Szarvaskerep vetése | Jó ütemben jött a vetőmag, de az eső nem
Nem akármi lebeg a szemünk előtt, amikor mézelő zónákat (méhlegelőket) tervezünk. Amikor szeretnénk maximalizálni a rezervátumunk területén a lepkefajok számát. Nem mást látunk ilyenkor magunk előtt, mint az Édent. Annyi virággal, fajok olyan szédítő sokaságával, ahol egy négyzetméternyi rét is két életre elég örömöt és kutatnivalót ad. Ezzel szemben csak tyúklépésekben haladhatunk a valóságban. Ahhoz is 25 év kellett, hogy ma már egyáltalán ne hihesse senki, hogy ez a terület volt valaha kukoricaföld.
A mézelő zónák 2021-től kerültek igazán előtérbe.
Addig „passzív” módon segítettük a honos lágyszárú növények, füvek és virágok előretörését, megerősödését az invazív gyomfajokkal, leginkább a kanadai aranyvesszővel szemben. Leginkább rendszeres és átgondolt kaszálással.
2021-től kísérleteztünk azzal, hogy olyan mézelő fajokat vessünk a talaj feltörése nélkül, amelyek nagy tömegben adnak nektárt a rovarvilágnak. Az első átütő sikert 2023 tavaszán értük el egy bíborhere + fehér here + vörös here keverékkel. Időközben számos faj telepítésével kísérleteztünk. Sikerült például a 2020 előtt csak nyomokban előforduló komlós lucerna állományát több ezerszeresére emelni.
Voltak kudarcaink is.
Például egyszer sem sikerült a repce vetése, de a lennel is legalább kétszer felsültünk (egyszer akadt egyetlen virágunk). Legnagyobb vágyunk persze mindig is az volt, hogy egy változatos, vadvirágokkal teli virágmezőt kapjunk, de ez legalább két okból rendkívül nehézkes.
- Továbbra sem akarunk talajfeltöréseket.
- Másrészt a valódi vadvirág magkeverékeket körülbelül aranyárban mérik.
Először az idén volt alkalmunk arra, hogy mégis feltört földbe vethessünk, mivel a vizes élőhelyi átalakítások miatt elkerülhetetlenek voltak a földmunkák, és többek között az Árasztó-gázlónál új földsáncot, gátat építettünk az Árasztó-csatorna kiásásakor. Ekkor nyílt mód arra először, hogy jelentős területen szűz földbe vessünk.
A magok csírázása mindig úgy a leghatékonyabb, ha porhanyós, előkészített fölbe vetik. A mi módszerünk – a felülvetés, ahol csak megtisztítjuk a talajt és annak felszínére szórjuk a magokat – csak bizonyos fajok esetén (herefélék) működik és csak akkor, ha tartósan csapadékos időjárás van, a vetést követően legalább három-négy hétig.
Sok faj viszont talajelőkészítés nélkül képtelen megkapaszkodni.
Ezért várhatóan minden idők legszebb, fajokban is leggazdagabb mézelő zónáját kapjuk a Méz-gáton az idén, ahol a korábbiakkal ellentétben rendkívül sok fajból álló keveréket vetettünk, több mint 20 fajt. Ez a mézelő zóna szépen sarjad már, és reméljük, hogy május közepétől már virágokat mutathatunk, a virágokon pedig gazdag rovaréletet, ráadásul egy vízzel teli csatorna partján.
Elárulunk egy apró titkot is.
A poszt írásának napján (2025.04.19.), várhatóan valamikor a délutáni órákban újabb fontos lépést teszünk meg. Ha minden igaz, elkezdjük a szintén évek óta tervezett gyurgyalagfal elkészítését is. Európa legszínesebb madarai valamikor a jövő héten érkezhetnek vissza Afrikából. Addigra szeretnénk őket meglepni azzal, hogy már nálunk is van a számukra alkalmas fészkelőhely. A fal kialakítása során ismét hatalmas bolygatott földterület és egy mesterséges domb is keletkezik. Ezek a Méz-gáthoz hasonlóan ismét új lehetőséget nyújtanak újabb intenzív mézelő zónák telepítéséhez.
Az évek során természetesen figyeltük, hogy a természetes úton betelepülő virágos növények közül melyek a legjobb lepkecsalogatók. Több ezer órát töltöttünk fotózással, videózással az utóbbi években (többek között egy kisfilmet is készítettünk a szarvasainkról itt), így bőséges adat és kép áll rendelkezésünkre, ami alapján meghatározhatjuk, hogy melyek a legnépszerűbb virágos növények. Ha ez a kérdés, akkor a mezőnyből toronymagasan kiemelkedik egy gyakori faj, a szarvaskerep.
