Szinte mindenkinél próbálkoztak már internetes csalók!
A magyar internetezők 90 százalékánál már próbálkoztak online csalók, adathalászok az ESET biztonsági szoftvereket forgalmazó Sicontact Kft. októberi felmérése szerint.
A megkérdezettek több mint felét
e-mailben vagy sms-ben próbálták becsapni adathalász linkekre való irányítással, 40 százalékuk pedig kapott már kétesnek tűnő telefonhívást állítólagos bank vagy cég nevében.
A társkereső oldalakon és az online piactéren történő támadásokkal kevesebben találkoztak, de ennek oka az is lehet, hogy ezeket az alkalmazásokat, weboldalakat csak egy szűkebb felhasználói réteg veszi igénybe. Romantikus csalásra legmagasabb arányban a 60-69 éves korosztályt próbálták behálózni.
Az üzleti és otthoni biztonságtechnikai szoftvermegoldások
nemzetközi szállítója, az ESET nemzetközi tapasztalatokon alapuló elemzése szerint a teljesen ártalmatlannak tűnő, de valójában vírusos weboldal is ellophatja az adatokat, ezért a biztonságos online bankolást és vásárlást támogató funkciók mellett egy hatékony védelmi szoftvernek a zsarolóvírusok ellen is védelmet kell nyújtania.
A kéretlenül terjedő üzenetek gyakran valamilyen hamis indokkal – problémás csomag érkezett, lejárt közüzemi számla, parkolási büntetés, banki értesítés – egy mellékelt rosszindulatú linket kínálnak fel és a nagyobb hatás érdekében sürgetnek, fenyegetnek, vagy valamilyen vonzó akciós lehetőséget ígérnek. Ilyen esetekben fontos, hogy a felhasználó megfelelő, biztonságos és folyamatosan frissülő vírusvédelmi megoldással rendelkezzen.
A mesterséges intelligencia alapú rendszerek korában
ugyanis már nyelvtanilag is sokkal jobb minőségű, hihető tartalmú szövegeket tudnak generálni a világ minden nyelvén, és így egyre több hitelesnek tűnő magyar nyelvű csalás érkezik a felhasználókhoz. Az ESET kutatásából az derült ki, hogy a magyarok jól tájékozottak a csalásokkal és visszaélésekkel kapcsolatban, mindössze a megkérdezettek 1 százaléka mondta azt, hogy semmilyen típusú online vagy telefonos visszaélésről nem hallott még.
A válaszadók közel háromnegyede
hallott már a csaló telefonhívásokról, az egyes korosztályok magas arányban ismerik az adathalász e-maileket, az sms-es átveréseket, és a válaszadók fele az online piacteres átverésekről is hallott már. A webkamerán keresztüli megfigyelést a fiatalabb korosztályok fele ismeri, míg az 50 év felettieknek csak a negyede hallott róla.
A romantikus csalásokat az idősebb, 60-69 éves korosztály sajnos a legalacsonyabb arányban, 27 százaléka ismeri, ami azért probléma, mert ennek a csalásformának épp ez a korosztály a leggyakoribb célpontja.
A kutatásban résztvevők közel fele esett már áldozatául
valamiféle online csalásnak vagy támadásnak. Legnagyobb arányban arról számoltak be, hogy vírusos lett a számítógépük vagy telefonjuk. Ugyanennyien vannak azok is, akiknek a jelszavát vagy fiókját lopták el. Minden tizedik embert ért már anyagi kár is, a legmagasabb arányban – 18 százalékban – a 60-69 éves korosztályt.
A felmérés kimutatta azt is, hogy bár sokan találkoztak már online csalási kísérlettel, a válaszadók 71 százaléka biztonságban érzi magát az interneten, mert úgy gondolják, hogy megteszik a szükséges óvintézkedéseket.
Ugyanakkor csak a válaszadók harmada érzi magát biztonságban amiatt, mert az óvatosság mellett védelmi programot is használ. A fiatal, 16-29 évesek körében vannak a legtöbben azok, akik nem használnak védelmi programot, mert úgy gondolják, hogy saját maguk is ki tudják szűrni a gyanús dolgokat.
Csizmazia-Darab István, az ESET termékeket forgalmazó Sicontact Kft. kiberbiztonsági szakértője szerint már csak a kártevők magas száma miatt is nehéz feladat volna, hogy mindet felismerjék: az AV Atlas adatai szerint 1,4 milliárdnál is több egyedi kártékony kód van jelenleg a világon.
Jóllehet fontos a megjelenő hibajavító frissítések mielőbbi lefuttatása, a külső adathordozóra való rendszeres mentések elvégzése és a biztonságtudatos hozzáállás is az ügyfelek részéről, ugyanolyan fontos az is, hogy a minden platformon folyamatosan működő szoftverek védjék a felhasználókat és előzzék meg a rosszindulatú behatolásokat.
Forrás: MTI | Borítókép / illusztrációk: Pixabay
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több internet
Egyszer vertek àt egy internetről történő vàsárlàssal, azòta a könyvön kìvül semmit nem rendelek. Nem utalok semmit telefonròl, applikàciòk segìtségével, lehet azt mondjàtok maradi vagyok. Mindent az asztali gépről, vagy beballagok a bankba és az ottani gépről . Szerencsére a gyerekeim éberek, a lànyom különösen, a fiam meg egész egyszerűen nem hasznàlja telefonjàt, amin pl.mobilnet előfizetés sincs, nem böngészi a közösséginoldalakat stb, ad max zenét hallgat , vagy valami szuper jàtékot, màrha van ideje. Azt hiszem van a fiatalok között is egy réteg aki ràunt a virtuàlis térre, vagy nagyon fòkuszàltan hasznàlja .
Eddig én még megúsztam. Egyszer jutottam el odáig, hogy a bankkártyám adatait akarták elkérni, akkor viszont megszólalt bennem a vészcsengő, és gyorsan kiléptem, az oldalt meg letiltottam. (Mint kiderült, véletlenül rossz helyre kattintottam előzőleg.)
Nagyon kell figyelni, és itt fokozottan igaz, hogy jobb félni, mint megijedni.
Én is csak a laptopról bankolok online, a telefonról nem. Igaz, nagyon meggondolom, hogy milyen applikációt töltök le a telefonomra, már csak helytakarékossági okokból is.