Jókai emlékév | 200 éve született a kertek és regények mestere
Jókai Mór születésnapja, február 18-a a magyar széppróza napja. Az idei pedig a 200. évforduló, ennek alkalmából a legkülönfélébb intézmények szerveznek programokat az íróra emlékezve.
A Jókai-kert játékos kvízzel egybekötött sétára hív, ahol a fákat ezen a napon az íróval kapcsolatos történetekkel „öltöztetik fel”. Jókai mindig is többnek gondolta ember és fa viszonyát puszta gazdálkodásnál. Ahogyan ő fogalmazott: „Mi szeretteti meg ezt a földi világot legjobban a halandó emberrel? A kertészet. A virágok, a fák a legjobb kibékítők az emberi lélek és a sors között. Magamon tapasztaltam”- olvasható az esemény ajánlásában.
Ingyenes filmek a Filmión
Keddtől vasárnapig Az arany ember 1918-as és 1962-es feldolgozását, továbbá a Szaffi, a Melyiket a kilenc közül?, az Egy magyar nábob, a Kárpáthy Zoltán, a Fekete gyémántok és A kőszívű ember fiai című alkotásokat láthatjuk itt.
Az arany ember 1918-as adaptációja a magyar némafilmgyártás egyik különleges relikviája, a sokáig elveszettnek hitt alkotás az első világháború utolsó évének nehéz körülményei között született meg. A filmet rendező Korda Sándor később a nemzetközi filmgyártásban Alexander Kordaként szerzett hírnevet.
A regényt 1962-ben újra filmre vitték Pécsi Ildikó, Béres Ilona, Csorba András és Latinovits Zoltán főszereplésével. A film a szerelem, a hűség és a társadalmi elvárások feszültségeit dolgozza fel, miközben a főszereplő sorsa a pénz, a hatalom és a lelki vívódás határvonalán egyensúlyozik.
Dargay Attila nagysikerű, Szaffi című mozifilmje Jókai Mór A cigánybáró és a Szaffi című kisregénye nyomán készült 1984-ben, és két szerelmes különös egymásra találását meséli el a török hódoltság végnapjaiban. A romantikus történet bővelkedik kedves állatfigurákban és szórakoztató párbeszédekben, a főbb karakterek Kern András, Pogány Judit, Gobbi Hilda, Bárdy György, Zenthe Ferenc, Csákányi László és Hernádi Judit hangján szólalnak meg.
Az 1983-ban bemutatott Melyiket a kilenc közül? története a kilenc szobás házban egyedül lakó uraságról szól, akit zavar a pincében lakó szegény ember kilenc gyermekének karácsonyi éneke. A novelláját feldolgozó rövidfilm Szőts István utolsó Magyarországon készített alkotása.
Az M5 csatornán
szintén több filmen kerül műsorra, a Sztankay mozijában a nagyenyedi két fűzfa március 20-án, a Bolondok grófja március 27-én este 9 órától látható. A Dunán február 18-án a Család-barátban és a Családi körben emlékeznek meg Jókai Mórról, és ezen a napon 20.45-kor vetítik a digitálisan felújított Sárga rózsa című romantikus filmet Koncz Gábor és Piros Ildikó főszereplésével.
Február 22-én, szombaton 15 órakor a Hogy volt?! – Jókai 200 című műsor bemutatja az író életének kevésbé ismert mozzanatait, megidézve korának szellemi légkörét. Február 23-án, vasárnap 13.55-kor pedig a Régi idők mozija keretében vetítik Az aranyember 1936-os filmadaptációját, a magyar filmtörténet egyik kultikus darabját.
Az M2 Petőfi TV-n az Esti Kornélban Jókay Károly, leszármazottal, a Jókay Alapítvány alapítójával, Hansági Ágnes irodalomtörténésszel, illetve Mirtse Zsuzsa, író, költővel a Magyar Írószövetség választmányi tagjával készül beszélgetés.
A Kossuth rádió Rádiószínházában regényrészletek hallhatók, és minden hónapban egy teljes Jókai-regényt is meg lehet hallani, amely Médiaklikk-oldalán visszakereshető.
A Nemzeti Múzeum
Jókaihoz kapcsolódó műtárgyakat mutat be, online is. A gyűjtemény részeként kéziratokat, fotókat, képzőművészeti alkotásokat, könyveket, folyóiratokat, színlapokat és iparművészeti emlékeket láthatunk, amelyek az író szerteágazó, közéleti, szerkesztői, tudományos tevékenységét is megvilágítják. A tárlat bemutatja komáromi gyermekkorának emlékeit, fiatalkori rajzait, valamint könyvtárának „kincseit”.
A Petőfi Kulturális Ügynökség programjai olyan kérdéseket járnak körül, mint hogy A jövő század regénye alapján hogyan értékelhetjük Jókai „jóslatait”. Tekinthető-e a Jókai-életmű a könyvsorozatokban való gondolkodás előfutárának? Hogyan fért össze festőművészi és írói identitása? Milyen kapcsolatban volt Mark Twainnel? A történetmesélés korában miként kelhetnek új életre a nagy történetmesélőként is emlegetett Jókai karakterei?
