Sosem látott felvétel került elő a Nemzeti Színház felrobbantásáról
Sosem látott felvétel került elő a Blaha Lujza téri Nemzeti Színház 60 évvel ezelőtti, 1965. március 15-én történt felrobbantásáról. A metró építésére hivatkozva rombolták le Budapest ikonikus épületét, amelyet most az NFI Filmarchívum idéz fel.
Nem tudni pontosan, mi célból készült az a 40 percnyi filmanyag, amely az egykori Könyves Kálmán körúti filmstúdióból került át az NFI Filmarchívumba a rendszerváltás után. A NFI filmtörténészei folyamatosan tárják fel és azonosítják a híradófilmgyár hagyatékát, amely több évtizednyi filmfelvételt, és soha nem látott, kimaradt jelenetet tartalmaz.
Valószínűsítik, hogy az akkori MAFILM egyik jóérzésű gyártásvezetője lehetett az, aki fél éven át nyersanyagot és operatőrt diszponált arra, hogy az épület bontásának előkészítését és a színház utolsó hónapjait dokumentálja.
A dobozok fedele megőrizte a forgatás pontos dátumát is.
Az 1964. október 12. és 1965. február 17. között eltelt öt hónap alatt a Mafilm operatőrei hatszor jártak a helyszínen, eltérő mennyiségű fekete-fehér filmet fotografálva. Végjáték a Nemzetiben címmel ezekből állította most össze a Filmarchívum azt a húszperces dokumentumfilmet, amelyet az első robbantás hatvanadik évfordulóján oszott meg.
A film végigkíséri az épület történetét a Nemzeti Színház 1908-as beköltözésétől az 1965-ös bontásig, részletesen bemutatva benne a most előkerült felvételeket is. Híradófilmeket és a kihagyott jeleneteket is használtak az összeállításban. Ez utóbbiak szintén most kerültek elő az egykori MOVI-stúdió „snittbankjának” feltárásakor, és korábban soha nem látott képsorokat tartalmaznak az épület bontásáról is.
Mint írták, még légi felvétel is előkerült a térről. Egy másik amatőrfilmes képsor pedig az 1956-os forradalom idejéről származik, amikor közvetlenül a Nemzeti mellett folyt a harc. Nem sokkal később, a beszakadt kupolájú épületben forgatták az Éjfélkor című játékfilm egy jelenetét. Révész György rendező ezzel látványos emléket állított a forradalomban megsérült színháznak.
A neoreneszánsz stílusú színházat a Monarchia-szerte színházairól ismert bécsi iroda, a Fellner és Helmer cég tervezte, amelynek ez volt az első magyarországi színháza. A másfél év alatt felépült színház a rohamosan fejlődő főváros egyik fontos kereszteződésében állt és 2300 néző befogadására volt képes. Ha ma állna, idén ünnepelnék fennállása 150. évfordulóját – áll a tájékoztatóban.
Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.103
Forrás: MTI | Borítókép: szemben a Népszínház (a későbbi Nemzeti Színház) a mai Blaha Lujza téren a Rákóczi (Kerepesi) út felől nézve. Jobbra a Népszínház utca. A felvétel 1893-ban készült. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.020
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több színház
Klassz a film- rengeteg dolog eszébe jut az embernek.Érdekes pillanatok, milyen jó, hogy előkerült-pl. Major Tamás és Gobbi Hilda együtt egy megbeszélésen.
Tegnap Koncz Gábor Kossuth díjat kapott- élőben láttam a díjátadót. Szívszorító volt látni, ahogy a nagytiszteletű férfiakat kitámogatták a díjátvételhez-szóval majdnem meg kell halni egy elismeréshez. Amúgy az összes díjazott között csupán kettő nő volt:-(((-Petrás Máriát hallottam énekelni Kaposváron, csodás hangja van, Kókai Krisztináról még semmit nem olvastam- ez az én tudatlanságom a textilművészet terén. Szóval a nők elismerése továbbra is várat magára a tudományban, a művészetben a kutatásban , az irodalomban – bárhol.
Érdekes dolgokat hoz ki az emberből egy ilyen régi kópia- s milyen érdekes közeli kép, ahol az operatőr tekeri a masináját a felvételhez- innen a filmforgatás szó?
Tényleg érdekes a film, én ezelőtt nem is tudtam, hogy vitás volt a régi nemzeti „lebontása”. Érdekes így nosztalgiázni, kicsit le is ragadtam, keresgéltem régi filmrészleteket..Milyen szemfüles vagy, simán lehet, hogy ebből jön a „filmforgatás”.