Van értelmük a városi méhlegelőknek?

A mezőgazdasági területeken már régóta vizsgálják a beporzókat segítő beavatkozásokat, a városi környezetet illetően viszont csak az utóbbi időben sűrűsödnek az ilyen kutatások. Ezek eredményeit összesítette egy új tanulmány, amely a beporzó-barát módon és a hagyományosan kezelt városi zöldterületeket hasonlította össze.

A beporzóbarát beavatkozások hatása többnyire pozitív

A kutatást az Ökológiai Kutatóközpont vezette 28 európai intézmény együttműködésével. Az Ecology Letters tudományos folyóiratban megjelent elemzés azt vizsgálta, hogy a beporzókat segítő beavatkozások milyen hatással vannak a növényzetre, a virágkínálatra, valamint az egyes beporzó csoportokra. Az eredmények azt mutatják, hogy ezek a kezdeményezések általában kedvezően hatnak mind a növényekre, mind a beporzókra, bár eltérő hatások figyelhetők meg beporzó csoportok, kezelési és élőhely típusok, valamint tér-időbeli tényezők szerint.

A kutatók 28 eredeti kutatási adatsort gyűjtöttek össze, melyek 15 évet és 12 európai országot fednek le, 1051 mintavételi terület adataival. Elemzésükben a beavatkozások általános hatásain túl összehasonlították a különböző típusú kezeléseket is, például a területkezelés elhagyását, ritkább kaszálást, vadvirágok vetését vagy ezek kombinációját, valamint különféle élőhelyeket, például parkokat, gyepeket, útszegélyeket, illetve magán- és közkerteket. Az összesített eredmények alapján a beporzó-barát beavatkozásoknak többnyire pozitív hatása volt, és sosem negatív.

Ugyanakkor a részletek különösen érdekesek:

Különböző beporzócsoportok

• Különböző intézkedések eltérően hatnak a különböző beporzó csoportokra.
  
• Városi környezetben a poszméhek és a pillangók profitálnak a leginkább a beavatkozásokból.
  
• A háziméhek nem reagálnak jelentősen a városi változásokra, mivel erősen kötődnek a kaptár helyéhez, ami többynire nem a városban van. A szerzők szerint a városban a méhtenyésztés nem fenntartható, mert növeli a versengést és kórokozóátvitelt.
  
• Általánosságban a beavatkozások nagyobb hatással vannak az egyedszámra, mint a fajgazdagságra, és főként a generalista fajok profitálhatnak belőlük a specializáltakkal szemben, akiknek több növény is megfelel. Ugyanakkor a városi környezet már önmagában szűrő és a városi ártalmakra kevésbé érzékeny fajokat vonzza.

Az intézkedés jellege

• A leggyakoribb intézkedés a virágvetés, a beporzóknak ugyanakkor más erőforrásokra is szükségük van, például lárvaállapotban és átteleléskor.
• Így egy-egy beavatkozásnak egyszerre lehet pozitív és negatív hatása. Például a ritkán kaszált, sűrű és magas növényzet jó virágforrás, de kevesebb a föld alatti fészekhely.
• Bár a virágvetésnek van a legnagyobb hatása, ezt ritkán terjesztik ki nagyobb területekre.
• A beavatkozások hatékonysága nagyban függ az élőhely minőségétől: a legnagyobb hatás az útszegélyeken tapasztalható, a kertekben viszont kevésbé, valószínűleg azért, mert ott már előtte is nagyobb volt a fajgazdagság. Ugyanígy, természetes módon a leromlott helyszínek feljavítása is nagyobb eredménnyel járt.

---

Szerethető rovarok

Mint Dr. Süle Gabriella, a tanulmány vezető szerzője kifejtette, a beporzó-barát kezdeményezések nemcsak közterületeken, hanem magánkertekben, közösségi kertekben, zöldtetőkön és erkélyeken is alkalmazhatók, lehetőséget adva arra, hogy javuljon az embereknek a rovarokhoz és a vadvirágos, magasabb növényzethez fűződő viszonya.

Dr. Szigeti Viktor hozzátette, hogy bár nagy erőfeszítéssel gyűjtötték és összesítették az adatokat, bizonyos hiányosságok így is láthatóvá váltak. Például kevesebb az adat a bogarakról és a mediterrán országokról, valamint az újabb beavatkozásokról (mint a talajban fészkelő rovarokat célzó kezdeményezések).

„Egy szintézis mindig alkalmas arra, hogy rávilágítson a következő lépésekre: világos az igény hosszabb távú, nagyobb léptékű kutatásokra, melyek egyszerre vizsgálnak több beporzó csoportot, beavatkozási típust és élőhelyet, akár globális szinten is, mezőgazdasági, városi és védett területeken egyaránt.”

---

Mintaterületek készülnek a beporzók védelmére

Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Forrás: Ökológiai Kutatóközpont, továbbította a Helló Sajtó! Üzleti Sajtószolgálat. | Borítókép: Unsplash

---

---

még több beporzó