A Kultura.hu YouTube-csatornáján induló Jókai-sorozat első részében szó lesz az eredeti Jókai-bableves receptjéről, a további részekben pedig többek közt botanikai és csillagászati érdekességek is kiderülnek a nagy mesemondóról.
A Jókai 200 – Művészi találkozások Jókaival programsorozatban Juhász Anna irodalmár, a Petőfi Kulturális Ügynökség irodalomszakmai programjainak vezetője és Asztalos Emese, a POKET-könyvek főszerkesztője beszélget Jókai életútjáról, hatástörténetéről. Reformkor-kvíz is várja a diákokat, míg Morafková Laura és Páskándi Ágnes vezetésével reformkori montázsokat lehet majd készíteni. Harmath Artemisz irodalmár Sziget az irodalomban címmel tart könyvajánló beszélgetést, míg Bonczidai Éva, a Magyar Kultúra magazin főszerkesztője rendhagyó irodalomóráján – Jókai Mór nyomán – arról lesz szó, hogyan gondolkodtak a jövőről a 19. században.
Forrás: MTI | Borítókép: Jókai Mór 1894-ben, SK/Fortepan
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több irodalom
Sokszor megnéztük az összes filmet , nagyon szerettem minden történetét. Nem tudom olvasnak e a gimisek Jókait, vagy ott van e a kötelező olvasmányok között. Az én egyszerű falusi de szuper intelligens Édesanyám legszebb ajándéka volt nekünk, hogy olvastunk, minden sorozatot megvett, könyvtárba járatott minket. A legidősebb nővérem pedig aki elsőként került el otthonról és gimibe járt, majd fősulira, aztán egyetemre, hozta a híreket, mit olvasott. Pl. Tömörkény nevét is tőle hallottam legelőször. Az unokabátyám amikor jött ránk vigyázni, felült az etetős magas székbe (akkoriban is volt a helyi asztalosok által készített magas etetőszék a kicsiknek, aminek az elejét leszedtük így rá lehetett ülni ) és ott olvasott Anyukám könyveiből egész nap:-)))
A svábhegyi kertet egyszer megnézem, még sosem jártam ott.
Nekünk kötelező volt a Kőszívű, úgy emlékszem, épp ezért nem olvastuk el. 🙂 Megbeszéltük a barinőkkel, hogy megnézzük filmen a dolgozat előtt, kivettük a videótékából (!), összejöttünk, majd átbeszélgettük a filmet anélkül, hogy figyeltünk volna. A nábobot minden március 15-én levetítették, arra szintén azért nem figyeltünk, mert kötelező volt. Az aranyembert viszont egy szuszra kiolvastam, az nagyon tetszett! Most beleolvastam egy novellájába és rá kellett jönnöm, hogy még annál is sokkal jobb, ahogy emlékeztem. Fel fogok hajtani tőle hangoskönyveket.
Azért milyen szép idők voltak, amikor hírértékű volt, hogy ki mit olvasott. 🙂
A svábhegyi kert nekem is régi tervem.
Szeretem Jókait olvasni is, (bár már rég volt regénye a kezemben), a filmeket is, majd az M5 -öt figyelni fogom. Anyukám is szerette nagyon, és amikor az Egy magyar nábob ment a moziban, képes volt vérző, saját maga által összevart lábbal moziba jönni. Ha nem veszem észre, hogy vérzik, úgy nézi végig a filmet.
Pesze, hogy összevarrt. 😀
Ezt nevezem elszántságnak..az összevarrást és az összevarrt lábbal moziba menést is. 🙂
Többször varrta a saját lábát, de másét is. 🙂
Szerettem Jókait olvasni évtizedekkel ezelőtt. Itt vannak a könyvek a polcon. Már többször gondoltam rá, hogy újra el kellene olvasni valamelyiket. Vajon most hogy tetszene?
A regényeiből készült filmeket is szeretem, már többször láttam őket. Várkonyi Zoltán maradandót alkotott. A Szegény gazdagok c. filmet viszont ritkán lehet látni.
Én most rácuppantam a Jókai regényből készült „Mire megvénülünk” c. filmre, vagy hat részben megtaláltam az egyik filmes FB csoportban. Úgy döntöttem nosztalgiázom és a hétvégén megnézem.
Szerintem tetszene. Én tegnap belenéztem egy novelláskötetébe, és teljesen belefeledkeztem, simán ott ragadtam volna, ha nem kell mással haladnom. 🙂
Milyen kár, hogy nem lehet csak úgy belefeledkezni egy dologba, mert mindig valami más elsőbbséget kap, mert az gondolja az ember „kell”. Az egyik szomatos tanfolyamon azt gyakoroltuk „legyetek csak úgy el”. Először egyedül aztán a melletted ülővel, majd 2 percenként nőtt a létszám – no persze hatalmas nevetésbe és fetrengésbe fulladt a dolog. Én is kényszeres vagyok a feladataim illetően.
Ne is mondd! 🙂