Mely országok a legjobbak matematikából?
A Visual Capitalist a 15–16 éves diákok 2022-es PISA-felmérései alapján rangsort készített arról, hogy az egyes országok mennyire hasítanak matekból. A teszt, melyen 81 ország bizonyos iskolái vettek részt, azt méri, hogy a diákok mennyire tudják a matematikai tudásukat gyakorlati problémák megoldására használni. A pontszámok 400 és 600 között mozognak.
A táblázatból kitűnik,
hogy ezen a téren messze a távolkelet vezet. Szingapúr, Makaó, Tajvan, Hongkong, Japán és Dél-Korea áll az élen. Európában az észtek törnek vezető szerepre, akik rögtön Ázsia után következnek és a hetedik helyen állnak, míg Magyarország 473 ponttal a huszonnyolcadik, Európában pedig a tizenkilencedik. Az összes vizsgált országot tekintve pedig épp a felső harmad alatt található.
Az európai dobogóra még Svájc és Hollandia került fel, a régióból Lengyelország, Csehország, Ausztria és Szlovénia előz meg minket, valamint előttünk van Lettország és Litvánia is. Az Egyesült Államok az OECD-átlag alatt teljesít, a 33. helyen áll 465 ponttal, de még nála is gyengébb Szlovákia és Horvátország.
A matematikai készségeknek: alapvető szerepük van a modern gazdaságokban, támogatják az innovációt, a termelékenységet és a hosszú távú versenyképességet. Ahogy a technológia és az adatvezérelt munka egyre fontosabbá válik, a jó matematikai eredmények versenyelőnyt biztosítanak az egyes országoknak.
| Helyezés | Ország | Átlagos PISA pontszám |
|---|---|---|
| 1 | Szingapúr | 575 |
| 2 | Makaó | 552 |
| 3 | Tajvan | 547 |
| 4 | Hong Kong | 540 |
| 5 | Japán | 536 |
| 6 | Dél-Korea | 527 |
| 7 | Észtország | 510 |
| 8 | Svájc | 508 |
| 9 | Kanada | 497 |
| 10 | Hollandia | 493 |
| 11 | Írország | 492 |
| 12 | Belgium | 489 |
| 13 | Dánia | 489 |
| 14 | Nagy-Britannia | 489 |
| 15 | Lengyelország | 489 |
A „győztes” országok hosszú évek óta kiemelten kezelik a matematikaoktatást, szigorú tantervekkel és magas elvárásokkal. Afrikai, közel-keleti és latin-amerikai országok nem szerepelnek a listán, amely teljes egészében itt látható.
A következő PISA-teszt
idén volt és várhatóan 2026-ban publikálják. Addig is álljon itt egy ijesztő ábra arról, hogy hogyan hanyatlanak a készségek világszerte. Ezek a matematika, a szövegértés és a természettudományos teszteredmények OECD-átlagai. Ugyanez interaktív táblán itt látható.
A hanyatlás a 2010-es években kezdődött. A 2000-es évek elején a matematikai képességek pontszáma még 502 volt, 2003-ban és 2009-ben is ennyit mértek. A hanyatlás a 2012-es tesztnél kezdődött 499-nél, és most már csak 480-on áll.
A szövegértés 2012-ben ért a csúcsra 501 ponttal, 2022-ben 482 volt. A természettudományos készségek 2009-ben 506-on, 2012-ben 505-ön álltak, most pedig 491-en vannak. Az országok tehát ebben állnak még mindig a legjobban, majd a szövegértés következik és utána a matematika.
A PISA-tesztek egyébként 2000-ben kezdődtek, így nem láthatjuk, hogy merre halad a görbe, esetleg a készségeknek is van-e valamiféle ciklikussága és újra számíthatunk felívelő szakaszra, hiszen épp nemrég írtunk arról, hogy a tudás is bizonyos természeti törvényeknek engedelmeskedik.
Magyarország nagyító alatt
A 2022-es átlagos eredmények matematikából alacsonyabbak voltak a 2018-asokhoz képest, míg az olvasás és a természettudományok terén nagyjából megegyeztek a 2018-as szintekkel.
A természettudományokban azonban a teljesítmény jelentősen jobb volt, mint 2015-ben, és a 2006–2015 közötti időszakban tapasztalt visszaesés egy része helyreállt. Ezzel szemben a 2022-es matematikai és olvasási eredmények Magyarország PISA-részvételének történetében a legalacsonyabbak közé tartoznak, és közel állnak a 2015-ös szintekhez.
A legutóbbi időszakban (2018–2022) a legjobban teljesítő diákok (a legmagasabb pontszámot elérő 10%) és a leggyengébben teljesítő diákok (a legalacsonyabb pontszámot elérő 10%) közötti különbség a matematika, az olvasás és a természettudományok terén nem változott jelentősen. A matematikában mind a jó, mind a gyengébb diákok teljesítménye közel maradt a korábbi szintekhez.
A 2012-es adatokhoz képest a szint alatti (2-es szintnél alacsonyabb) teljesítményt nyújtó diákok aránya matematikában nem változott jelentősen, olvasásban hat százalékponttal nőtt, természettudományokban pedig négy százalékponttal emelkedett.
Közel az OECD-átlaghoz
A magyar diákok matematikában, szövegértésben és a természettudományos készségekben is az OECD-átlag közelében vannak.
Kevesebb diák tartozott a legjobbak közé (5-ös vagy 6-os szint) legalább egy tantárgyban, mint az OECD-országok átlagában. Ugyanakkor a diákok nagyobb aránya érte el mindhárom tantárgyban a minimumszintet (2-es vagy annál magasabb), mint az OECD-átlag.
Mit tudnak a diákok matematikából?
