Júniusi vihar | Nagy zuhé jött, de a patak épp csak moccant

A tegnapi beharangozó után szerencsére valóban érkezett egy kiadós eső. Nem a szokott forgatókönyv valósult meg, vagyis nemcsak a szél erősödött viharossá, nemcsak a levegő hűlt le jelentősen, hanem megérkezett a csapadék is. Még csak azt sem mondhatjuk, hogy jelentéktelen csepergés volt csupán. Szakadt az eső, és a közeli úton is kialakult egy közepesen erős vízfolyás, melynek vize szinte azonnal a Kispatak medrébe szalad; dörgött és villámlott, de csak közepesen. Jég nem jött. Kár nem keletkezett. Ágak nem törtek le, sőt: még a lábon hagyott kaszálókon sem fektette el a szél és a víz a füvet (a Nagykarám, a Kisrét és a Hospoda sincs még kaszálva).
A zápor intenzitása egy tízes skálán mérve 7-8 körül lehetett,
és nem tartott tovább negyedóránál. Az intenzív szakasz után körülbelül még egy órán át csendesen esett az eső. A korábbi tapasztalatokból kiindulva, és figyelembe véve, hogy az idén a tavalyinál is szélsőségesebb az aszály, nem sok jóra számítottunk. A növényzetnek nyilván nagy segítség egy ilyen eső is, a füves területek ettől is kizöldülnek, de a fáknak vagy a pataknak nem jelent szinte semmit, mert nagyobb mélységig nem hat ennyi víz.
Ennek ellenére hajnalban a Felső-víz partjára telepített vadkamera képén (Gémes-part) úgy tűnt, mintha emelkedett volna a vízszint. Ezért hajnali 5.15-kor lesétáltam a patakhoz, egyúttal elvégeztem a szokásos, napi kameraellenőrzéseket is. A helyszínen aztán csalódnom kellett. A Felső-víz, amely elsőként reagál a kiadós esőzésekre, valóban emelkedett, de csak pár centit. A vize a torkolatnál – ahol a legkönnyebb megítélni, hogy érkezett-e vízutánpótlás – alig változott valamit. Épp csak kissé opálosabb lett, de ezt akár okozhatta az is, hogy újabban sok réce mozog rajta, és sok vaddisznó túrja a partjait.
A víz tehát kissé felfrissült, amiként a növényzet is, de csak ennyi. A patak továbbra is áll, és mi továbbra is arra várunk, hátha majd Medárd környékén érkeznek olyan bőséges esők, amelyek újraindítják a patakot, ami lehetővé teszi a patakmedrek visszatöltését, esetleg nyári öntésterületeket is. Ezzel együtt is eredményes és emlékezetes hajnal volt 2026.06.11. hajnala, mivel még a vízszintellenőrzés előtt az Edward-sáncon váratlanul belefutottunk egy nagyragadozóba; évek óta várjuk, hogy szemtől szemben találkozhassunk vele, és ez ma hajnalban végre megtörtént… De ez már egy másik történet.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Borítókép: Gímszarvas koratavasszal a Csíkos-parton (Centauri)

Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és vadon”










































Ahhoz, hogy a patak vize megmozduljon, tartós, intenzív eső kellene, amit már a föld nem tud beszívni. De legalább a növények örülhettek, és kár sem keletkezett!
Új neveket használsz – legalábbis nekem újak. Gémes-part, Csíkos part. Ezek hol vannak – talán a Nagypatak túloldalán? 🤔 -, és miről kapták a nevüket? (Lenne tippem: szürkegém és malackák? 🙂)
No és megint csigázol! Mi lehet az a nagyragadozó? 😮
Remek kérdéseid vannak ismét! A partok elnevezéséről tervezek záros határidőn belül egy posztot, mivel ezek valójában új élőhelytípusok. Igen, a Nagypatak túloldalán (bal part) 🙂 Abban maradtunk Marával, hogy nem mi keresgélünk nevek után, hanem ráhagyjuk ezt a természetre. Megvárjuk, míg egy-egy partszakaszon valami emlékezeteset nem látunk, s az lesz a névadó. Korábban így kapta a Sakál-csobogó és a Dalmatina-gázló is a nevét. A Csíkos-part például arról nevezetes, hogy az első látványos vadkamerás felvételeken 20-25 (30?) csíkos vadmalac zúdult ki a partra. Amíg élünk, ez a kép fog elsőként beugrani, ha arról a partszakaszról van szó (mellesleg a Sakál-víz bal partja ez). A malacok után kapta tehát a part a Csíkos-part nevet. A tervezett posztban majd hozok térképet is. 🙂
Köszi! 🙂
Nekem is eszembe jutott, hogy lassan aktuális lesz egy új térkép megint.
Remek és beszédes ötlet így elnevezni a különböző élőhely tipusokat.
Azóta jöttek újra kismalacok? ( akik már nem is olyan kicsik)
Nagyvad- ez nagyon titokzatosan hangzik:-)
Mint Hemingway nagy kuduja az Afrikai vadászat c. könyvében.