Most látjuk csak, hogyan működik a vadkamerák energiaellátása!
Apróság, de fontos. Tanmese arról is, hogy mennyire fontos a gyakorlat és a tapasztalat. Általában mindenben, s persze akkor is, ha rezervátumot hozunk létre, és ott igyekszünk egyre magasabb szintre emelni a kutatásokat. Többek között azzal is, hogy oly sok várakozás és kísérletezés után végre hozzálátunk egy vadkamerás megfigyelőháló létrehozásának. Az internet korában azt hihetnénk, hogy ilyen kérdésekben könnyebb eligazodni, mint korábban, de ez nem feltétlenül igaz. Korábban bizonyára megkeresünk egykét szakértőt a témában, és azok az infók, amelyeket tőlük kapunk, nagy valószínűséggel megbízható és használható infók lesznek. Most azonban a bőség zavara mellett az információs túlkínálat is nehezíti a dolgunkat.
Pokoli nehéz kihámozni, kinek és minek higgyünk.
A Webrezervátum felépítésének kezdetekor a szempontjaink között nem volt prioritása annak, hogy a kamerák mennyit bírjanak ki terepen lemerülés nélkül. Fontosnak tartottuk, hogy beépített akkumulátorral rendelkezzenek, hogy ne kelljen környezetszennyező módon (és költségesen) hetente, ipari mennyiségben vásárolnunk az alkáli elemeket. Arra viszont nem igazán figyeltünk, hogy például a napelemes kameráknál a napelemek teljesítménye miként korrerál a kamerák energiaigényével. Kicsit érthetőbben:
vajon a napelemek képesek huzamosabb ideig működtetni a kamerákat?
Úgy voltunk vele, hogyha másért nem is, de a felvételek letöltéséhez rendszeresen kimegyünk a kamerákért, ráadásul, mivel nem távoli helyeken használjuk majd őket, idővel pár helyre az áramot is elvihetjük. Utóbbi hamar megvalósult a Gímtisztáson, ahol nemcsak infra-refikkel világítottuk ki a tisztást, hanem a kamerákat is hálózatra raktuk, így nem merültek le sosem.
A kamerák energiaigényét, illetve a dóm-kamerák energiaellátásának tartósságát igazán csak az utóbbi két hétben tudtuk tesztelni. Az első saját kamerával későn, 2025. szeptember elsején indultunk el, amikor már kevés volt a napsütés, és erősen rövidültek a nappalok. Ráadásul legtöbbször részben fedett, árnyékos helyeken dolgoztak a kameráink, ahol nem kaptak napsütést akkor sem, ha tiszta volt az ég. Bár a napelemek szórt fénynél is dolgoznak, ám koránt sem olyan hatékonyan, mint amikor telibe kapja őket a ragyogó napsütés.
A Webrezervátum programban eddig összesen négy kamerát sikerült beszereznünk,
amiből egyet („Vadmalac”) sajnos hamar elvesztettünk (vaddisznók belelökték a patakba). A maradék három kamera közül egy nem napelemes, hanem tölthető akksikról megy („Jégmadár”). A másik két kamera több mint két hete nyílt területen van. Az egyik („Fantombika”) már 2025. október 14-től a hollóetetőn teljesít szolgálatot, „Vörösbegy” pedig huzamosabb ideje a Kisbivalyosnál az öntésterületet figyeli. Hosszú ideig mindkét kamerát be kellett hozni időnként feltöltésre, ám újabban, amint hosszabbakká váltak a nappalok, és gyakrabban van napsütés, az akksik folyamatosan 100%-on vannak.
Ez nekünk is váratlan, megdöbbentő eredmény.
