Megérkezett a videó a mocsári békáról!
A rövid (16 perces) mégis részletes videónk arról a csodáról, amiben újabban úgy fürdőzünk, mint a langyos öntésterület kék vizében a kék égnél is kékebb béka! 2026. március 16. óta más érzés itt élni, a rezervátumban. Eltelt három nap, legalább 6-7 alkalommal áztam el a békáink miatt, amikor csak lehet, fotózunk és filmezünk, a vadkamera folyamatosan veszi a békákat, tegnap volt életünk első úgynevezett „kék béka túrája” (a Cenweben erről is hozunk fotókat, talán még ma), de még mindig úgy érzem, mintha álmodnék csak a rezervátummal.
Azt álmodnám, hogy itthon vagyok.
Korábban is előfordultak hasonló álmok, ám ebből most nem tudok felébredni.
Nem mintha bánnám.
Kicsit persze az is álom, hogy végre könnyebben tudjuk elkészíteni a videóinkat, és gyorsabban tudjuk feldolgozni és a számotokra elérhetővé tenni az eseményeket. Igyekszünk megfelelni nemcsak az elvárásoknak és kívánságoknak, hanem a lehetőségeknek is. Mert bár ezt nem szokták mondani és legtöbbször az elvárásoknak szoktunk megfelelni, ám ennél jóval fontosabb,
hogy a lehetőségeinknek feleljünk meg.
Mint amikor valaki jól sáfárkodik a képességeivel. Az informatikai hátterünk is lehetőség, képesség, amihez épp úgy igyekszünk felnövekedni, amint a rezervátum mennyei adottságaihoz is – annál is inkább, mert a rezervátum hihetetlenül hálás. Újra és újra ezt tapasztaljuk:
Ha csak egy kicsit is mozdulunk és kedvezünk a helyi ökoszisztémának, az százszorosan ad vissza. Gyorsan és drasztikusan; látványosan és meggyőzően. Összefoglalva: gyönyörűen reagál a legkisebb segítő szándékra is. Az ökoszisztéma, fajok és egyedek közössége ebből a szempontból talán még kommunikatívabb is, mint sok embertársunk. Jóval inkább társunk és szövetségesünk, mint sok ember köröttünk.
Örülnénk, ha osztoznál az örömünkben. Előre is köszönünk minden segítséget, és továbbra is a legjobbakat kívánjuk mindenkinek, embernek, madárnak, békának – kék fadongónak, csilcsalpfüzikének és százszorszépnek.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Illusztrációk: Centauri
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több rezervátum
Ellenállhatatlan ez a kék szín, azért ilyen sikeres a nász. 🙂
Haha, ez találó. 😄🩵 Gyönyörűek!
Azt lehet tudni miért vált kékre a bőrük? Mi az a fiziológiai inger ami átfesti?- nem a párzás tényére gondolok, hanem a pigment jellegére. Barnából lesz kék? Biztosan a bőrben termelődött melanin féleség lesz más.
Remek kérdés! Marával már két napja elhatároztuk, hogy írunk erről és utánajárunk a nemzetközi szakirodalomban. Remélem, nem kell sokat várni a válaszra 🙂 Minket is nagyon érdekel!
Annyit máris tudunk, hogy az egész bőr szerkezete megváltozik (ez látszik is rajta, olyan márványszerűvé válik), és a bőr alatt vízréteg keletkezik, ami a nászidő után felszívódik.
Akkor ez békalympha :-)) )a bőr alatt, vagy kékvér:-)))
Nagyon köszönöm a választ, meg a kutatást majd. Az ember bőrszíne hirtelen akkor változik amikor elpirul- sima vértolulás, vagy akkor lesz kékes lila, ha túl sok a CO2 a vérében- kövér ember nagy hassal aki ülve elalszik, mert felnyomja a hasa a rekeszt és emiatt nem szellőzik a tüdő, de van a „blue baby”- kék baba jelenség is amikor pl.a víz nitrit tartalma magas és methaemoglobin keletkezik a vérben – klasszikusan falun régen ahol a szennyvíz belefolyat a kútba ott a babák kékek lettek, de felnőttnél is lehet pl. ha kokózik valaki. Bocsi csak beugrott ez, nyilván a békafiziológia az teljesen más.
Milyen jó mondás „nem hagyom, hogy bemenjen a bőröm alá” valami olyan dolog ami betalál. A hím béka hagyja:-))
Hát mert talán ami betalál a bőr alá, ebben az esetben nem rossz, sőt! Különösen érdekes, hogy a kékké válás mennyire nem automatikus és egységes. Függ attól is, hogy egy szaporodóhelyen mennyien vannak. Ha kevesen vannak, akkor elmarad a bekékülés. A gyengébb egyedek pedig, ha akarnak se tudnak nagyon kékek lenni.
Izgalmas kérdések, érdekes kutatási terület ez is!
Az AI nekem ennyit mondott:
„A hímek bőrében lévő pigmentsejtek a tesztoszteron hatására változtatják meg a fényvisszaverő képességüket, ami kék színezetet eredményez.”
De majd ti kiderítitek részletesebben.
Ez akkor úgy is értelmezhető, hogy a mocsári békák hímjeinél a kék szín egyfajta „vizuális, esztétikai, festészeti erekció” 🙂 🙂
Ami néhány napig tart. 🙂 🙂
tartok tőle, hogy az AI- nak van igaza ebben az esetben, mivel a násszal kapcsolatos tesztoszteron szint emelkedés váltja ki.
Imádom őket, vígan fickándoznak😍🐸
ez óriási:-)))) a napokig tartó erekció embernél igen fájdalma….priapizmusnak hívják.
Épp most láttam egy természetfilmet.
Ebben arról volt szó, hogy a mandrillok – ez egy Gabon erdeiben élő majomfaj – hímjei amikor elérik az ivarérett kort, akkor a pofájuk és a hátsófelük élénk színűre változik. Minél dominánsabb egy hím, annál élénkebbek a színei.
Azt mondták a filmben, hogy ez is a tesztoszteron hatása. Nem biztos, hogy ugyanaz a hatás, mint a mocsári békánál, de a végeredmény hasonló. (Ezt már én teszem hozzá.)
Hát nem érdekes? 🙂
„Csak azt nem tudom mért piros a majom feneke”:-)))))ismeritek a dalt ugye? A bőr pirosságot a vérellátottság is okozhatja-akkor a majom nem az arcán pirul:-))))
Bocsi, továbbra is nagyon érdekel mit mondanak a kutatók a békakékségről.