Csütörtökön kezdődik a mohácsi busójárás
Kisfarsangi programokkal kezdődik meg a 24 helyszínen mintegy 100 programot kínáló, hat napon át zajló mohácsi busójárás. A téltemető, tavaszköszöntő népszokáson ezúttal több mint 2600 maskarás és 73 busócsoport vesz részt.
A rendezvény a farsangi időszak utolsó csütörtökétől húshagyókeddig tart. Az első napon a Maszkot ölt apraja, nagyja című programmal már délelőtt elkezdődnek az események a helyi ifjúsági központban, délben pedig megnyit a népművészeti- és kézműves vásár is a belvárosban.
Nem sokkal délután három óra előtt
indul a busójárás első farsangi felvonulása a Sokackörtől. Ezután a város utcáin és terein gyermek maskarások – a rongyokból álló ruházatukról ismert, hamut, fűrészport szóró jankelék, valamint kisbusók – szabad farsangolása veszi kezdetét.
A főtéren gyermek néptánccsoportok és busócsoportok tartanak bemutatót, busójárási eszközöket ismertetnek meg az érdeklődőkkel. Késő délután pedig Villányi Viktória jogász-képzőművész alkotásaiból nyílik kiállítás Mohácsi lelkek: Átkelés a Dunán címmel a Kanizsai Dorottya Múzeumban. Este a Glasovi zenekar lép fel a piactéren.
Pénteken délelőtt rajzpályázati munkákból nyílik kiállítás, majd délután népdaléneklő versenyt tartanak, népművészekkel találkozhatnak az érdeklődők, busómaszk-faragók és más népművészeti tárgyalkotók munkáiból nyílik kiállítás a Kossuth Teátrumban. Ezután néptánccsoportok és zenekarok mutatkoznak be a Széchenyi téri és a Deák téri színpadon.
Szombaton
a hagyományos mohácsi sokac viseletdarabok készítésének műhelytitkaiba nyerhetnek bepillantást az érdeklődők, már a reggeli óráktól tamburazenekarok, néptáncegyüttesek, busócsoportok lépnek fel és látványfőzéseket is tartanak a busóudvarban.
A nap során a Kossuth Teátrumban Nyakigláb, Csupaháj, Málészáj címmel mesejátékot adnak elő, Minorics Tünde etnográfus vetítéssel egybekötött előadást tart a busójárás történetéről, továbbá jankele-bemutató is lesz interaktív kiállítással és foglalkozással a Sebaj Busó csoporttal.
A MesterPont élményközpontú műhelylátogatást kínál, a szerb templom udvarában délszláv ételeket lehet kóstolni, míg a Botos busócsoport busólakodalmas menetet tart. Este a Poklade zenekar ad koncertet a Deák téren.
A tradíciónak megfelelően farsangvasárnap tartják a népszokás leglátványosabb programjait. A busók március 2-án dél után kelnek át csónakkal a Dunán, vonulnak fel a belvárosban, teszik vízre a farsangi koporsót, avatnak új busókat és gyújtanak hatalmas máglyát a város főterén.
A Télűzők
busócsoportja már reggeltől készülődik a Vörösmarty utcában, míg a Duna túlpartján a Dunai Átkelés és a Nagy Durranás busócsoportok várják a látogatókat. Mohácson maszkfaragás, tamburazenekarok, néptáncegyüttesek és busócsoportok, ételkóstolók, majd szabad farsangolás, koncertek gondoskodnak a hangulatról.
A hétfői rendezvények között lesz interaktív farsangi gyermekfoglalkozás, a busók hagyományosan házról házra járnak majd a Kóló téren és a környező utcákban.
Húshagyókedden a hagyományos „farsangtemetés” előtt busós kézműves játszóház nyílik a Busóudvarban, délután pedig indul a busók felvonulása a Kóló tértől a Széchényi térig, ahol meggyújtják az óriási főtéri máglyát, és elégetik a telet szimbolizáló koporsót.
A szervezők
az esemény hat napjára mintegy százezer látogatót várnak, ezen belül szombaton és vasárnap negyvenezer érdeklődő fogadására, de még kedden is nagy tömegre készülnek a Duna-parti városban.
Felhívták a figyelmet arra, hogy a városban jelenleg zajló nagy volumenű építkezések, beruházások miatt az eddigi években megszokott parkolási lehetőségek korlátozottan elérhetők, ezért javasolják a látogatóknak, hogy előre tervezzék meg az utazásukat, illetve lehetőség szerint válasszák a tömegközlekedés adta lehetőségeket.
Amennyiben mégis az autó mellett döntenek és sztrádán érkeznek, érdemes a mohácsi helyett a nagynyárádi autópályalehajtót választani az m6-oson ahonnan kényelmesebben meg lehet közelíteni a várost dél felől, az újmohácsi oldalon parkolva pedig komppal vagy hajóval lehet átkelni.
A busójárást a
mohácsi sokac, vagyis horvát népcsoport honosította meg Magyarországon, az eseményt egy 1783-as feljegyzés említi először. Az etnikum a török hódoltság idején telepedett meg Mohács környékén, és egy legenda élt a körükben. Eszerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek, majd onnan álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve. Rajtaütöttek a babonás törökökön, akik megrémültek az ijesztő maskarásoktól, és fejvesztve menekültek a városból.
A népszokás tradicionális elemei évszázadok óta változatlanok: borzas busóbundát, vászongatyát, bocskort öltve, faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel – tarisznyákkal, buzogányokkal, öles kereplőkkel és kolompokkal – felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot.
A busójárás volt az első olyan, magyarországi hagyomány, amely felkerült a kulturális örökségek listájára, 2009-ben.
A részletes programokról az esemény hivatalos oldalán olvashatunk.
Forrás: MTI | Borítóképk: Arkinessa/Wikipedia
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több farsang
