Rendkívüli járványhelyzet! | A ragadós száj- és körömfájás kezelése Magyarországon
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a helyi állategészségügyi hatóságok a legkisebb járványügyi kockázattal járó ártalmatlanítási megoldást, az elföldelést alkalmazzák a ragadós száj-és körömfájás (RSzKF) betegség kezelése során – közölte a Nébih vasárnap az MTI-vel.
A ragadós száj- és körömfájás rendkívül fertőző betegség, amelynek megjelenésekor azonnali vészhelyzeti intézkedések lépnek életbe. Ezért a jelenlegi járványügyi helyzetben a hatóságok a biztonságos ártalmatlanítás érdekében nem az állati tetemek távolabb eső hullafeldolgozóba történő szállítását, hanem a betegség kitöréséhez lehető legközelebb lévő megfelelő területen történő elföldelést alkalmazzák. A távoli szállítás ugyanis számottevően nagyobb kockázatot jelentene a fertőzés terjedése szempontjából.
Az ártalmatlanítás Bábolnán – az ártalmatlanítással megbízott cég saját legközelebbi megfelelő területén – történik elföldeléssel, ami biztonságos és elfogadott módja a fertőzött állatok ártalmatlanításának.
Az RSzKF betegség terjedésének megelőzése állategészségügyi jelentősége mellett nemzetgazdasági érdek, így a hatóságok továbbra is haladéktalanul és minden esetben a védekezést legjobban szolgáló, legkisebb kockázattal járó módszereket alkalmazzák.
Pásztor Szabolcs országos főállatorvos március 7-én sajtótájékoztatón jelentette be Budapesten, hogy Magyarországon megjelent a ragadós száj- és körömfájás betegség. A vírust a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma azonosította Győr-Moson-Sopron vármegyében egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen.
Ez a betegség utoljára 1973-ban fordult elő Magyarországon.
A rendkívül ragályos betegségre a szarvasmarhák mellett minden párosujjú patás állat fogékony, így a sertések, juhok, kecskék, bivalyok és egyéb állatok. Emberre nem veszélyes, ugyanakkor az állatállományokban rendkívül súlyos gazdasági károkkal jár. A fertőző állatokat nem lehet kezelni, ha egy gazdaságban egy állat is megbetegszik, akkor a összes párosujjú patás állatot fel kell számolni.
Pásztor Szabolcs kijelentette: rendkívüli a járványügyi helyzet, ezért a korlátozások is rendkívül szigorúak.
Forrás: MTI | Borítókép / illusztrációk: Pixabay
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️

Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több hír járványokról










































Ez a cikk előhozta a gyerekkoromat.
A 60-as években volt egy száj- és körömfájás járvány. Az apám egy olyan államigazdaságban dolgozott, ahol felütötte a fejét a betegség. S mivel nekünk is volt tehenünk, karanténba kerültünk. Nem hagyhattuk el a házat, egy őr vigyázott ránk az utcán. Emlékszem, nem mehettem én sem iskolába.
Az istállóba úgy mentünk be, hogy klórmészbe kellett az ajtóban lépnünk, és klórmeszes vízben kellett kezet mosni.
A mi állataink megúszták, nem kapták el, de a faluban nem mindenki volt ilyen szerencsés. Akkor is helyben földelték el az állatok tetemét. Szívszorító volt látni az udvarokban magasodó hatalmas halmokat.
Ez egy kicsit durva 🙁
A hetvenes években ismétlődött a dolog- a mi falunkban is volt TSZ és rengeteg állat, a fél falu asszonya fejőnőnek állt. Aztán jött a „szájáskörömfájás”-nem elírás így mondták a falusiak- emlékszem az ajtóba rakott klórmészre én is. Nekünk nem volt tehenünk, de az egyik nagynéném ott dolgozott. Volt a TSZ-nek, így a falunak is állatorvosa- a gyerekeik, miután szembe szomszédok voltunk, nálunk voltak örökké, imádták Anyukám egyszerű de nagyon ízletes főztjeit. A fiút Gábornak hívták és a kedven étele a mi töpörtyűnk volt:-))) Aztán elköltöztek Zalaegerszegre- sosem hallottunk többet róluk, a vezeték nevükre sem emlékszem. Szép falusi házat -igazi kalsszikus Kádár kockát- adtak akkoriban az „ember „orvosnak is meg az állat orvosnak is, mégsem maradtak