A szarvaskerep valóban gyakori, olyannyira, hogy sokfelé gazdasági növény, de nálunk egyelőre csak szórványos. Ugyanakkor minden évben megállapítjuk, hogy a lepkék között a legnépszerűbb faj, főként a boglárkák részesítik előnyben. A boglárkák között számos természetvédelmi szempontból kiemelten értékes faj van a régióban, bár nálunk egyelőre nem kerültek elő boglárka-ritkaságok. Ezen is változtathatna, ha szarvaskerep nagy mennyiségben állna rendelkezésre.
Ez a faj számos szempontból előnyös.
- Kedveleik a lepkék, főként a boglárkák.
- Rendkívül hosszú ideig virágzik.
- Jól viseli a kaszálást és nyírást.
- Igénytelen, szinte bárhol megél.
- Vetőmagja rendszeresen kapható.
- Évelő növény, ha megtelepedett magától is terjeszkedik.
Egyetlen hátránya van: vetőmagja rendszerint drága. Elsősorban ez volt az oka annak, hogy bár legalább négy éve ott van a telepítési terveinkben, egyszer sem került sor szarvaskerep vetésére. Az idén, a birtok 25 éves születésnapján viszont úgy voltunk vele:
„Ha egy hétig nem eszünk, ilyenre akkor is szert teszünk.”
5 kg szarvaskerep-vetőmagot rendeltünk csak, de indulásnak ez is hatalmas lépés. Kétféleképp vetjük, számos helyre. Itt is alkalmazzuk a felülvetést, de vetjük feltört földbe is.
A rendelésünk jó ütemben érkezett meg 2025.04.17-én délután, épp az esők előtt. Aznap annyi időnk épp maradt még, hogy felvegyük a csomagküldő-pontról. Egyébként is a város közelében jártunk, épp a fehér nyár-csemeték begyűjtésének második etapját végeztük, amikor jött az sms: Megérkezett a szarvaskerep. Így tehát hamar felvettük a csomagot, és azzal a lendülettel, ahogy visszaértünk a birtokra, még az eső előtt a legfontosabb területekre kiszórtuk a magok egyharmadát. Húsz perccel később már csepergett az eső.
Másnap reggelre annyi eső esett, hogy néhol síkos lett az agyag, de csak ennyi. A fenyők alatt teljesen száraz maradt minden. Kétséges, hogy ez elég lesz-e a csírázáshoz. Meglátjuk. De nem vagyunk elkeseredve, hisz egyrészt jöhetnek még esők, másrészt újabb, frissen feltört területeken a napokban is vetünk még. Ha pedig sikerülne a szarvaskerepet elterjeszteni pár év alatt a birtok területének jelentős részén, ismét nagyságrendekkel javulnának az életkörülmények a beporzó fajok és a lepkéink számára.
Borítókép / illusztrációk: Pixabay
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és vadon”
Szarvaskerep. 🙂
Gyerekkoromban gyakran találkoztam vele a faluszéli réteken és árokpartokon, csak nem tudtam a nevét.
A gyurgyalagfal már nagyon régi terved, fantasztikus lenne, ha az is megvalósulna még az idén!
Ma estünk volna neki, de némi egyeztetés után átraktuk hétfő délutánra. Vagyis elvileg holnapután nekiállunk annak is, bár még a mocsárréten és a gázlókon meg a Kisberekben is rengeteg a munka, a földmunka is. De bizakodók vagyunk! 🙂 | Olvastad a békás összefoglalónkat? Erre gondolok (ez a legfontosabb összefoglalónk az utóbbi időből): https://centauriweb.hu/bekak-erteke/
Emlékszem egy régebbi videóban egyszer megmutattad, hogy hova tervezed a gyurgyalagfalat, hol mutatkozik löszösnek a talaj a Fenyéresen.
A békás összefoglalót láttam, de még nem olvastam végig. Olyan bőséges a cikk kínálat itt, hogy nem győzöm, de előbb-utóbb pótolom! 🙂
Hihetetlen az a logisztika amit követtek . Remélem sikerül a löszfal építés. Meg a magok is gyökeret eresztenek. Ez a szép sàrga viràg vajon honnan kapta a nevét?
Szépséges a szarvaskerep, hasonlít a seprűzanótra, ugyebár, v. tévedek?🤔