Békamentő tó | Berendeztük a Pelso-tó vizét a gőte-béka fogadásra

mocsár

Békamentő tó | Berendeztük a Pelso-tó vizét a gőte-béka fogadásra


Centauri cen logo Cenweb

Döntöttünk: a Kisberek három kicsi tava közül az első, a Pelso-tó lesz az, amibe a mentett petéket, békákat és gőtéket rakjuk. A Tőzeg-tó kicsi, és abba természetes úton is kerültek már petecsomók, összesen hat, talán mert közelebb esik a Nagypatak medréhez, így hamarabb találnak rá a békák. A Forrás-tóban is találtunk már petét, de a felülete kisebb, a vize mélyebb, kevésbé tűnik alkalmasnak. A Pelso-tó a legnagyobb felületű, egyúttal ott van a legnagyobb sekély víz (10-15 centis borítás), ráadásul a Pelso-tó van a legközelebb az égereshez, ami a tavat elhagyó porontyok számára búvóhely és szárazföldi élőhely lehet. A dagonya is ehhez a tóhoz van közelebb.

Honnan mentünk?

Egyelőre két olyan helyet tudunk, ami semmiképp sem alkalmas az új nemzedék kifejlődéséhez. Az egyik a Nagypatak medre, ahol még nem duzzasztottunk. Például közvetlenül a Kisbereknél. A patakmederben talált állatokat pár métert kell csak vinni a Pelso-tóig, hogy biztonságos élettérebe kerüljenek. Azt reméljük, hogy az így átszállított állatok egy része petézik is ott, és így majd az ott felnövekvő nemzedék már ide tér majd vissza.

A másik hely a birtoktól 200 méterre eső belvíz, amibe rendszeresen petéznek tömegével, és ami aztán rendszeresen beszárad, mielőtt az ebihalak kifejlődnének. Ráadásul közvetlenül egy műút mellett van, voltaképp annak az árka, így ott folyamatos a gázolás. Onnan nyakló nélkül mindent és mindenkit átszállítunk át a Pelso-tóba. Petét, békát, gőtét, mindent.

Csakhogy az új tavak egyelőre „vízi sivatagok”. Kopárak a medrek, nincs vizinövényzet, se búvóhely. Ez nem kedvez a kétéltűeknek, és petézni is nehéz – még ha akarnak is – olyan helyen, ahol nincs mihez rögzíteni a petéket. A Tőzeg-tónál is láttuk, hogy a mélyebb vízbe belefordított fűzgallyakra már másnapra petéket raktak. Így tehát mielőtt a mentéseket a Pelso-tóba megkezdenénk, szükséges „berendezni” a tavat.

Ez 2025.03.21-én javarészt meg is történt.

Széna, nádtorzsák, gallyak, ágak, fatörzsek, régi tuskók, nád, nádbugák kerültek a vízbe és a mederbe. Az sem baj, ha a növényekkel némi tápanyag is bejut a vízbe, hisz kell, hogy olyan élet fejlődjön a szervesanyagokon, ami aztán ellátja a békaivadékokat. Most már van annyi fedezék, kapaszkodó, változatosság, hogy az áttelepítéseket megkezdhetjük, de még finomítunk rajta, újabb cuccokat viszünk majd a Pelso-tóba, és reméljük, hogy a vegetációs időszak berobbanásával a növényi élet is megjelenik a tavainkban.      


Békamentő tó 2000 Pelso-tó berendezés békamentő tó
Pelso-tó | 2025.03.21. | Látszik, hogy már nem tiszta a vízfelület, és a tó tele van mindenféle, a kétéltűeknek hasznos szerves „kacattal” | Fotó: Centauri

Borítókép: Pixabay

Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!


Kedves olvasó,

ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).

Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!   


még több „Kert és vadon”

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

Mozgolódnak az őszi hollók

A rezervátumunkban immár hagyománnyá vált, hogy szeptember-október a hollók megfigyelésének, fotózásának és kutatásának időszaka. Tovább

1 hozzászólás

  1. Ez igen! Le a kalappal és micsoda átgondolt tervezés! 🐸🐸🦎🌿

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük