Merre jár a bükki medve?
Augusztusban mi is beszámoltunk róla, hogy medvét láttak a járókelők Miskolc környékén, most pedig a Bükki Nemzeti Park meg is osztott egy nyáron készült felvételt egy hegyekben kóborló példányról. A medve úgy tűnik, jól érzi magát az országban, főleg, ha még enni is kap: a nemzeti park cikke szerint rendszeresen felkeresi a vadetetőket, hogy ott lakmározzon. Mi több, valószínűleg nincs is egyedül!
Novemberi medvetérkép
November elején Felsőhámor – Szeleta – Csókás környékén kerültek elő medvenyomok, amik nagy valószínűség egy egyedtől származtak, és ebben az időszakban egy jól körülhatárolt területen, egy másik helyszínen is rendszeres aktivitás nyomai mutatkoztak a Dél-Bükkben, ahol egy medve napokig egy szórót látogatott, ahol a kihelyezett takarmányrépát fogyasztotta.
November 19-én az Upponyi-hegység területén fotózta a kamera, a november 23-i havazást követően lábnyomokból rajzolódott ki az útja a Csókási-forrástól Jávorkút felé, ami a Nagy-mezőig tartott, majd onnan délre fordult. Erről a példányról november 25-én, az esti órákban készült felvétel. A bükki izgalmakat jól illusztrálja, hogy a medve csapáját gyakran keresztezték az itt élő farkascsalád lábnyomai is.
A nagyragadozók
– a hazánkban előforduló barna medve, farkas és a hiúz – egyetlen éjszaka alatt is nagyon nagy területeket képesek bejárni, nagyon távoli helyszíneken (10 km-t is bőven meghaladó távolságban) tudják hátrahagyni nyomaikat. Tehát, ha több szomszédos hegytetőn, gerinceken vagy völgyekben találjuk meg a lábnyomokat, az egyáltalán nem azt jelenti, hogy mindenhol más-más, különböző egyed „lakik”. A bükki farkascsalád tagjai is egyetlen éjszaka leforgása alatt képesek átszelni szinte a teljes Bükköt: nyomaik másnap megtalálhatók a Bükk-fennsíkon és akár Eger vagy Miskolc községhatárban egyaránt.
A Bükki Nemzeti Park szakemberei minden, hozzájuk bejelentett észlelést igyekeznek kivizsgálni, ellenőrizni. A megbízható alapadatok nem csak a faj dokumentált előfordulásának megerősítéséhez, hanem az esetleges konfliktushelyzetek megelőzéséhez is szükségesek.
A nemzeti park azt kéri, hogy aki medvét észlel, jelezze az Igazgatóság felé az alábbi ügyeleti telefonszámon: +36 30 861-3808
A barna medve
bár a nagyragadozók közé tartozik, nagy arányban, mintegy 70-80%-ban növényi eredetű táplálékot fogyaszt (egyes kárpáti barna medvék esetében, az élőhely függvényében a növényi étrend még ezt az arányt is meghaladhatja). Ennek tudható be, hogy a csülkös vad kiegészítő etetésére és csalogatására szolgáló szórókon felkínált szemes kukorica, takarmányrépa, alma és egyéb takarmány a medvék számára könnyen hozzáférhető, „terített asztalt” jelent.
A területükön létesített összes szóró helyét pontosan ismerik, azokat sűrűn felkeresik. Természetesen emellett rendszeresen fogyasztanak vadgyümölcsöt, bükk- és tölgymakkot és akár nagy mennyiségben fűféléket. Az egyes növényi táplálékok fogyasztása a kínálat és az élettani szükségletek függvényében határozott szezonalitást mutat. Fehérjeszükségletének egy részét állati eredetű forrásból, jellemzően rovarokból, azok lárváinak, illetve dögök elfogyasztásából fedezi. Táplálékát néha melegvérű állatfajok zsákmányolásával egészíti ki. (Az ember nem táplálékfaja az európai barna medvének.)
Bővebb információk a Bükki Nemzeti Park honlapján olvashatók, és itt találunk még több tanácsot medvével való találkozás esetére is.
A címlapkép illusztráció, forrása: Leonardo AI
Előre is köszönjük, ha megosztod ezt a cikket másokkal is!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több medve
