A mezőgazdasági területeken már régóta vizsgálják a beporzókat segítő beavatkozásokat, a városi környezetet illetően viszont csak az utóbbi időben sűrűsödnek az ilyen kutatások. Ezek eredményeit összesítette egy új tanulmány, amely a beporzó-barát módon és a hagyományosan kezelt városi zöldterületeket hasonlította össze.
A beporzóbarát beavatkozások hatása többnyire pozitív
A kutatást az Ökológiai Kutatóközpont vezette 28 európai intézmény együttműködésével. Az Ecology Letters tudományos folyóiratban megjelent elemzés azt vizsgálta, hogy a beporzókat segítő beavatkozások milyen hatással vannak a növényzetre, a virágkínálatra, valamint az egyes beporzó csoportokra. Az eredmények azt mutatják, hogy ezek a kezdeményezések általában kedvezően hatnak mind a növényekre, mind a beporzókra, bár eltérő hatások figyelhetők meg beporzó csoportok, kezelési és élőhely típusok, valamint tér-időbeli tényezők szerint.
A kutatók 28 eredeti kutatási adatsort gyűjtöttek össze, melyek 15 évet és 12 európai országot fednek le, 1051 mintavételi terület adataival. Elemzésükben a beavatkozások általános hatásain túl összehasonlították a különböző típusú kezeléseket is, például a területkezelés elhagyását, ritkább kaszálást, vadvirágok vetését vagy ezek kombinációját, valamint különféle élőhelyeket, például parkokat, gyepeket, útszegélyeket, illetve magán- és közkerteket. Az összesített eredmények alapján a beporzó-barát beavatkozásoknak többnyire pozitív hatása volt, és sosem negatív.

Szigeti Viktor, a budapesti beporzó rovarok megfigyelésének vezetője beporzó rovarokat fog be egy bevetett virágsávon. Sok esetben a beporzó rovarokat elősegítő beavatkozásokat a lakosok által gyakran használt közterületeken végzik, ilyenek például a közlekedési csomópontok.
Ugyanakkor a részletek különösen érdekesek:
Különböző beporzócsoportok
- Különböző intézkedések eltérően hatnak a különböző beporzó csoportokra.
- Városi környezetben a poszméhek és a pillangók profitálnak a leginkább a beavatkozásokból.
- A háziméhek nem reagálnak jelentősen a városi változásokra, mivel erősen kötődnek a kaptár helyéhez, ami többynire nem a városban van. A szerzők szerint a városban a méhtenyésztés nem fenntartható, mert növeli a versengést és kórokozóátvitelt.
- Általánosságban a beavatkozások nagyobb hatással vannak az egyedszámra, mint a fajgazdagságra, és főként a generalista fajok profitálhatnak belőlük a specializáltakkal szemben, akiknek több növény is megfelel. Ugyanakkor a városi környezet már önmagában szűrő és a városi ártalmakra kevésbé érzékeny fajokat vonzza.
Az intézkedés jellege
- A leggyakoribb intézkedés a virágvetés, a beporzóknak ugyanakkor más erőforrásokra is szükségük van, például lárvaállapotban és átteleléskor.
- Így egy-egy beavatkozásnak egyszerre lehet pozitív és negatív hatása. Például a ritkán kaszált, sűrű és magas növényzet jó virágforrás, de kevesebb a föld alatti fészekhely.
- Bár a virágvetésnek van a legnagyobb hatása, ezt ritkán terjesztik ki nagyobb területekre.
- A beavatkozások hatékonysága nagyban függ az élőhely minőségétől: a legnagyobb hatás az útszegélyeken tapasztalható, a kertekben viszont kevésbé, valószínűleg azért, mert ott már előtte is nagyobb volt a fajgazdagság. Ugyanígy, természetes módon a leromlott helyszínek feljavítása is nagyobb eredménnyel járt.

A vezető szerző, Gabriella Süle (jobbra) és Németh Virág doktorandusz (balra) virágsávból vesznek mintát Budapesten. Ezek a színes, virágos foltok nemcsak táplálékot és fészkelő helyet biztosítanak a beporzóknak, hanem esztétikai élményt is nyújtanak a lakosoknak.
Szerethető rovarok
Mint Dr. Süle Gabriella, a tanulmány vezető szerzője kifejtette, a beporzó-barát kezdeményezések nemcsak közterületeken, hanem magánkertekben, közösségi kertekben, zöldtetőkön és erkélyeken is alkalmazhatók, lehetőséget adva arra, hogy javuljon az embereknek a rovarokhoz és a vadvirágos, magasabb növényzethez fűződő viszonya.
Dr. Szigeti Viktor hozzátette, hogy bár nagy erőfeszítéssel gyűjtötték és összesítették az adatokat, bizonyos hiányosságok így is láthatóvá váltak. Például kevesebb az adat a bogarakról és a mediterrán országokról, valamint az újabb beavatkozásokról (mint a talajban fészkelő rovarokat célzó kezdeményezések).
„Egy szintézis mindig alkalmas arra, hogy rávilágítson a következő lépésekre: világos az igény hosszabb távú, nagyobb léptékű kutatásokra, melyek egyszerre vizsgálnak több beporzó csoportot, beavatkozási típust és élőhelyet, akár globális szinten is, mezőgazdasági, városi és védett területeken egyaránt.”
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Forrás: Ökológiai Kutatóközpont, továbbította a Helló Sajtó! Üzleti Sajtószolgálat. | Borítókép: Unsplash

Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több beporzó










































Ez annyira eredményes lehet, hogy városi lapostetős házakon méhészkednek is, több kaptárral. Budapesten
is, nem csak háztetőkön, erről van több cikk a neten. Tehát nem csak a vadméhek, egyéb peporzók számára paradicsomi helyzet. Erről láttam egy jó filmet valahol rég, mármint a tetőkön méhészetről. 🙂
Ez érdekes kérdés. A kutatás ezt pont nem javasolja, pedig tényleg bájos ötletnek tűnik. Nem emlékszel véletlenül, mi volt a film címe?
A filmet most nem találom, de ez is része volt.
https://tervlap.hu/cikk-nezet/varosi-meheszet-new-yorkban
Köszi! 🙂