Az űridőjárás vizsgálatát segíti a magyar kutatók fejlesztése
A Föld körüli térségben zajló, elsősorban a Nap által vezérelt folyamatokat összefoglalóan űridőjárásnak nevezik. Aktív naptevékenységi időszakokban, mint amilyen most is van, rövid idő alatt nagyon szélsőséges változások is végbemehetnek ebben a térségben. Ezek az extrém körülmények veszélyeztethetik a Föld körül keringő műholdak működését, valamint az azokra épülő technológiákat (például GPS navigáció, telefon, internet).
Az Európai Űrügynökség
(ESA) a műholdak biztonságos működése érdekében folyamatosan monitorozza a Föld körül zajló folyamatokat – többek között szintén műholdakkal. Ezt a munkát támogatják a soproni Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (FI) űridőjárási adatai is.
A Kutatóintézet 2022 őszén a régióban elsőként vált az ESA Swarm DISC (Data Innovation and Science Cluster) konzorcium tagjává, amelynek célja az ESA által üzemeltetett Swarm műholdcsalád mérési adatainak feldolgozása. A magyar kutatók most azt próbálják megérteni, pontosan milyen folyamatok mennek végbe a szélsőséges körülmények kialakulásakor és lecsengésekor, amelyek javíthatják ezen események előrejelezhetőségét. Továbbá segíthetik a műholdak üzemeltetőinek felkészülését ezekre az extrém (például sugárzási) eseményekre, akik például vészhelyzeti forgatókönyveket dolgozhatnak ki, vagy ellenállóbb műholdakat tervezhetnek.
A csoport ezúttal az úgynevezett ultra alacsony frekvenciás (ULF) hullámtevékenységet jellemző adattermékek fejlesztésére kapott megbízást. Ezek a hullámoknagy veszélyt jelentenek a műholdra azzal, hogy az azokat fenyegető, nagyenergiás részecskéket tovább gyorsítják. A kutatók azt találták, hogy a Földet körülvevő hideg plazmaburok (a plazmaszféra) külső határának fontos szerepe van ezen hullámoknak a keletkezésében és/vagy terjedésében.
Az általuk kifejlesztett algoritmus
nemcsak megbízhatóan detektálja ezeket a hullámokat, hanem széleskörűen jellemzi is azokat. Az így létrejött adatrendszer és a kapcsolódó dokumentáció ma már szabadon elérhető az ESA erre a célra dedikált honlapján. A kutatók első tudományos eredményeit bemutató cikk a Journal of Geophysical Research (JGR) lapcsalád Space Physics című folyóiratában jelent meg.
A kutatóik feladata azonban itt nem ér véget, tovább dolgoznak a Swarm mérések innovatív hasznosításán, és készülnek a hamarosan felbocsátandó NanoMagSat és SMILE misszóira is.
A kínai-európai SMILE misszió célja a magnetoszféra és az ionoszféra geomágneses viharokra és szubviharokra adott válaszának vizsgálata helyszíni (in-situ) mérésekkel és újonnan fejlesztett távérzékelési képalkotó eljárásokkal. A magyar kutatók a Swarm és a NanoMagSat konstellációk, valamint Földről végzett mérések alapján a szubviharok kialakulásának, lefolyásának és hatásainak megértéséhez járulnak majd hozzá.
Forrás: MTI | Borítókép: Unsplash
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több kozmosz
De jó is lenne, ha ezt mind érteném! 🙂
Sosem gondoltam volna, hogy az űrben is van időjárás! 🙂
Ezek szerint újabb műholdakat bocsátanak fel, hogy a már amúgy is nagy számban fent lévő többi műhold biztonságosabban keringhessen. Hmmm…
Hideg plazmaburok, még a szavaktól is dideregni kezd az ember:-)) Az univerzum kutatásával kapcsolatos bármilyen dolog lenyűgöző, úgy vagyok én is mint Edit nem sokat értek belőle és el is felejtem hamar amit olvastam- de mindig elolvasom hátha felfogok valamit abból, hogy a világ végtelen.