáraim is. A tanárokon sok múlik.
Kevés gyerek van, aki az irodalmat és a fizikát is szereti. 🙂 Igen, az biztos, hogy a tanárokon nagyon sok múlik!
Nekem libabőrzik a hátam, amikor olvasok ilyen cikkeket, vagy látok erről filmeket.
De a keleti hangzású zenétől és Atomok táncától is, talán azért is egyik kedvenc filmem, a Bab’Aziz-A sivatag hercege. És most az jutott eszembe, hogy a hitet, ami egyébként a film vezérfonala, lehet épp a neutrínók hordozzák bennünk.
Akit esetleg érdekel, és még nem látta, itt még nézhető
https://videa.hu/videok/film-animacio/babaziz-a-sivatag-hercege-egyben-film-magyarul-omDVCW5RP6TRyMdf
Köszi! Jól rémlik, hogy ennek a filmnek volt a zenéje? Még nem láttam, de most felkeltetted az érdeklődésem. Szerintem lehetnek ilyen titkos összefüggések, analógiák a fizikai és a lelki világ között.
Igen, ennek a filmnek, de a film óta sok képi verzió készült hozzá. Talán itt jobban élvezhető a film, neked nem igen okoz nyelvi nehézséget a szöveg olvasása. https://www.youtube.com/watch?v=T9_qRlBthRI
Nem láttam még én sem a filmet, nem is hallottam róla. Meg fogom nézni. Köszi!
Atomok és molekulák- ez volt az első könyv amit az idősebb nővérem vett nekem, még általánosba jártam. Sosem gondoltam, hogy közöm lesz a subatomi részecskékhez, vagy bármihez ami kvantum fizika. Pl. mindig rá kell keresnem a God Particulára is , elképzelni sem tudom milyen gondolat sor vezet oda, vagy matematikai formula, ami megmutatja-„kell még ott lenni valaminak:-)”No de hát ezért vannak a Nobel díjas fizikusok, hogy erről gondolkodjanak. Nagyon tetszik az a gondolat a cikkben, hogy az univerzumból hozott információ ott van minden sejtünkben, a neutrino hozza ami átmegy rajtunk. Végül is így lesz magyarázat arra, mondjuk egy családállításban hogy a frász karikában érkezik meg egy gondolat, érzés, olyan személyekkel kapcsolatban akiket nem is ismertünk. Azt hiszem kell vennem egy kvantum fizika könyvet.
Kipróbáltam a linket én is jópofa:-))
Szóval az árnyékhírnökök :-)) Jungnak mégis csak igaza volt az árnyék személyiséggel kapcsolatban.