A napelemek használhatóságáról szóló vélemények szórása kirívóan nagy, ezért nem is alakult ki bennünk előzetes elképzelés az elvárásainkról. Most azonban megdöbbenve és persze boldogan látjuk, hogy amennyiben a kamerák nyílt területen vannak, derült időben, kora tavasztól késő őszig gyakorlatilag hosszú távon is megtermelik maguknak az áram 100%-át! Ez lényegesen könnyebbé teszi a munkánkat és azt is igazolja, hogy a napelemes technológia mennyire környezetkímélő. Nemcsak elemeket nem kell folyamatosan venni, de vélhetően annál is tisztább üzemeltetés ez, mintha hálózati áramról mennének.
Bár a felvételek többségét a kártyákról közvetlen átmásolással szoktuk menteni, elvileg lehetőség volna megtenni ezt az interneten keresztül is (a felhőben). Ezt is figyelembe véve egy meleg és napsütéses déli tájon egy ilyen kamerát akár évekre is magára hagyhatunk úgy, hogy közben a kamera végig dolgozik, termeli magának az áramot, és küldi a nagy felbontású képeket. Ez nagyszerű tapasztalat.
Két hete meg is kértük az egyik kedves barátunkat,
aki az efféle rendszerek összerakásából él – ő mentette meg annak idején a Jákob botja kéziratát, amikor az elszállt a gépről! –, hogy tervezzen meg nekünk egy könnyebben, hatékonyabban üzemeltethető Webrezervátumot; egy olyan belső hálózatot, ami a rezervátum megfigyelését, a Cenweb üzemeltetését, az adatok és videók tárolását és rendszerezését, illetve a folyamatos 4K videók gyártását lehetővé tenné. Ha ez a rendszer egyszer feláll (már pedig muszáj lesz ebbe az irányba elmozdulni), akkor a kameráink jelentős részét egyáltalán nem kell majd látogatni. Ha végre fix kameraállásokat alakíthatunk ki (mert lesz elég kamera), akkor fél éven át is dolgozhat egy-egy kamera anélkül, hogy egy ujjal is hozzányúlnánk.
Most 2026. február 17. van, tehát ez még nem is az a klasszikusan meleg, napsütéses időszak, és még a nappalok hossza sem elég, mégis: legalább 10 napja nem esett a kamerák töltöttsége 90% alá. Még a hollóetetőn se, ahol időnként szinte folyamatosan dolgozik a kamera a nagy forgalom miatt. Ez többek között azt jelenti majd a gyakorlatban, hogy áprilistól, ha ismét lesznek gyurgyalagjaink, a gyurgyalagfalat figyelő kamerával nem sok gond lesz, hisz nyitott, napsütötte helyen dolgozik majd. Gyakorlatilag hozzá sem kell nyúlnunk, míg a gyurgyalagok fészkelése zajlik (áprilistól augusztusig), ami ebben az esetben azért is fontos, mert így tökéletes zavartalanságot biztosíthatunk a fokozottan védett madaraink számára.
Ezek az eredmények tehát roppant biztatóak, és arra sarkallnak minket, hogy még nagyobb erőbedobással erősítsük a Webrezervátum továbbépítését – különösen az előttünk álló hónapokban, amikor beindul a rezervátumban a vegetációs időszak és az csúcsra járatott élet. Képzeljétek csak el, mi mindent láthatnánk még, ha valóban tovább tudunk lépni. Így is csak az év elején mi mindent köszönhettünk a kameráknak! Öreg rétisasról készült videót, számos felvételt egy görényről, és pár napja bizonyították a kamerák a vidra jelenlétét is. Mi minden lehet itt még!
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Illusztrációk: Centauri
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és vadon”
Mint a krimiben- ül egy fickó egy irodában , vagy a portán a nagy monitorok előtt és figyeli a terepet:-)) Ez nagyon klassz lesz, ha megvalósul. A hollóetetős videóban az a furcsa érces hang a hollóé?
Megmondod, hányadik percnél hallod azt a hangot?
Mindjárt az elején- olyan mintha egy vadkan röfögne:-)
Akkor az a holló hangja lesz.