Magyarországon a diákok 71%-a érte el legalább a 2-es szintet matematikából (OECD-átlag: 69%). Ezen a szinten a diákok képesek felismerni és értelmezni, közvetlen utasítás nélkül, hogy egy egyszerű helyzetet hogyan lehet matematikailag ábrázolni (például két alternatív útvonal teljes távolságának összehasonlítása, vagy árak átváltása másik valutára). Több mint 85% teljesített ezen a szinten vagy afölött Szingapúrban, Makaóban (Kína), Japánban, Hongkongban (Kína), Tajvanon és Észtországban.
A magyar diákok körülbelül 8%-a volt kiemelkedő matematikából, azaz ért el 5-ös vagy 6-os szintet a PISA-matematikateszten (OECD-átlag: 9%). A legnagyobb arányban a top hat ázsiai ország és régió diákjai értek el ilyen szintet: Szingapúr (41%), Tajvan (32%), Makaó (29%), Hongkong (27%), Japán (23%) és Dél-Korea (23%). Ezeken a szinteken a diákok képesek komplex helyzeteket matematikailag modellezni, és kiválasztani, összehasonlítani, valamint értékelni a megfelelő problémamegoldó stratégiákat. A PISA 2022-ben részt vevő 81 ország és gazdaság közül csak 16-ban érte el a diákok több mint 10%-a az 5-ös vagy 6-os szintet.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Borítókép: Pexels
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több tudomány
Azon, hogy az USA-t megelőzi Magyarország, nem annyira csodálkozom. Azon már inkább, hogy Norvégiát is. 🤔
Jó lenne látni régebbi eredményeket. Vajon hogyan változott a ranglista az évek során?
Ez jó kérdés! Körülnézek, de most hirtelenjében egy nagyon ijesztő statot találtam, megpróbálom betenni a cikkbe.
Én is keresgéltem közben és ezt találtam:
https://www.tani-tani.info/pisa2022
Sajnos, teljesítményromlás tapasztalható, valóban. 🙁
Amúgy idén volt új PISA-teszt, jövőre várhatók az eredmények.
Huhh, bocs, a cikkben volt pár tévedés, amit nem ellenőriztem, ezért át kell írnom. Magyarország a tesztben résztvevő országok között jól áll valójában és még mindig az OECD átlag felett teljesít.
Igen, ez az általam fentebb ide hozott cikkből is kiderül. (Mármint Magyarország helyzete.)
Ezt utóbb láttam csak.
Évekig az álmodtam érettségiznem kell matematikából és fizikából- rémálom volt mondhatom az én hiányos tanulmányaimmal. Annak örülök nagyon, hogy Magyarország jól áll. A hármas grafikon viszont ijesztő- vajon mennyire van benne a digitális függőség?
Ezen én is gondolkodtam, hogy mennyire van benne a digitális világ, illetve az, hogy bármire rá lehet keresni, és a gyerekek, akárcsak a felnőttek, megelégszenek a készen kapott válaszokkal és kevesebbet gondolkodnak.
Sokáig őriztük az Obádovics matematika könyvet- a gyerekeim apja kedvenc könyve voltÚgy látszik az idegsebészetet is jól megalapozta vele:-))). Milyen jó, hogy él még a szerző Obádovics J. Gyula. Az én környezetemben volt egypár matekzseni- pl. az orvosin az egyik évfolyam társam, aki már alsós iskolás gyerekként országos versenyeket nyert a felnőttek között, nem is értettem mit keres az orvosi egyetemen. Kitűnő kardiológus professzor lett belőle. Megsemmisülve ültem egy olyan egyetemi előkészítőn, ahol a későbbi biofizika tanárom egy egyenletet vezetett le a táblán, mindenki tudta követni kivéve én. Szóval érdekes dolog a matematika kérdés, egyéni és rendszer szinten is.
Nekem is megvan az Obádovics- könyv, de bevallom, én nem sokat és nem sok haszonnal forgattam. A matematikával szerintem az a helyzet, hogy akinek a kisujjában van és van hozzá érzéke, sokszor nem érti, hogy aki ezzel nem így van, annak mi okoz nehézséget, és simán kihagy lépéseket, mondjuk egy egyenlet magyarázatában. Illetve az is van, hogyha az ember egy kis ideig nem figyel, könnyen elveszti a fonalat. Ezért szerintem nehéz matekot tanítani, nem is megy minden matektanárnak.
Nekem kedvenc tárgyam volt a fizika és a matek – ebben a sorrendben. 🙂
Szerintem is kell hozzá érzék – ahogy Mara írja -, de nagyon fontos a jó tanár is, aki tudja tanítani. A mateknál különösen, mert azt nem lehet megértés nélkül megtanulni. (Azt nem lehet bemagolni, mint egy verset.) S ha a tanár nem törekszik arra, hogy megértesse a diákkal, akkor nincs könnyű dolga annak sem, akinek van érzéke hozzá.
Nekem szerencsém volt, mert nagyon jó tanáraim voltak. Aztán amikor harmadikra másik gimibe kerültem, láttam, milyen az, amikor a tanár nem jól tanítja. Szerencsére én addigra már jó alapokat kaptam, és könnyen boldogultam vele továbbra is.
Obádovicsnak ez a könyve – „az Obádovics”, mi így hívtuk – alapkönyv. Nekem is megvan az egyetem óta.
Az aranydiploma átadónkon mesélte nemrég az ELTE Természettudományi Karának a dékánja, hogy idén gránitdiploma átadására is sor került, amit 75 év után adnak. Egyetlen ember kapott ilyet, és az Obádovics J. Gyula. 1950-ben diplomázott. 🙂
Nem semmi fickó.